Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
J
Jenei 424 Kitaibel Pál herbáriumát (1926-1936), vmint külön kötetben Kitaibel életét és munkásságát is (1957). Botanikus társszerzője volt a Magyar gyógynövények (1948) c. kétkötetes, reprezentatív kézikönyvnek; ez a munka botanikai jellemzését adja a gyógyászatban - a népi gyógyászatban is — használt hazai növényfajoknak. A m. flórakutatás vezető egyéniségeként nemcsak a növényvilág tud.-os feltárását tartotta élethivatásának, hanem a tudománynépszerűsítést is; óriási sikert aratott - különösen a tanárok, diákok és természetkedvelők körében - a Csapody Vera illusztrációival megjelent, Erdő-mező virágai (1950; itthon és külföldön is számos kiadásban) c. munkája, vmint az ugyancsak Csapody Vera színes növényrajzaival megjelent Kerti virágaink. Közép-európai dísznövények színes atlasza (1962) c. kötete. - Az MTA küldöttségében részt vett a VIII. Nemzetközi Botanikai Kongresszuson (Párizs, 1954) és a leningrádi Össz-szövetségi Botanikai Kongresszuson, ahol beszámolt a m. botanikai kutatás történetéről (1957). - AM. Természettud.-i Társulat választmányi tagja (1925—1945), dísztagja (1941-től), a M. Biológiai Társaság tb. tagja (1958-tól), a Botanikai Szakosztály alelnöke (1931-1934), majd elnöke (1934-1941), a M. Természettud-i Társulat elnöke (1933-1936), a Kultúrflóra- Biz. irányítója és fő szervezője. Részt vett a TIT munkájában is. Az Acta Botanica és a Botanikai Közlemények szerkesztője, a Magyarország Kultúrflórája c. sorozat főszerkesztője. - Az MTA 1. (1936), majd r. tagja (1943). Kos- suth-díj (1952), a M. Népköztársasági Érdemrend IV. fokozata (1953). - Egy növény- nemzetséget és mintegy 40 növénytaxont neveztek el róla. F. m.: Magyar Flóra (Flora Hungarica) (Bp., 1924- 1925); A magyar flóra képekben. Csapody Verával (Bp., 1929-1934; 2. kiad. Bp., 1975; 3. kiad. Stuttgart, 1979); Erdő-mező virágai. A magyar flóra színes kis atlasza. Csapody Verával (Bp., 1950, 80 színes és 20 fekete-fehér táblával; 5. kiad. 1972); A magyar növényvilág kézikönyve. Soó Rezsővel (Bp., 1951); Kerti virágaink. Közép-európai dísznövények színes atlasza. Csapody Verával (Bp., 1962,560 ábrával). írod.: Zólyomi Bálint: Erinnerung an Sándor Jávorka (Annales historico-naturales Musei Na- tionalis Hungarici, 54., 1962, 7-26.); Zólyomi Bálint-Máthé Imre-Soó Rezső-Pócs Tamás: Búcsú J. S. akadémikustól (A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Csoportjának Közleményei, 5/1-2., 1962,1-9.); Szujkóné Lacza Júlia: Megemlékezés J. S.-ról, halálának ötödik évfordulóján (Botanikai Közlemények, 54/1., 1967, 1-5.); Gulyás XV.: 703.; MÉLI.: 808-809.; MÁÉ II.: 46-50. (P. Hartyáni Borbála: J. S.); MÚL: 175. Kováts Dezső Jenei Ferenc (1905. szept. 18. Győr 1971. dec. 27. Bp.): levéltáros, muzeológus, könyvtáros, irodalomtörténész. - A bp.-i Pázmány Péter Tudomány egy.-en m.-fran- cia szakos tanári oklevelet szerzett (19251929); A világi irodalmi műfajok kéziratos énekeskönyveinkben c. doktori értekezését Császár Elemérnél védte meg (1929). Szülővárosába visszaköltözve (1930) állás nélküli diplomás. A Győri Szemle munkatársa, utóbb szerkesztője (1941-1943), éveken át a Győri Szemle Könyvtára c. kiadványsorozat szerkesztője. A győri Kisfaludy Irodalmi Kör tagja, évkönyveinek társszerzője, a Győri Kalendárium szerzője. Gyakran közölt irodalmi tárgyú cikkeket a győri napilapokban. Kazinczy Ferenc munkásságával, később a középkori irodalommal, művelődés- történetettel foglalkozott. Győr múltjának kutatásában a teljes történelmi múlt érdekelte, a politikai, gazdasági eseményekkel, intézményekkel együtt. Több tanulmányban dolgozta fel Győr 16-17. sz.-i irodalmi életét. Vizsgálta régi irodalmi személyiségek (Balassi Bálint, Rimay János, Beniczky Péter) könyvészetét (1935), tanulmányozta Lépes Bálint és Náprági Demeter könyvtárát, felfedezte Nyéki Vörös Mátyás költészetének különös értékeit, foglalkozott Ányos Pál lírájának hatásaival (1935-1937). Közben városi tisztviselő, a polgármesteri hivatal közművelődési ügyosztályának munkatársa, majd a kultúrház gondnoka. Az utóbbiba tervezett városi múz. nem valósult meg, de ott helyezték el a város korábbi vásárlásaiból származó festményeket és a Szépművészeti Múz. letéti anyagát. A létrejött képtár gondozásával ~et mint tb. al- könyvtárost bízták meg (1937). Összegyűjtötte a városházán lévő muzeális értékű iratokat, metszeteket, könyveket. A várostörténeti monográfiasorozat szerkesztésére
