Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

M

Martyn 590 Martyn Róbert (1904. júl. 17. Kaposvár ­1999. jún. 20. Kaposvár): orvos, múzeumala­pító. - Nagyapja a Rippl-Rónai József képe­iről ismert Piacsek bácsi (Piatsek Fe­renc), akinek Margit nevű leányát Rippl- Rónai Lajos, a mű­vész egyik öccse, Gi­zella nevű leányát Martyn Artúr vette feleségül. ~ az utóbbi pár házasságából született. Gizella ko­rai halála miatt Rippl-Rónai József kapos­vári, Róma-hegyi házában nevelkedett. - Az orvosi egy. elvégzése után a kolozsvári egy.-i klinikán dolgozott, majd visszatért Kaposvárra (1945). Rippl-Rónai József öz­vegyének, Lazarine Boudrionnak a halála­kor (1947) örökölte a Róma-Villát a benne lévő berendezéssel együtt. Határozott fellé­pésével sikerült megóvnia az ingatlant az államosítástól, az ingóságokat a foglalóktól, az emléktárgyakat az enyészettől. Őrizte és gyűjtötte Rippl-Rónai festményeit, bútorait, személyes tárgyait. A művész lakásberen­dezésén nem változtatott. 1955-ben meg­nyitotta a látogatók előtt a magánmúz.-ot, amelyből hivatalosan is kialakították a Rippl-Rónai József Emlékmúz.-ot. Az állam 1970-ben megvásárolta a folyamatosan romló állagú épületet és parkját a műterem­házzal együtt. A felújítás után a Róma-Villa múz.-má alakításának feladatát a Rippl-Ró­nai Múz. kapta meg. ~ letétbe, majd aján­dékba adta az eredeti bútorokat és minden Rippl-Rónai-relikviát, segítségével sikerült eredeti állapotába visszaállítani a művész otthonát. Az emlékmúz. 1978-ban nyílt meg. ~ és családja ajándékozásokkal, for­rásértékű közlésekkel később is szolgálta Rippl-Rónai kultuszát és a kutatók munká­ját. 1 Róma-hegyi magánrendelője nyo­mán a „hegyi tanár"-nak nevezték. A rákbe­tegség gyógyítása terén elért eredményei által széles körű elismerés övezte. - Kapos­vár díszpolgára (1999). írod.: Horváth János: Tisztelet dr. M. R.-nek (Somogy Megyei Múzeumok Közleményei 14. Kaposvár, 2000). Horváth János Marx János, csákányi (1898-tól) (1850. aug. 29. Csákány - 1924. ápr. 14. Bp.): vasúti mérnök. - A grazi műegy.-en tanult; vasúti mérnöki oklevelet szerzett (1875). A Tiszavidéki Vasútnál (1876-tól), a Kassa- Oderbergi Vasútnál (1877-től), a Vasúti és Hajózási Szakfel­ügyelőségen (1881- től) dolgozott külön­böző beosztásokban, többek között a zág­rábi és a bp.-i üzletvezetőség felügyelője volt. A M. Államvasutak (MÁV) elnöke (1909. ápr. 1.-1914. jan. 22.). Munkája mellett jelentős szakírói tevékenységet is folytatott. Ennek alapján is meghívták a Közlekedési Múz. (KM) Felügyelő Biz.-ába, s annak elnökévé is meg­választották. Hivatali és szaktekintélyével egyaránt segítette a múz. munkáját. Jelentős szerepet játszott a múz.-i ügyrend kidolgozá­sában, a gyűjt, gyarapításában; a vasúttól kiselejtezett menetrendeket, iratokat, alkatré­szeket stb. adott át a múz.-nak. A KM végle­ges helyének vitájában a múz. városligeti elhelyezésének megtartása mellett szavazott. A Műegy.-en a KM külön osztálya megjelö­léssel kiállított, működő biztosító berendezé­seket is szívesebben látta volna a múz.-ban. - A Vasúti és Hajózási Hetilap szerkesztőbiz.- ának elnöke; a lapban rendszeresen publikált is. - A III. osztályú Vaskorona-rend (1894), a szerb Takova-rend csillaggal ékesített II. osz­tálya (1895), a román csillagrend (1896), a II. osztályú porosz királyi koronarend (1897), a perzsa nap- és oroszlánrend III. osztálya (1902), a III. osztályú bolgár polgári érdem­rend (1903), az olasz koronarend nagy tiszti keresztje (1907, a milánói m. vasúti kiáll, ren­dezéséért) kitüntetettje. F. m.: Műszaki Naptár. Doleschall Frigyessel (Bp., 1879); 50 év a magyar vasutak fejlődésében (Vasúti és Közlekedési Közi., 1904); A magyar vasút kialaku­lása (Pester Lloyd, 1913); Irod.: MÉL II.: 163.; Gulyás XVIII.: 616. Molnár Erzsébet Matolcsi János (1923. nov. 23. Berettyóúj­falu - 1983. jan. 3. Bp.): nyomdász, agrárpoli­tikus, agrármérnök, archeozoológus, múzeu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom