Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

F

102 Fülöp In: F. H. Emlékkonferencia (Kolozsvár, 2006, 11–12. p.); Wanek Ferenc: Erdélyi tudománytörténeti évfordulók, január–március (földtan–bányászat): Brassói F. H. (EMT tájékoztató, XXI/1–2. 2010, 5. p.). Fotó: Ajtay Ferenc, Természet Világa, 124, 1993, 9, 405–408. p. Wanek Ferenc Fülöp Gyula (1953. febr. 23. Kiskunhalas – 2019. dec. 25. Bakonykúti): régész, múzeumig. – Szülei Fülöp Gyula és Gráczer Anna, öccse Fülöp Ferenc labdarúgó (1955 –). Branczeiz Zsuzsa grafi­kussal kötött második házasságából négy gyer­meke született: Luca (1979), Kata (1981), Sára (1982) és Anna (1990). Sárbogárdon, a Petőfi Sándor Gimn.-ban érett­ségizett (1971). Az ELTE történelem–népművelés szakán kezdte tanulmányait, másodéves korában felvette a régész szakot. Többi szakját leadva vég­zett (1976) római kori provinciális, vmint nép­vándorlás- és középkori régész szakon. Részkép­zésen a moszkvai Lomonoszov Egy.-en (1974) vett részt, ösztöndíjjal az Egyesült Királyságban tanult (1986). A Közép-avar átmeneti kor kérdései az igari vezérleletek és a Fejér megyei régészeti lelet­anyag tükrében c. disszertációjával avatták böl ­csészdoktorrá (1986). – Már egyetemistaként dolgozott nyaranként Gorsiumban, a gyakorlati évet is a Fejér M.-i Múz.-ok Igazgatóságá n töltötte, ahol végül 1975-től egészen nyugdíjba vonulásáig (2016) dolgozott régészként, régészeti csoportve­zetőként (1979-től), osztály veze tő-helyettesként (1983-től), osztályvezetőként (1985-től), igh.-ként (1986-tól), mb. múzeumig.-ként (1992-től), megyei múzeumig.-ként (1993–2008). – Az egy.-en Lász­ló Gyula tanítványaként elsősorban az avar kor és a honfoglaláskor kérdései foglalkoztatták. László a csákberényi, Orondpuszta közelében előkerült avar temető (Csákberény) leletanyagának feldolgozását Szentpéteri Józsefnek és ~nak adta feladatul. Az 1936 és 1939 közötti feltárás ered­ményeit – tisztelgésül egykori professzoruk em­léke előtt – László Gyula neve alatt közölték egy­kori pályatársai, tanítványai és tisztelői (németül: 2015, m.-ul: 2017); A csákberény-orondpusztai avar kori temető c. monográfiában ~ a Csákberény régészeti lelőhelyei és a Temetkezések c. fejezete­ket közölte. Mesterét követve pályafutása során különös gondot fordított arra, hogy ne elégedjen meg a régészeti jelenségek vizsgálatával, hanem a segédtud.-ok és a társadalomtud.-ok eredmé­nyeit is figyelembe vegye. Lendvai Antal grafikus­sal készített, Árpád népe előtt (1990, 1996) c. könyvével népszerűségre tett szert, s munkáját professzora is szeretettel fogadta. ~ mentoraként tartotta számon Mócsy Andrást és Bóna Istvánt is. – 1978-tól Siklósi Gyulával együtt Székesfe­hérvár kora középkori leleteit és történeti, hely­rajzi problémáit vizsgálta. Szűkebb kutatási terü­leteként a népvándorlás korától a tatárok támadásáig tartó időszakot határozta meg. Szer­teágazó ásatási eredményei tükrében újraértékel­te Fejér m. településeinek helyrajzát. Ásatásai, leletmentései szinte az egész megyére kiterjedtek (Adony, Alap, Bakonycsernye, Balinka, Bicske, Cece, Csabdi, Csákvár, Dunaújváros, Enying, Fehérvárcsurgó, Gárdony, Igar, Kajászó, Kápol­násnyék, Martonvásár, Mány, Mezőkomárom, Moha, Mór, Pákozd, Pátka, Rácalmás, Ráckeresz­túr, Szabadbattyán, Székesfehérvár, Tabajd, Úr­hida, Velence, Zámoly, Tác). – Lendvai Antallal és Deák Péter rendezővel készített, Avarok c. dokumentumfilmje (1987) első díjat nyert az Orsz. Régészeti Filmszemlén. Sági Zoltán, Nagy Zoltán Péter röviddel ~ halála előtt, 2019-ben készített kisfilmje életinterjúnak bizonyult. – Múzeumig.-i időszaka alatt újították fel a Pákozdi Csata Em­lékkiáll.-t és annak épületét Pákozdon, újjáéledt a Gorsiumi Nyári Játékok rendezvénysorozata, többnapos rendezvénnyé vált a tavaszünnep a gladiátorjátékokkal, 2000-ben újjászületett a kápolnásnyéki Vörösmarty-ház, és befejeződött több kismúz. karbantartása. Elkezdődött a csókakői vár helyreállítása, 2000-ben befejeződött az In­tercisa Múz. épületének korszerűsítése. – Az Ist­ván Király Múz. új állandó kiáll.-a 1993-ban mint „Az Év Európai Múz.-a” az Európai Múz. Fórum különdíját kapta. 1998-ban a Megyeház utcai épületben megnyílt, kezdetben csak letétként a Moskovszky-gyűjt., amely Fehérvári Babaház néven vált ismertté; az ott bemutatott jelentős játéktörténeti kiáll. évente orsz. konferenciáknak is helyet adott. – 2005-ben a ciszterci rend pénz­beli kárpótlás fejében lemondott a múz. műem­léki védettségű igazgatósági épületéről, amely korábban a jezsuita, majd a pálos rendhez tarto­zott. – Több orsz. jelentőségű konferenciának adott otthont; pl. az Országos Múzeumig.-i Kon­ferencia (1993), a Népvándorláskor Fiatal Kuta­tóinak XI. orsz. konferenciája (2000). Nemzetkö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom