Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
F
103 Für zi múz.-i kapcsolatokat épített ki a vajda sági Opolei Szilézia Múz.-mal és az Olmützi Morva Nemzeti Múz.-mal. ~ vitte el a múz. bemutatkozó kiáll.-ait Opoléba, Moszkvába és Udinébe. – Kiemelt régészettud.-i feladatként kezelte Székesfehérvár belvárosa, a Kir. Bazilika, Gorsium, Szabadbattyán és Intercisa további feltárásait és a történeti problémáinak vizsgálatát. A 21. sz. első évtizedében végzett autópálya-ásatások eredményeként került a múz.-ba a legtöbb régészeti tárgy. – Szerk. az István Király Múzeum Közleményei A, B, C és D jelű sorozatát, a múz. évkönyvét, az Alba Regiát (1992–2007). Több megyei kiadvány szer kesztésében is tevékeny részt vállalt: Fejér megye kalendáriuma (1995), Szent István és Székesfehér vár (1996), Megyekönyv. Szemelvények és képek (1998), Fejér megye (2002). – Első publikációjában Fejér m. avar kori emlékeit foglalta össze (A ba konycsernyei avar kori temető, 1977). Az Alba Regia hasábjain sok tudósítása jelent meg ásatási eredményeiről, de közölte írásait az Archaeologi ai Értesítő, az Acta Archaeologica , az Ethnographia, a Műemlékvédelem, a Magyar Múzeumok. Részt vett a Népvándorlás kora Belgiumban és Magyar országon c. kiáll. (Morlanwelz, Belgium, 1979. márc.–ápr.; Székesfehérvár, 1979. máj.–jún.) és a hozzá kapcsolódó belgiumi konferencia (ezen ~ előadást is tartott) szervezésében és a kutatásban. – Népszerűsítő tevékenysége elsősorban Fejér m. helyismeretéhez kapcsolódik; újságcikkekben, előadásokban, ill. a m.-i monográfiák lapjain elemezte a települések régészeti előzményeit (Sárbogárd, Mezőfalva, 1989; Tác, 1996; Polgárdi, 1997; Csókakő, 1999, 2010; Dunaújváros, 2000; Adony, 2002) Cikkeket írt a Fehérvári Almanach ’96 (1996), A Királyok városa Székesfehérvár (2004) és az Alba Regia (2006) c. kiadványokba. – A Fejér M.-i Önkormányzat Oktatási és Kulturális Biz.-ának, a székesfehérvári önkormányzat Városfejlesztési Biz.-ának tagja (1990–1994), a Smohay Alapítvány kuratóriumának elnöke (1993–2008), a Nemzeti Emlékhely kuratóriumának alelnöke (1990–1996), a Marosi Arnold Alapítvány elnöke (1992–2019). A M.-i Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége (MMISZ) titkára volt nyugdíjazásáig. F. m.: A bakonycsernyei avar kori temető (István Király Múzeum Közleményei. D. sorozat 115. Székesfehérvár, 1977); Fejér megye az avar korban . A dunaújvárosi avar telep és temető (István Király Múzeum közleményei. D. sorozat, 158. Székesfehérvár, 1984); Az igari avar kori vezérleletek (Székesfehérvár, 1987, németül: 1988, angolul: 1990); Árpád népe előtt. Lendvai Antallal (Székesfehérvár, 1990; 2. kiad. Bp., 1996); Alba Regia, Székesfehérvár – Címerek és pecsétek (Szent István Király Múzeum Közleményei. B. sorozat, 39., Székesfehérvár, 1994); RÚL 7.: 765. p. Irod.: Szücsi Frigyes: dr. F. Gy. (1953–2019) emlékére (https://szikmblog.wordpress.com/2020/02/24/dr-fu lop-gyula-1953-2019-emlekere/); Tihanyi Tamás a Fejér Megyei Hírlapban, Leszkovszky Albin a Bogárd és Vidéke hasábjain búcsúztatta. Teljes bibl.-ja az Alba Regiában jelenik meg. Fotó: Fejér Megyei Hírlap Archívuma Demeter Zsófia Für Lajos (1930. dec. 21. Egyházasrádóc – 2013. okt. 22. Bp.): történész, tanár, muzeológus, politikus, pártvezető, miniszter. – Harmadik felesége (1976-tól) Biró Friderika (1943–) ny. néprajzos-muzeológus a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múz.-ban. – Isk.it szülőfalujában (1937– 1941), majd a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Ref. Gimn.-ban végezte (1941–1949). A debreceni KLTE BTK-n történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1954), bölcsészdoktor (1959), a nagyüzemi-uradalmi gazdálkodásról készült disszertációjával a történettud.-ok kandidátusa (1971), a tanyarendszerről írt értekezésével az MTA doktora fokozatot szerzett (1983). – A debreceni egy.-en Szabó István professzor mellett tanársegéd (1956-ig). Az 1956-os forradalomban a Debreceni Kossuth Kör és a Hajdú-Bihar m.-i Forradalmi Bizottmány elnökségének a titkára volt. A forra dalom leverése után a szovjetek letartóztatták, rövid ideig fogságban tartották, tanársegédi állását elveszítette. 1957. febr.-ban Franciao.-ba menekült, de három hónap múlva hazatért. A debreceni ref. koll. nagykönyvtárában (1958–1961), majd rövid ideig rakodómunkásként, ill. Dabason és Pestújhelyen ált. isk.-i tanárként dolgozott (1961–1963). Ebben az időben a Rákospalotai Múz. vezetője is volt. Az 1963. évi amnesztia után visszatérhetett a tud.-os pályára, s 25 éven át a M. Mezőgazdasá gi Múz. muzeológusa, tud.-os főmunkatársa, majd főosztályvezetője (1963–1978), rövid kitérő – az Írószövetség könyvtárának tud.-os munkatársa (1978–1980) – után ismét a Mezőgazdasági Múz. munkatársa, tud.-os titkára (1980–1986). Óraadó
