Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
F
98 Fodor fokozatot is. – Kutatási területe kezdettől a m. őstörténet, a honfoglalás kora és a kora Árpád-kor régészeti vizsgálata volt. E témából védte meg kandidátusi értekezését (1982), s hét könyvét, vmint dolgozatai túlnyomó részét is ennek az időszaknak szentelte. A múz.-i munka, a kisebb-nagyobb leletmentések mellett, az akad.-i kutatóprogram („Nemzetségfői székhelyek és ispánsági központok kutatása”) keretei között bekapcsolódott a szabolcsi földvárat és annak környezetét kutató munkacsoport tevékenységébe (1969), amelynek Németh Péter és Kovács László mellett az egyik legfontosabb résztvevője lett. A terepmunka egész pályafutásának meghatározó tényezőjévé vált. Összesen 43 helyszínen végzett leletmentést, helyszíni szemlét, megelőző feltárást vagy tervásatást. Valamennyi ilyen jellegű munkája közül kiemelkedik a hajdúdorogi mikrorégió területén végzett, 15 lelőhelyet érintő feltárás-sorozata. E munka a Hajdúdorog–temetőhegyi 10–12. sz.-i temető feltárásával indult (1977). Teljes egészében feltárt egy 10. sz.-i, egy 10‒12. sz.-i és két templom körüli temetőt, s kutatásokat végzett további két 10‒11. sz.-i, egy 11. sz.-i lelőhelyen, vmint több korabeli település területén is. A honfoglalás kori és kora Árpád-kori temetőtípusok szinte minden változatát képviselő, zömében teljesen feltárt lelőhelyek közzététele és értékelése a mikroregionális kutatási irányzatnak módszertani fundamentumává válhat. – Múz.-i munkakörénél fogva sok időt szentelt hazai és nemzetközi kiáll.-ok rendezésének. Előkészítette a kínai agyaghadsereget bemutató tárlatot (1998), főkurátora volt az Őseink és rokonaink c. kiáll.-nak (1994), amely 11 oroszo.-i múz. anyagával igyekezett szemléltetni az ősmagyarság kultúrájának széleskörű kapcsolatait. Ugyancsak ő volt a honfoglalás millecentenáriumára készített nagyszabású kiáll. (Miskolc, Bp., Nyíregyháza, Bologna, Milánó, Caen, Toulouse, Madrid, Turku) előkészítő biz.-ának a vezetője (1995–2000). – Az 1970-es évektől számos hazai tud.-os biz.-ban is tevékenykedett. Az MTA Ásatási Biz.-ának titkára (1976–1987), Uralisztikai Komplex Biz.-ának tagja (1975–1990), a Finnugor Kongresszusok M. Nemzeti Biz.-ának öt évig elnöke, az MTA Régészeti Biz.-ának tagja. A Koronabiz. elnöke (1987– 1993), a M. Múz.-ok Szövetségének elnöke (1990– 1995). Pályakezdése óta részt vett a nemzetközi tud.-os közéletben, több nemzetközi tud.-os szervezet tagja, ill. tisztségviselője volt: Baltisztikai Int., Szláv Régészeti Unió állandó biz.-a, az eurázsiai steppei népek kutatási koordinációra alakult biz., Societas Uralo-Altaica, Finnugor Kongresszusok Nemzetközi Biz.-a, M.–Orosz Történész Vegyesbiz., a M.–Ukrán Történész Vegyesbiz. társelnöke. Állandó résztvevője volt az e tárgyban rendezett nemzetközi konferenciáknak és kongresszusoknak, előadásai rendszeresen megjelentek ezek köteteiben. 1986 óta tagja volt az ICOM-nak is. A rendszerváltás után részt vett a Szovjetunióba hurcolt m. műkincsek felkutatásában (1990–2000), tagja volt a M.–Orosz Restitúciós Biz.-nak, 1994-től miniszteri biztosként. Kezdeményezte a kárt szenvedett orszá gok öszszefogását, vmint a Spoils of War c. nemzetközi folyóirat létrehozását. – Régészeti folyóiratok, a Communicationes Archaeologici Hungariae (1981– 2021), az Archaeologiai Értesítő (1986–1993), a Folia Archaeologica (1986–2021) főszerk.-je. – Móra Ferenc-díj (1994), M. Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997), Széchényi Ferenc-emlékérem (2002), Hajdúdorog díszpolgára (2002), Bercsényi-emlékérem (Törökszentmiklós, 2003), Pedagógus Szolgálati Emlékérem (2008), a M. Érdemrend tiszti keresztje (2016). 2010-ben Oroszo.-ban kapott állami kitüntetést a tatár kultúra területén végzett tevékenységéért. F. m.: Vázlatok a finnugor őstörténet régészetéből (Régé szeti Füzetek. Ser. II. No. 15. Bp., 1973); Honfoglaláskori művészetünk iráni kapcsolatainak kérdéséről (Archaeolo giai Értesítő, 100, 1973, 32–41. p.); Verecke híres útján... A magyar nép őstörténete és a honfoglalás (Magyar História. Bp. 1975; németül: Die grosse Wanderung der Ungarn von Ural nach Pannonien. Bp., 1982; angolul : In search of a new homeland: the prehistory of the Hungarian people and the conquest. Bp., 1982); Cserépüstjeink származá sáról (Archaeologiai Értesítő, 102, 1975, 250–265. p.); Altungarn, Bulgarotürken und Ostslawen in Südrussland. Archäologische Beiträge (Acta Antiqua et Archaeologica 20. Opuscula Byzantina 4, Szeged 1977); Bolgár-török jövevényszavaink és a régészet. In: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Bartha Antal–Czeglédi Károly– Róna-Tas András (Bp., 1977, 79–114. p.); Honfoglalás kori korongjaink származásáról. A verseci és tiszasülyi korong (Folia Archaeologica, 31. 1980, 189–219. p.); A magyarság baltikumi és skandináviai kapcsolatai a IX–X1. században (a régészeti leletek alapján). (A Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, 1981, 85–89. p.); Néhány régészeti észrevétel a kabar-kérdésről. In: Régészeti tanulmányok Kelet-Magyarországról. Szerk. Németh Péter (Folklor és Etnográfia 24, Debrecen, 1986, 99–114. p.); Leletek Magna Hungáriától Etelközig. In: Honfoglalás és régé szet. Szerk. Kovács László (Bp., 1994, 47–66. p.); A bécsi
