Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
F
93 Ferenczy Keio Egy. tb. vendégprofesszora volt (1992-től). Nyugdíjazását (1989) követően fordítóként, majd a japán művészet és kultúra oktatójaként dolgozott tovább (KLTE, Miskolci Bölcsész Egyesület, Iparművészeti Főisk., Károli Gáspár Ref. Egy., TIT József Attila Szabadegy., BÁV szaktanf.-ai). A MTA Orientalisztikai Biz. tagja, a Móra Ferenc-emlékérem kitüntetettje (1969). F. m.: A váchartyáni avarkori temető (Archeologiai Értesítő, 1963. 1, 85–107. p.); Keletázsiai bronzok és fametszetek (Pápa, 1966); A lakkművesség. In: Keletázsiai selymek, lakkok és porcelánok a XI. századtól napjainkig (Bp., 1965); Chinese Mirror Finds from Mongolia (Acta Archaeologica, 19. 1967. 1–2., 387–393. p.); Ázsiai fegyverek (Pápa, 1968); Japán Iparművészet, XVII–XIX század (Bp., 1981); Hó, Hold, Cseresznyevirág. A japán fametszetek világa. Kandidátusi értekezés is (Bp., 1989); Régi Japán kertek (Bp., 1992). Irod.: RÚL VII.: 281. p. Fotó: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ferenczy_L%C3% A1szl%C3%B3_(muzeol%C3%B3gus) Windhoffer Tímea Ferenczy Mária (1941. okt. 7. Bp. – 2017. dec. 27. Bp.): sinológus, művelődéstörténész, gyűjteményig. – Férje Csongor Barnabás (1923–2018) sinológus, műfordító. – Az ELTE BTK kínai– történelem szakán szerzett diplomát (1965), majd egyéves állami ösztöndíjjal Pekingben tanult. Kínai és belső-ázsiai filológiából bölcsészdoktorátust szerzett (1966). – Az ELTE BTK K-ázsiai Tanszék munkatársa (1966–1980), könyvtárosként, oktatóként és kutatóként egyaránt tevékenykedett. Bekapcsolódott a Ligeti Lajos vezette belső-ázsiai kutatásokba: a Tangut (Xi Xia) Birodalom (ÉNy-Kína, 10–13. sz.) és kultúra emlékeit kutatta kínai írott források, régészeti és művészeti forrásanyag alapján, részben helyszíni tanulmányokat végezve, részben egy 13 hónapos lenin grádi és moszkvai tanulmányút (1970–1971) során. Az MTA Orientalisztikai Munkaközösség tud.-os munkatársaként (1980–1988) tanulmánykötetek szerkesztésén is dolgozott. 1988 őszétől nyugdíjba vonulásáig (2002) a Hopp Ferenc K-Ázsiai Mű vészeti Múz. gyűjteményig.-ja volt. Haláláig aktív kutatója maradt a múz.-nak, és bedolgozott férje kínai műfordítói munkáiba is. – Gyűjtemény ig.ként a Hopp Múz. mellett a Ráth György Múz. működtetése is a feladatai közé tartozott. A múz.-i évek alatt lett fő kutatási területe a hagyományos kínai világkép és továbbélő elemeinek vizsgálata, különösképp a kínai újévi képek fametszetes anyagának, vmint a K-i műgyűjtés mo.-i történetének kutatása (Hopp Ferenc élete, munkássága, utazásai, fotográfusi tevékenysége). Évtizedeken keresztül kutatta a kínai pénzek sajátos megjelenési formáit és szerepét a régi Kínában (a MNM Éremtára és több más hazai múz. kínai pénz- és éremanyagának meghatározását végezte el). Az 1990-es években vezetése alatt született meg a Hopp Múz. több új kiáll.-sorozata, pl. a belső-ázsiai, kínai, DK-ázsiai és japán buddhista művészeti kiáll. (a hozzájuk kapcsolódó kötetekkel), továbbá a Ritkaságok, érdekességek a Hopp Ferenc Múzeum gyűjteményéből c. kamarakiáll.-sorozat, amely új szerzemények, különös tárgytípusok, restaurálási munkák bemutatásának nyomába eredt. Gyűjteményig.-ként elindította a Hopp Múz. gyűjt.-i szakkatalógusainak kutatási munkáit, Kardos Tatjánával együtt kidolgozta az adattár gyűjt.-i struktúrájának és digitális nyilvántartásának rendszerét. Nagy érdeklődéssel fordult az ázsiai történeti fotográfiák felé. Bevezette a számítógép használatát a múz.-i munkába, a digitális adatbázisok építésének egyik hazai szószólója és fejlesztésük aktív közreműködője lett. Több kínai vonatkozású könyv szakmai lektorálását és kontrollszerkesztését végezte. Tanított az ELTE K-ázsiai Tanszékén (1971−1986, 2001−2007), tagja volt a Kőrösi Csoma Társaságnak, a M. Numizmatikai Társulatnak, a M. Régészeti és Művészettörténeti Társulatnak. Az Ars Decorativa évkönyv szerkesztőbiz.-ának tagja (1988–2003). F. kiáll.: A keleti műgyűjtés Magyarországon a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményeinek tükrében (Ráth György Múz., 1997; az ICANAS konfe rencia kísérőrendezvénye); A Tíz Bambusz Csarnoka. Könyv- és nyomdászattörténeti kiállítás a Kínai Nemzeti Könyvtár kincseiből (OSZK, 2003). F. m.: Chinese Historiographers' Views on Barbarian-Chi nese Relations (14th –16 th c. A.D.) (Acta Orientalia, XXI. 1968, 353–362. p.); Kínai numizmatikai kérdések (A Magyar Numizmatikai Társulat Évkönyve, 1971, 143–152. p.); A pénzforgalom állami szabályozása a középkori Kínában (A Magyar Numizmatikai Társulat Évkönyve, 1975, 33–45. p.); The Formation of Tangut Statehood as seen by Chinese Historiographers. In: Tibetan and Budd hist Studies, Commemorating the 200th Anniversary