Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
A szerkesztő előszava. Útmutató a könyv használatához
XI Egyes személyek életpályája és tudományos munkája szinte kizárólag a múzeumokhoz kötődött, másoké viszont ennél szélesebb spektrumú, ezért fontosnak tartottuk annak bemutatását, hogy a személy a muzeológusi pályára „honnan érkezett”, illetve azt követően „hová távozott”. Tartalmilag az életpálya és az életmű korrekt bemutatására törekedtünk, ugyanakkor a cikkek szerzői – a lexikonműfaj kialakult kereteit olykor kitágítva, de egy szaklexikon számára még megengedett módon – a személy biográfiai és bibliográfiai adatainak száraz felsorolása mellett a múzeumi és tudományos munkásságot, vagy az egyéb tevékenységeket is igyekeztek részletesebben bemutatni. A fő cél természetesen azoknak a tudományos és a gyakorlati munkában elért eredményeknek, érdemeknek az ismertetése, amelyekkel az illető személy hozzájárult a magyarországi muzeológia fejlődéséhez. Az érdemek mellett utaltunk esetleges tévedésekre, utóbb meghaladott nézetekre, eredményekre, de ekkor sem az utókor „mindentudó bölcsességének” hangoztatásával és értékelésével, hanem pl. a tudománytörténeti összefüggésbe helyezéssel. A szerzők szabad kezet kaptak a tekintetben, hogy a pályafutás egyes állomásaihoz kapcsolódva mutatják be az illető személy munkásságát, vagy különválasztják a karrieradatokat (munkahelyek stb.) és a tevékenység, munkásság leírását. A cikkek szövegének utolsó egysége magában foglalja a szakmai és egyéb folyóiratok, periodikumok (múzeumi évkönyvek stb.), gyűjteményes kötetek alapításában, szerkesztésében való közreműködést, továbbá azon fontosabb lapok, folyóiratok, periodikumok felsorolását, amelyekben az illető személy publikált. A saját művek címét mindig kurziválva adjuk meg. A szakmai-közéleti tevékenység bemutatásának része a társasági, társulati, egyesületi, akadémiai stb. tagság, a politikai, közéleti szereplés adatai, a tudományos fokozat(ok), a nagyobb állami és a szakmai díjak feltüntetése. A szerzők igyekeztek a „továbbélés” adatait is ismertetni, pl. ha a személyről díjat, emlékérmet, társaságot, intézményt stb. neveztek el, ha szobor, emléktábla készült. A saját műveket felsorakoztató primer bibliográfiá ban az illető személy fő műveinek (F. m.:) fel sorolása következik. A művek között – elsősorban terjedelmi okokból – erősen válogatni kellett, teljes bibliográfia közlésére nem vállalkozhattunk. Az adatbázis – egyszer talán megvalósuló – folyamatosan javítható, bővíthető online változata teheti majd lehetővé a teljes(ebb) életművet bemutató biobibliográfia megvalósítását. A közölt könyvészeti adatoknál törekedtünk a teljes cím és a megjelenési adatok (pontos cím, alcím, műfaj, zárójelben sorozatcím, megjelenési hely, évszám, oldalszám), továbbá a mű megalkotásában való közreműködés minőségének (szerkesztés, sajtó alá rendezés stb.) feltüntetésére; a kiadó nevét általában nem közöljük. A bibliográfiai tételeket a főbb művek megjelenési dátuma sorrendjében adjuk meg, az egyes műveket pontosvesszővel elválasztva. A szekunder bibliográfia ( Irod.:) lexikográfiai egysége tartalmazza azokat a könyveket, tanulmá nyokat, folyóiratcikkeket, amelyeket az illető személyről írtak, szerkesztettek, beleértve a nagyobb terjedelmű nekrológokat és a bibliográfiai összeállításokat is, ami az olvasó számára lehetőséget ad a további tájékozódásra, adatszerzésre. Ugyanitt kiválasztottunk néhány fontosabb életrajzi adatbázist, lexikont, amelyekben az illető személy szócikket kapott. Meg kell jegyezünk, hogy a hatalmas mennyiségű adatot tartalmazó könyv megalkotására rendelkezésre álló rövid idő, s közben a pandémia időszakában a home office kényszere korlátozott lehetőséget biztosított a magyarországi – és szükséges esetekben a külországi – lexikonok, kézikönyvek teljesebb körű feldolgozására; a tisztelt olvasó azonban már több ilyen összeállítást is találhat, elsősorban az interneten, pl. a Magyar Életrajzi Kalauzt [www.mabi.hu], a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisát [PIM Névtér; www.pim.hu], a Névpont című adatbázis életrajzait (www.nevpont.hu). Az egyéb forrásokban szereplő és kideríthető téves vagy eltérő alapadatokra a szócikkek végén (*-gal jelezve) hívjuk fel az olvasó figyelmét. A cikkeket a szerző neve zárja. Ha valamely cikk több szerző munkája, a biográfia valamennyi szerzőjének nevét feltüntetjük (egymástól vesszővel elválasztva). A lexikon betűrendje és a rövidítések A kiadvány címszóbesorolásának alapja az általános latin betűs ábécének a magyar ö és ő, ü és ű betűvel kiegészített sorrendje. A nemzetközi lexikonkészítő gyakorlatnak megfelelően, s a köny nyebb kereshetőség végett a két vagy többjegyű magyar mássalhangzók (cs, gy, ty stb.) nem minősülnek önálló betűnek, emiatt pl. a cs betűkkel kezdődő nevek megelőzik a cz kezdetűeket. A
