Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

F

94

Ferkéné Lajkó

of the Birth of Alexander Csoma de Körös. Ed. Louis Ligeti. Vol. 1. (Bp., 1984, 241–249. p.); A modernizáció megjelenése századeleji kínai ábrázolásokon. Újévi képek Kínából (Ars Decorativa, 11, 1991, 119–178. p.); Tangutok Tunhuangban. In: Uray Géza emlékére

(Bp., 1992); A kínai nevek és szavak magyar átírása. Csongor Barna

bással (Bp., 1993); Mandarin öszvérháton. Hopp Ferenc fényképei. Kincses Károllyal (Bp., 1999); Időszámítás és ünnepkör a hagyományos Kínában. In: Közelítések az időhöz (Bp., 2002); Door

Gods. Art and Craftsmanship in the Various Styles of Chinese New Year Pictures (Ars Decorativa, 23, 2004, 27–53. p.); Hopp Ferenc életpályája és Hopp Ferenc levelei. In: A Buitenzorg-villa lakója. A világutazó, műgyűjtő Hopp Ferenc (1833–1919) (Bp., 2008); Koreai művészet a Hopp Múzeumban. Előzmé

nyek. In: A hajnalpír országa. Koreai művészet a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumban (Bp., 2012).

Irod.: RÚL VII.: 281. p.

Fotó: Csongor János felv., a család tulajdona

Fajcsák Györgyi

Ferkéné Lajkó Orsolya: → Lajkó

Orsolya

Figler András (1956. márc. 22. Győr – 2010. jún. 10. Sopron): régész, múzeumig., humán térinformatikus, örökségvédelmi közigazgatási szakember. Gergely Valériával kötött házasságából született fiai: Benedek (1985) számítástechnikus Gödön, András (1986) pedagógus Bécsben. – A Pattantyús Ábrahám Géza Ipari Szakközépisk.-ban érettségizett (1974) Győrben. Az ELTE BTK Régészeti Tanszékén régész–muzeológus diplomát szerzett (1983). – A középisk. után ásatási technikusként dolgozott a BTM

-ben, majd a győri Xántus János Múz.

-ban. Szakmailag leg

fontosabb munkahelye a mosonmagyaróvári Hansági Múz. volt, amelyet 1983–2000 között régész-muzeológusként, 1986–1990 között múzeumig.-ként szolgált. – Választott kutatási területe az őskor régészete volt; különösen a korai bronzkor érdekelte, de vidéki tereprégészként minden korszakot ásott a neolitikumtól az újkorig. Az M1-es autópálya Győrtől az országhatárig terjedő szakaszának építésekor a megelőző régészeti feltárások koordinátoraként közvetlen munkatársaival lefektette azokat az alapokat, amelyeken a hazai nagyberuházások régészete a mai napig nyugszik. Eközben, a nagy felületű régészeti lelőhelyek dokumentálásának új igényeit felmérve, 1995–1996-ban humán térinformatikus végzettséget szerzett a BME Építőmérnöki Karán. 17 éves múz.-i alkalmazása alatt különféle régészeti korszakokat érintő, közel félszáz nagy kiterjedésű ásatáson dolgozott. Folyamatosan végzett terepbejárásainak, helyszíni szemléinek számát szinte lehetetlen felmérni. Legfontosabb ásatásai: Kajárpéc–Pokolfa-domb; Győr–Ménfőcsanak, Szeles-dűlő; Győr–Szabadrét-domb; Győr–Fövenyes-domb; Abda, Hármasok; Börcs, Paphomlok; Mosonszentmiklós, Pálmajor; Mo sonszentmiklós–

Lednice-domb, Hegyeshalom, M15 autópálya anyagnyerő, római temető. A feltárásain előkerült, hatalmas mennyiségű és kiemelkedő tud.-os jelentőségű leletanyagban, amelynek döntő többsége sajnos máig feldolgozatlan, szenzációs tárgyak is akadnak, pl. a mosonszentmiklósi Pálmajorban talált őskori agyagkürt. – 2000-től tudását és szakértelmét a régészeti örökségvédelemben kívánta hasznosítani, az örökségvédelmi közigazgatásban először a Kulturális Örökség Igazgatósága frissen alakult Szombathelyi Regionális Irodájának régióvezetőjeként és régészeti felügyelőjeként, majd 2001-től a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal soproni székhelyű Ny-mo.-i irodájának vezetőjeként, a régészet mellett immáron a régió műemlékvédelmi igazgatását is irányítva. – Tagja volt a Pulszky Társaság – M. Múz.-i Egyesületnek, alapítója a M. Régész Szövetségnek, a Ny-Mo.-i Regionális Fejlesztési Biz.-ának, ill. a régió Közkincs Biz.-ának. Sok előadást tartott tud.-os konferenciákon, vmint a kulturális örökségvédelmet népszerűsítő, ismeretterjesztő célú alkalmakon. Súlyos betegséggel küzdve utolsó napjaiig dolgozott. Győr-Ménfőcsanakon, a csanakfalusi temetőben nyugszik. –Min.-i Dicsérő Oklevél (1987), a Város és Faluvédők Szövetsége – Hungaria Nostra Podmaniczky-díja (2006).

F. m.: Die Fragen der Frühbronzezeit in Nordwest-Trans

danubien. In: Die Fragen der Bronzezeit.

Archäologische Konferenz des Komitates Zala und Niederösterreich. III. Keszthely, 5–7. 10. 1992 (Zalai Múzeum, 5. Zalaegerszeg, 1994, 21–38. p.); Emlékkönyv Abda község áttelepülé

sének és temploma felszentelésének 150. évfordulójára (1845–1995). Szerk. Somogyi Évával (Abda, 1995); Adatok Győr környékének bronzkorához (Pápai Múzeumi Ér

tesítő, 6. Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon Tudományos Konferencia, Pápa, 1996, 7–29. p.); Előzetes beszámoló a Hegyeshalomban feltárt római kori temetőről. Vaday Andreával (Hansági Múzeum Évkönyve, 1998. Mo-