Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

F

89 Fekete Rétközi Múzeum Füzetei 11. Kisvárda, 2011, 9–27. p.). Irod.: Márki Gábor: In memoriam F. B. (1945–2001). In: Túrkevei emlékkönyv 5. (Túrkeve, 2001, 241–242. p.); Bene János: F. B. (1945–2001) (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, XLIV. évf. Nyíregyháza, 2002, 9–10. p.). Fotó: Jósa András Múz. Bene János Fehérvári Géza (1926. máj. 6. Eger – 2012. dec. 21. London): művészettörténész, régész, orienta­lista, az iszlám művészet kutatója. – Germanus Gyula tanítványaként 1947-ben kezdett török és arab nyelvet tanulni a bp.-i József Nádor Mű­szaki és Gazdaságtud.-i Egy. Közgazdaságtud.-i Karához tartozó K-i Int.­ben. 1948-ban a PPTE-n (1950-től ELTE-n) foly­tatta tanulmányait, arab–muzeológia szakon végzett (1952). – A Hopp Ferenc K-ázsiai Művé­szeti Múz.-ba kapott kinevezést, ahol D. Egyed Edittel megkezdte a közel-K-i gyűjt. kiépítését. 1955-ben részt vett a Közel- és Közép-K iparmű­vészetét az Iparművészeti Múz.-ban bemutató kiáll. megrendezésében. Az 1956-os forradalom idején a Múz. Forradalmi Biz.-ának alelnöke volt, a várható megtorlás elől Ausztriába menekült. Bécsben, a Művészettörténeti Int.-ben, majd 1957-ben a Londoni Egyetemen (University of London) a K-i és Afrikai Tanulmányok Int. (School of Oriental and African Studies, SOAS) iszlám mű­vészettörténet és régészet szakán, David Storm Rice professzor alatt folytatta posztgraduális ta­nulmányait, uo. doktorált a mihrábokról írt disz ­szertációjával. Rice halála után a K-i és Afrikai Tanulmányok Int.-ben az iszlám művészet és archeológia tanára (1963-tól), majd professzora (1987-től). Közel-K-i tanulmányútjai után ásatá­sokat vezetett Iránban (1971–1976), Líbiában (1977–1981) és Egyiptomban (1985–1987). 1991. évi nyugdíjba vonulását követően hazatért Mo.-ra (1992), s diplomáciai szolgálatba lépett. 1992-ben kinevezték Mo. kuvaiti nagykövetének, akkredi­tálva az Egyesült Arab Emírségekbe, Bahreinbe és Ománba is. 1995-ben visszatért Londonba. A világ egyik jelentős iszlám magángyűjt.-e tu­lajdonosának, a kuvaiti Tareq Rajabnak a meghí­vására a kuvaiti Tareq Rajab Museum kurátora lett. Fontos szerepet játszott az iszlám művészet megismertetésében. – A keszthelyi Helikon Kas­télymúz.-ban 2002 júl.-ában a Tareq Rajab Museum gyűjt.-éből rendezte meg Az iszlám művészet a 18–20. században c. kiáll.-t (2013 őszéig volt lá ­togatható), amelyet további kiegészítéssel önálló múz.-má szeretett volna fejleszteni. 2003 okt.-ében Kuvaitban a 19. sz.-i tárgyakból álló Zsolnay porcelán magángyűjt.-ét mutatta be. Részt vett a bp.-i Iparművészeti Múz. 2011-ben megrendezett, a Qádzsár-kori perzsa művészetet bemutató ki­áll.-ának tervezésében is. Szülővárosában temet­ték el. – Az ELTE díszdoktora (1997). Kitüntették a M. Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével (2006), a Teleki Sámuel éremmel (2007). F. m.: Islamic Pottery: A Comprehensive Study Based on the Barlow Collection (London, 1973); Islamic Me ­talwork of the Eight to the Fifteenth Century in the Keir Collection (London, 1976); Az iszlám művészet története (Bp., 1987); Ceramics of the Islamic World in the Tareq Rajab Museum (New York, 2000); Excavations at Surt (Medinat al-Sultan) between 1977 and 1981 (London, 2002); The Kuwait Excavations at Bahnasā/Oxyrhynchus (1985–87): Final Report (Kuwait, 2006); Három nemzet szolgálatában (önéletrajz, Bp., 2008). Irod.: Iván Szántó: G. F. (1926–2012) (Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, Vol. 66, No. 3, 2013, 349–352. p.); Béla Kelényi: In memoriam G. F. (Eger, 1926–London, 2012) (Ars Decorativa, 29. sz., 2013, 119–121. p.); RÚL 6.: 861. p. * Wikipédia: téves halálozási adat: dec. 25. Fotó: Iparművészeti Múz. Kelényi Béla Fekete Gábor (1930. ápr. 20. Bp. – 2016. nov. 29. Dunakeszi): botanikus, ökológus. – A székes­fehérvári Ciszterci Szent István Gimn.-ban érett­ségizett (1948). 1949-ben vették fel a PPTE (1950-től ELTE) biológia–ké­mia szakára. Kémikus­nak készült, de egy.-i évei alatt kiváló tanárainak (pl. Andreánszky Gábor, Zólyomi Bálint) köszön­hetően érdeklődése a biológia felé fordult, botanikusként diplomá­zott (1954). Diplomamunkájában a Velencei-hegy­ség vegetációját dolgozta fel. – Zólyomi Bálint invitálására a Természettud.-i Múz. Növénytárá ­nak munkatársa (1954–1969), tud.-os főmunka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom