Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
S
783 Semsey nak szerzeményei az 1900. évi párisi világkiállításon (Néprajzi Értesítő, 2., 1901,25-29.); Bánffy-Hunyad (Kolozsm.) magyar lakosságának somatologiai vázlata (uo., 2,1901,33-50., 1901,67-98; 1901,101-114.); A magyarok finn volta (uo., 3., 1902,1-11.); A magyarság anthropologiai typusai (uo., 4., 1903, 81-118.); Vogul-osztják hímes kéregedények (uo., 1905,24-42.); A Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának jelene és jövője (uo., 7., 1906); Az osztjákok viselete és hímzéseik (uo., 8., 1907,165-169.); Teendők a magyar ember-nép- tan terén (uo., 15., 1914,185-192.); Országos Ernber- Néptani Intézet (Tervezet) (uo., 17., 1916,5-14.). írod.: Schram Ferenc: S. W. (Soproni Szemle, X., 1956); Selmeczi Kovács Attila: Fejezetek a Néprajzi Múzeum történetéből (Magyar Múzeumok, 3. 1997. 3., 13-20.); A Néprajzi Múzeum gyűjteményei. Szerk. Fejős Zoltán (Bp., 2000); MÉL II.: 616. Szemkeő Endre, Szikossy Ildikó Seenger Ervin (1908. márc. 24. Bp. - 1981. júl. 6. Bp.): város- és művészettörténész. - Allamtud.-i doktori oklevelet szerzett. A Fővárosi Levéltárban (1935-1940), majd a BTM Kiscelli Mwz.-ában dolgozott (1941. jan. 1.-1976. aug. 31.), csoportvezetőként a metszettárat és fotógyűjteményt kezelte. Történeti és művészettörténeti tárgyú közleményeket publikált. Nagy sikert aratott az a bp.-i fényképalbum, amely szakszerű képmagyarázataival és Mesterházi Lajos előszavával három kiadásban és négy nyelven jelent meg. Legjelentősebb vállalkozása az 1800 és 1870 között keletkezett pest-budai városképek korpusza; még röviddel halála előtt is a közel 1700 tételt tartalmazó, négy kisebb időegységre osztott (I. 1800-1808; II. 1809-1838; III. 1839-1848; IV. 1849-1870), hatalmas anyag naprakésszé tételén dolgozott, könyve kiadását azonban a pénzhiány és halála megakadályozta. Kéziratából véglegesnek szánt formájában csak a tanulmány maradt fenn, a kát. és a mutatók egy korábbi, nem nyomdakész állapotú gépiratból ismertek. Az anyagot Mattyasovszky Péter adta ki (Pest-budai városképek 18001887. Bp., 1987). Címszavakat írt a négykötetes Művészeti Lexikonba (Bp., 1965-1968). F. m.: A fővárosi templom-építészet stílusváltozása 1892-1932 között. A budapest-kőbányai Szent László plébánia-templom (Budapest Régiségei, X., 1943, 256-262.); Buda és Pest ábrázolásai. Rózsa György- gyel és Vayer Lajossal, (in: Budapest műemlékei. I. Bp., 1955, 99-104.); Egy XIX. századi pest-budai látkép és tanulságai (Budapest Régiségei, XVI., 1955, 243-257.); Levél Buda 1849-i ostromáról (Tanulmányok Budapest Múltjából, XIV., 1961, 477-481.); Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeum. Bertalan Vilmossal és Nagy Lajossal (Emlékek Budapest Múltjából 4., Bp., 1962); A pesti oldal városképei. Rózsa Györggyel (in: Budapest műemlékei. II. Bp., 1966,117-132.); A Kiscelli utcai volt trinitárius kolostor és a Budapesti Történeti Múzeum Újkori osztálya. Horler Miklóssal (in: Budapest műemlékei. II. Bp., 1966,383-397.); A budai vár a XV-XIX. században. A Budapesti Történeti Múzeum grafikai kiállításai 1. (Bp., 1968); Pest budai városképek. Cifka Pétemével és Granasztói Pállal. Képes album. (Bp., 1969); Budapest anno. A felvételek zömét Klösz György készítette, a többit pedig ismert és ismeretlen kortársai. S. E. képmagyarázataival, Mesterházi Lajos előszavával (Bp., 1979; 3. kiad. 1984; angol, német és francia nyelven is). Bibi.: Schwarz Katalin: A BTM munkatársainak szakirodalmi tevékenysége 1976-1987 között. Bibliográfia (Bp., 1980). Rózsa György Semsey Andor, semsei (1833. dec. 22. Kassa - 1923. aug. 14. Bp.): geológus, mine- ralógus, mecénás. - Régi nemesi családból származott. Nagyapja, Semsey András, Abaúj és Ugocsa vm. főispánja, a 18. sz. végén támogatta a Szir- may-féle vm.-monog- ráfiák, például a Notitia politica, historica, topographica incliti comitatus Ugochiensis előkészítését. Apja, Semsey Lajos csász. és kir. kamarás, nagybirtokos. Unokaöccse, Semsey Andor részt vett a trianoni békét előkészítő titkos tárgyalásokon, az ún. Semsey-Halmos-Csáky-terv egyik kidolgozója. - Szülővárosában jogot, majd - mint hatalmas birtok várományosa - a magyaróvári gazdasági akad.-n mezőgazdasági szakon tanult, többek között korának egyik leghíresebb állattenyésztője, Pabs Henrik Vilmos tanítványaként (1850-1861). Gazdasági tanulmányait Hohen- heimben fejezte be, majd tanulmányútra ment Sziléziába, Németo.-ba, Hollandiába.
