Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Sz
847 Szentneményi nevelőtisztnek (1933. okt.-től). Katonai ösztöndíjjal az Orsz. Képzőművészeti Főisk.-n Burghardt Dezső, Kisfaludi Strobl Zsig- mond és Sidló Ferenc növendékeként tanult (1934-1939); tanári oklevelet szerzett. Öt év alatt mintegy 80 egyházi, politikai személyiség arcképét festette meg, köztük Horthy Miklósét, Gömbös Gyuláét. A m. tábori püspökség felkérésére elkészítette a budavári Kapisztrán Szt. János tiszteletére szentelt helyőrségi templom számára a Hősök oltárképét, amelyet 1937-ben avattak és szenteltek fel (a II. vh.-ban elpusztult); művéért XII. Pius pápától megkapta a „Pro Ecclesia et Pontifice" kitüntetést, (1941). A m. kir. Hadtörténelmi Múz. munkatársa (1940. dec. 1-jé- től), innen a Pázmány Péter Tudományegy.- re vezényelték (1941), ahol művészettörténet és régészet szakon bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1944). A Hadimúz. képviselőjeként tagja volt az 1848-1849-es honvédzászlók átvételével megbízott küldöttségnek (1941. márc.), és jelen volt, amikor a szovjetek a Lavocsne határállomáson átadták a m. delegációnak a zászlókat. Nevéhez fűződik a Hadimúz. egyetlen, a II. vh. előtti plakátjának grafikája. 1944 nov.-ében több munkatársával együtt részt vett az int. evakuálásában; a múz. gyűjt.-i anyagának mentése érdekében valamennyi tárgyat összecsomagolták, és a Devecser közelében lévő somióvári Erdődy-kastélyban helyezték el. A kastélyt miniszteri utasításra kénytelenek voltak elhagyni, és gyalog elindultak Szombathely felé. Valamennyien szovjet hadifogságba estek, de ~nek sikerült megszöknie. Bp.-re érve szolgálatra jelentkezett. Alezredesként a Honvédelmi Min. (HM) nevelő és kulturális osztályához osztották be (1945. ápr. 1-jétől). A Hadilevéltár és Múz. új parancsnoka, Erdélyi Gyula megbízta és felhatalmazta ~t mint az evakuálásban részt vevő személyt, hogy vizsgálja felül Somlóváron a múz. kitelepített anyagát, és azt szállítássá fel Bp.-re. Az anyagot szétszórva és kifosztva találta, s néhány segítővel 1945. okt. 23- áig összegyűjtötte a környéken széthordott tárgyakat, azokat újból becsomagoltatta, és megszervezte a végül 6 vasúti teherkocsit és 3 teherautót megtöltő gyűjt.-i anyag visszaszállítását a múz. romos bp.-i épületébe; a Hadimúz. állományába 1946. okt. 1-jén került ismét. ~t megbízták a restauráló osztály vezetésével, majd ezen felül kinevezték a múz.-i osztály vezetőjének (1947. ápr.). Ezredes (1948. febr. 1-jétől), a Honvéd Levéltár és Múz. (1949. jan. 19-étől), majd az 1950. szept. 14-étől önálló Hadtörténelmi Múz. parancsnoka, ig.-ja. Saját kérésére nyugállományba vonult. (1951. már. 1.). 1951 közepétől a Múz.-ok és Műemlékek Orsz. Központjánál (MMOK) dolgozott, és a Fővárosi Képtárban, vmint az esztergomi Keresztény Múz.-ban végzett restaurátori munkákat. A BTM önálló tud.-os kutatója és restaurátora (1953-1956. máj. 26.). E beosztásában részt vett a budai várpalota romos díszterme falfestményeinek leválasztásában, és a Belvárosi Templom szentélyéről korábban leválasztott, de hibás eljárással restaurált falfestmények helyreállításában. A MMOK megbízásából 1956 szept.-étől az abai r. k. templom falfestményeinek restaurálásán dolgozott, amelynek munkálatai az 1956. évi forradalom kitörésekor abbamaradtak. 1956. dec. 24-én családjával együtt elhagyta az országot. 1957 jan.-jában a Bun- desdenkmalamt megbízásából a bécsi Er- zsébet-kolostor falfestményeinek restaurálásán dolgozott. Az év végén kivándorolt Ausztráliába, s Melbourne-ben telepedett le. Továbbra is festőművészként, vmint képtárak és magángyűjt.-ek számára restaurátorként is dolgozott. A restaurálás művészetéről írt tanulmányfüzetét az ausztrál művészeti isk.-kban tankönyvként használják. Elkészítette a melbourne-i Hawthorn városnegyedben található Szt. Antal-templom mennyezetfreskóit (1969); a 128 szent és az egyházi szimbólumok között megfestette Szt. István királyt is, fején a Szt. Koronával. .(A festmény tanulmányrajza ~ ajándékaként előbb az MNG-be került, jelenleg a Hadtörténeti Múz. tulajdona.) Nemzetközi hírnévre a XXIII. János pápáról festett hatalmas, 167x116 cm-es portréja révén tett szert, amelyet II. János Pál pápának ajándékozott (a Vatikáni Gyűjt.-ekben helyezték el, 1979). Ausztráliában és Nagy-Britanniában számos kiáll.-t rendeztek munkáiból. F. m.: A Sztálin-orgona és előzményei (Magyar királyi Hadimúzeum kiadványai. 17. Bp., 1943); Budavár hadiépítészete (Honvéd Levéltár és Múzeum múzeumi kiadványsorozata. 2. Bp., 1950); A fal
