Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

Sz

Szentkereszty 846 1996,99-101.); Digitalizált régészet (Aquincumi fü­zetek, 5., 1999, 14-19.). Zsidi Paula Szentkereszty Béla, zágoni, br., id. (1850 - 1925. aug. 24. Árkos); földbirtokos, főis­pán, politikus, múzeumi igazgatóválaszt­mányi elnök. - Felesége, Florescu Mária ré­vén román hg.-i családokkal rokon, fia Szentkereszty Béla, a Székely Nemzeti Múz. ig.-választmányi alelnöke. - Háromszék fő­ispánja, csász. és kir. kamarás, főispán, a Háromszéki Takarékpénztár Rt. elnöke (1913-tól), a Háromszék vm.-i Magyar Párt elnöke, országgyűlési képviselő. A Székely Nemzeti Múz. ig.-választmányának elnöke (1914-től); bukaresti kapcsolatai révén sokat tett a múz. működésének biztosításáért. - Aranykulcsos vitéz, az osztrák Lipót-rend lovagja, a román csillagrend nagykeresz­tese, Sepsiszentgyörgy díszpolgára. Boér Hunor Szentkereszty Béla, zágoni és szentke­reszti, br. (1885. júl. 31. - 1944. júl. 28. Ár­kos): földbirtokos, politikus. - Apja id. br. Szentkereszty Béla, a Székely Nemzeti Múz. ig.-választmányi elnöke. - Tartalékos hu­szár hadnagy, több háborús vitézségi érem kitüntetettje. A Magyar Párt, majd az Erdé­lyi Párt Háromszék m.-i tagozatának elnö­ke. Az erdélyi r. k. egyházm.-i tanács ig.-ta- nácsosa, a Vöröskereszt székelyföldi kiren­deltségének vezetője, országgyűlési képvi­selő, Háromszék vm. törvényhatósági biz.- ának tagja, a Háromszéki Takarékpénztár Rt. igazgatósági tagja, a Székelyföldi Vil­lamosművek Rt. elnöke, a M. Nemzeti Bank váltóbírálója stb. - A Székely Nemzeti Múz. ig.-választmányi alelnöke; összeköttetései­nek köszönhetően a múz. működésének biztosításához jelentős segítséget nyújtott. Megyei magyarpárti politikai konfliktus kö­vetkeztében mondott le tisztségéről. Boér Hunor Szentmihályi Imre (1924. jún. 12. Szent- mihályfa - 1986. jún. 12. Zalaegerszeg): et­nográfus, múzeumszervező, múzeumigaz­gató. - A bp.-i tudományegy.-en néprajz szakos diplomát szerzett (1943-1948). Az MNM-ben (1948-1949), majd Nagykani­zsán dolgozott (1949- 1950), Zalaegerszegen a Göcseji Múz. ig.-ja (1950-1969), a Zala M.-i Levéltár munka­társa (1969-1973), nyugdíjba vonulásáig (1976) ismét a múz.- ban dolgozott. - Zala­egerszegre kerülése­kor a Göcseji Gyűjt, elnevezésű, kevés, javarészt adat nélküli tárgyból álló gyűjt.-t vett át. Nehéz körül­mények között jelentős gyűjt.-t hozott létre a sok archaikus vonást őrző göcseji tájegy­ség néprajzi emlékeiből. 1950-1960 között készített fotói a gyorsan eltűnt göcseji élet­forma ma már forrásértékű dokumentumai. Érdeklődése előbb a szájhagyomány, a mon­dakutatás felé fordult, később főként a népi építészet érdekelte. Barabás Jenővel és Tóth Jánossal együtt elkészítette a Göcseji Falumúz. tud.-os tervét, s kiemelkedő szere­pet vállalt az első hazai szabadtéri néprajzi gyűjt, felépítésében. - A Göcseji Falumúz.- ban márványtábla őrzi emlékét. F. m.: A göcseji nép eredethagyománya (Bp., 1958); A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve. 1950-1960. Szerk., társszerző (Zalaegerszeg, 1960; két tanul­mánya: A Göcseji Múzeum története; A Göcseji Mú­zeum mángorlógyűjteménye); A Göcseji Falumúzeum (Zalaegerszeg, 1968; német és orosz nyelven is); Hetés és a Lendvavidék néprajzi sajátosságai (Zalai Gyűjtemény. 7. Zalaegerszeg, 1977). írod.: Kerecsényi Edit: Sz. I. (Zalai Gyűjtemény. 25. 1986, 3-4.); ZalaiLex: 189-190.). Németh József Szentneményi Béla; Valentin, Wallentin ezredes (1906. jún. 21. Apáca, Brassó vm. - ? Melbourne, Ausztrália): festőművész, res­taurátor, múzeum­igazgató. - A Ludovi- ka Akad.-n végzett (1927). Hadnaggyá avatását követően a 7. kerékpáros zászló­aljnál, egy évvel ké­sőbb a m. kir. 2. hon­véd gyalogezrednél szolgált. Áthelyezték a Ludovika Akad.-ra

Next

/
Oldalképek
Tartalom