Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

S

Seemayer

782

274—281.); Rejtélyes csontok népvándorláskori sírokban (Szeged, 1931); Szegedi tüzelő- és fii tőberendezések a XVIII, században (Szeged, 1932); A sagittis Hungarorum. A magyarok íja és nyila (Szeged,

1933); A szegedvidéki parasztház és az alföldi háztípus (Szeged, 1933); Szeged középkori templomai (Szeged, 1938); A székely ház eredete (Néprajzi Értesítő, 1941, 36-90.); Mutató a Néprajzi Értesítő I-XXXII. évfolyamához (Bp., 1942); Krassó-Szörény vármegye parasztháza (Kolozsvár, 1944); A Krassó-Szörény vármegyei románok népviselete (Szeged, 1948); A Néprajzi Múzeum rajzgyűjteménye (Néprajzi Értesítő, 1954, 287-294.).

írod.: Balassa Iván: Cs. S. K. tudományos munkásságának ötvenéves jubileuma (Ethnographia, 1955, 609-610.); Sándor István: Cs. S. K. ünnepén (Néprajzi Értesítő, 1954, 275-277.); Cs. S. K. (Archaeologiai Értesítő, 1957, 2, 221-222.); Vargha László: Cs. S. K. (Ethnographia, 1957, 170-173.); Banner János: CS. S. K. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 251-256.; bibl.-val); K. Kovács Péter: Cs. S. K. emlékkiállítás (1966); Marián Emese: Cs. S. K. élete és munkássága. Kézirat (EA 15786, Szeged, 1968); Péter László: A Dömötör-torony megmentője (Szegedi örökség. Bp., 1983, 473- 476.); MÉL II.: 612.; MNépLex IV.: 436; ÚMIL III.: 1791; Szegedi egyetemi almanach 1921-1995. (Szeged, 1995, 191.). - Bibi.: Regdon Rezsőné: Cs. S. K. irodalmi munkássága (Index Ethnographi- cus, 1964, 3-34.).

Bodrits István, Forrai Ibolya

Seemayer Willibald: — Semayer Vilibáld

Semayer Vilibáld; Seemayer Willibald (1868. júl. 6. Sopronbánfalva - 1928. jún. 17. Bp.): antropológus, etnográfus, múzeumi osztályigazgató. - A bp.-i tudományegy.

BTK-n bölcsészdoktorátust szerzett. Az egy. Embertani Int.- ében három és fél évig Török Aurél mellett asszisztens (1891-től).

Xántus János halála után, Jankó János osztályig. ajánlására, az MNM Néprajzi Osztályának segédőre (1895- 1920; nyugdíjba vonulásáig), a Jankó János által az élő népesség tanulmányozására létrehozott antropológiai laboratórium vezetője.

A millenniumi kiáll, előkészítésében és megrendezésében, a tárgyak múz.-i feldolgozásában Jankó János jobbkeze volt. Az ez- redévi kiáll, lebontása során - Jankó finno.-i és oroszo.-i expedíciója miatt - a több mint tízezer tárgy beszállítása és a múz.-ban való elhelyezése szinte teljesen ~ra maradt. A múz. 1898-ban megnyitott állandó kiállónak rendezője. A múz.-i munkák mellett számos gyűjtőúton vett részt. Nagy szerepe volt a vidéki múz.-ok néprajzi gyűjt.-einek összeállításában és kiáll.-okon való bemutatásában. Jankó János váratlan halála után a múz. osztályig.-jává nevezték ki (19021920). Igazgatósága idején költözött a Néprajzi Múz. a városligeti Iparcsarnokba (1906), ahol nagyszabású, nagy tereket betöltő kiállókat rendezett. Külső munkatársak megbízásával orsz. gyűjtőhálózatot hozott létre. A Múz.-ok és Könyvtárak Orsz. Felügyelőségének vezetőségi tagjaként (1902-1919) a muzeológusok számára továbbképzéseket szervezett a múz.-i gyűjtések és feldolgozások módszereiről. Egyik fő szószólója volt az antropológia és a néprajz közötti szoros kapcsolatnak, de a népművészetektől az etnológiáig szinte minden kérdéskörrel foglalkozott. Modern felfogású tudósként sokat tett a múz.-i néprajzi gyűjt, hazai és nemzetközi anyagának gyarapításáért. Antropológusként folytatta a Jankó János által megkezdett antropológiai kutatásokat. Vizsgálatokat végzett Kolozs vm. m. lakosságán

(1901), és elkészítette a magyarság antropológiai típusairól szóló elemző tanulmányát

(1903). Munkája során mintegy 800 fotódokumentációt készített. 1920-ban vonult nyugalomba, amikor ismét új helyet kerestek a Néprajzi Múz. számára. A Pallas Nagy Lexi- konának munkatársa. - Számos cikket írt a Néprajzi Múz. gyűjt.-eiről. A Néprajzi Értesítő, a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője (1902-1916) szerkesztője; az értesítő német nyelvű mellékletét, az Ergänzungsheftet (1902), vmint az Anzeiger der Ethnographischen Abteilung des Ungarischen National-Museums c. kiadványt is szerkesztette (1903-1916).

F. m.: Adatok a bácsbodrog-megyei sokácok ethnográ- fiájához (Ethnographia, 8., 1897, 299-311., 382- 395.); A szlávság eredetének Niederle-féle elmélete (uo., 10., 1899); A M. N. Múzeum néprajzi osztályú-