Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
J
425 Jenei felkért Lovas Elemér Pannonhalmára helyezésével (1940) a múz. és a monográfia ügye teljes mértékben ~ feladata és felelőssége lett. Halálának 300. évfordulóján megemlékezett Pázmány Péter egyházpolitikai szerepéről és irodalmi értékeiről, később kezdeményezte Pázmány Imádságos Könyvének kiadását. Feldolgozta a katolikus irodalmi értékeket (egyházi énekköltészet, Mária-imádságok), emlékkönyvet állított össze a győri Mária-kultusz jubileumi eseményeiről (1697-1947). A Dunántúli Helikon c. irodalmi folyóirat indulásánál és megszűnésénél is ott volt. Áttekintette Streibig győri nyomdász életútját, az általa kinyomtatott régi m. irodalmat. A Győri Szemlében két értekezést írt a humanizmuskori Győr művelődéséről, bizonyító erejű írásokat közölt Győr múltjának magyarságáról (1940). Élvezettel kutatta, válogatta és jegyzetekkel látta el a Győri Papnevelő Int. könyvtárában fellelt középkori énekeket (1943). Megbízták a Győr szabad kir. város 200. évfordulóján tartott díszközgyűlésen felállítani elhatározott városi múz. vezetésével (1943), a múz. fejlődését azonban megszakította a háború. Győr kiürítésekor nem hajtotta végre a múz.-i műtárgyak becsomagolására hozott főispáni utasítást, de nem tudta kivédeni a képzőművészeti anyag Ny-ra, a numizmatikai és várostörténeti tárgyak Sopronba szállítását. Elhagyta az országot (1945). Hazakerülésekor (1946. febr.) népbíróság elé állították, de a vád alól felmentették. A püspökség alkalmazásában hét év alatt elvégezte a püspökségi könyvtár állományának revízióját, rendezte a káptalani levéltárat. Kimagaslóan értékes kiadványokat és nyomtatványokat fedezett fel püspökvári évei alatt (1946-1953). A tatai múz. ig.-ja (1953-tól). Ekkor publikálta Heltai Gáspár Száz fabula c. művét, amelyet egy régi kiadvány kötéstáblájából áztatott ki. Szöveggondozói tevékenységének maradandó dokumentuma a 17. sz.-i költők antológiája (1956). Több tanulmányt készített Balassiról, Zrínyiről, Dávid Ferencről, folytatta a barokk kor győri irodalmának eredményes kutatását. Az MTA Irodalomtud.-i Int.-ének ig.-ja meghívta az int.-be tud.-os kutatónak (1957-1963). Egymás után jelentek meg értekezései az Irodalomtörténeti Közleményekben (az Amade-nyomtatványokról, a Balassi-hagyatékról, a Zrínyi-életműről, az utolsó m. humanista főpapról, Náprági Demeterről). A Régi Magyar Költők Tára, XVII. század 2. kötetében (1956) közzétette Nyéki Vörös Mátyás költői maradványait. A Petőfi Irodalmi Múz.-ba átkerülve (1963) kiáll.-t rendezett szépirodalmunk 17. sz.-i értékeiből (1968), összeállította Kölcsey Ferenc levelezését (1969) és Kazinczy Ferenc kiadatlan leveleit. Megírta a győri múz.-i képtár és a múz. épületének (Apátúrház) történetét, értekezett régi győri írókról (Draskovich György bíboros), átfogó történelmi képet adott Győr középkoráról (1971). Literátor-politikusok levelei Jenei Ferenc gyűjtéséből (1566-1623) c. forráskötete halála után jelent meg (1981). - Hamvait a bp.-i Győr Barátainak Köre kezdeményezésére Győrött újratemették (1998. jún. 20.), és a Szentlélek-templom kriptájában helyezték örök nyugalomba. F. m.: Kazinczy útja Pannonhalmára (Győri Szemle, 1932, 26-39.); Régi magyar irodalmunk és a győri Streibig-nyomda (Győri Városi Közkönyvtár 1. évkönyve. Szerk. Bay Ferenc. Győr, 1938, 50-58.); Győr a magyar humanizmus korában (Győri Szemle, 1940,121-142.; klny. Győri Szemle Könyvtára 14. Győr, é. n.); Győr mindig magyar város volt. A Deutsche Zeitung cikkírójának figyelmébe (Győri Nemzeti Hírlap, 1941. jún. 29., 4.); Énekek Gyűjteménye (Győri Szemle Könyvtára, 1943. 20-52.); A tatai vár (Bp., 1956); Régi győri órásmesterek (Arra- bona, 7., 1956,345-352.); Magyar Poesis-szépirodaT munk a XVI. sz.-ban Kiáll, a Petőfi Irodalmi Múz.- ban. Fakszimilék. Összeáll., a kiáll.-t készítette (Bp., 1968); Petrőczi Kata Szidónia (Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 7. 1967-1968. Bp., 1967, 37- 50.); Beniczky Péter és a manierizmus (uo., 8. 1969- 1970. Bp., 1969,181-194.); A középkori Győr. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Dávid Lajos, Lengyel Alfréd, Z. Szabó László (Győr, 1971, 119-164.). írod.: Uzsoki András: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története (Arrabona, 7., 1965, 5-86.); Tarnócz Márton: J. F. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971, 767.); Csécs Te- réz-Federmayer István-Grábics Frigyes-Kecskeméti Gábor: In memoriam Dr. J. F. (Arrabona, 37/1-2. Győr, 1999, 482-499.); MÉL III.: 344-345.; GYÉL: 147-158. Tóth László
