Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Gy
333 Gyárfás ot hozott létre, amely ajánlatot tett az egy- házm.-nek, hogy Ipolyi Arnold hatalmas értékű gyűjt.-ét is kiállítsák az új múz.-ban. Ennek hatására Schlauch Lőrinc püspök telket ajánlott fel az egyletnek, amelyen fel is épült az új múzeumépület. - Az 1892-ben megalakult Szigligeti Társaság alapító, ill. választmányi tagja. Az 1898-ban alapított Nagyváradi Nemzeti Szövetség elnöke írod.: Bihar vármegye és Nagyvárad. Szerk. Borovszky Samu (Bp., 1901); Nagy Márton: Régi nevek - régi regék (Nagyvárad, 1927); Bihar- megye, Nagyvárad Kultúrtörténete és Öregdiákjainak Emlékkönyve. Szerk. Fehér Dezső (Nagyvárad, 1933-1937); Szinnyei IV.: 5-8.; Gulyás XI.: 677.; Egyed Ákos: Erdély 1848-1849. I-II. (Csíkszereda, 1998-1999). Dukrét Géza Gyalókay Lajos, szentgyörgyi és gyaló- kai, ifj. (1855. márc. 30. Köbölkút - ?): rendőrkapitány, múzeumszervező. - Nagyváradon és Debrecenben jogot tanult. A közigazgatásban helyezkedett el; Lukács György nagyváradi polgármester mellett elnöki titkár (1875-től), aljegyző (1876-tól), városi tanácsnok (1878-tól), Bihar vm. főjegyzője (1884-től), a M. kir. Allamrendőrségnél ker.-i főkapitány (1885-től). - Apja, id. Gyalókay Lajos 1871 nyarán javasolta Bihar vm. közgyűlésén egy régészeti és történelmi egylet megalakítását. Az 1871. nov. 17-én tartott vm.-i közgyűlés biz.-ot hozott létre, amely ~ segítségével elkészítette az alapszabályzatot, és kibocsátotta az aláírási íveket. A Biharm.-i Régészeti és Történelmi Egylet alakuló ülését 1872. aug. 28-án tartották. A múz.-i anyag gyűjtésében ~ főszerepet vállalt. Az első múz. a vármegyeháza két szobájában kapott helyet. Az egylet titkáraként (1875- től), a választmány megbízásából egyleti közlönyt indított Régészeti és Történelmi Közlemények címen (1875. ápr. 1.-1876. febr.; az érdektelenség miatt a 8-9. számmal megszűnt). F. m.: Bihar megye régi községi pecsétjei (Századok, 6., 1872, 278.); Bihar vármegyei magyar feliratú községi pecsétek (Századok, 7., 1863,142.). írod.: Biharmegye, Nagyvárad Kultúrtörténete és Öregdiákjainak Emlékkönyve. Szerk. Fehér Dezső (Nagyvárad, 1933-1937); Szinnyei IV.: 8-9. Dukrét Géza Gyárfás Győző, lécfalvi (1855 Sepsiszent- györgy - 1912. szept. 22. Bp.): kereskedelemügyi műszaki főtanácsos, múzeumi igazgatóválasztmányi elnök. - Gyárfás Jenő festő távoli rokona. Apja Gyárfás Lajos 1848-as honvéd százados, majd városi főjegyző. Anyja Szilágyi Zsuzsámra, Szilágyi Sámuel 1848-as honvéd alezredes lánya. Két lánytestvére révén Málik Józsefnek, a Székely Nemzeti Múz. ig.-választmányi elnökének sógora. - A bp.-i műegy.-en tanult, 1882-ben szerzett oklevelet. Segédmérnökként az Ojtoz-magyaróstetői útépítésnél dolgozott, miniszteri műszaki tanácsosi rangban két évtizeden át a sepsiszentgyörgyi államépítési hivatalt vezette. Részt vett Háromszék vm. több isk.-jának, középületének, templomának, magánépületének tervezésében. Főmérnök, műszaki tanácsos, majd főtanácsos, a min.-ban dolgozott. Geológiai tudása folytán az ország több részén az útépítések felügyelője. Tervei alapján készült többek között a bodzakrasznai, az ojtozi átjáró útja. - A Székely Nemzeti Múz. ig.-vá- lasztmányi tagja (1893-tól), tervet készített egy önálló múzeumépületre (1899, majd 1904). Részt vett László Ferenc sepsiszentgyörgyi régészeti ásatásain (1901). Gyárfás Jenővel közösen illusztrálta Pálmay Józsefnek a háromszéki székely nemesi családokat bemutató kötetét. A múz. képviseletében az Orsz. Múz.-i és Könyvtári Biz. tagja (1902). Adományaival támogatta a múz.-ot (madarak, kőzetminták, berecki római téglák, ősemlős kövületek). Az orbai ref. egyházul. 1903. máj.-i, cófalvi közgyűlésén ismertette Benkő József kéziratban maradt első m. nyelvű, egyháztörténeti munkáját, a Filius Posthumusk Kós Károllyal együtt - a múz. számára való megszerzésének céljával - megvizsgála a csíkmenasági szárnyasoltárt. A bp.-i Kerepesi úti temetőbe temették. - írásait rendszeresen közölte a Nemere c. sepsiszentgyörgyi lapban, 24 éven át főmunkatársa a Székely Nemzetnek. Számos cikket írt a székely kérdésről, közügyekről. F. m.: Fürdők és ásványvizek (in: Háromszék vármegye Emlékkönyve. Sepsiszentgyörgy, 1899, 225- 251.); Háromszék vármegye közlekedési viszonyai (uo., 252-307.). írod.: Gulyás XI.: 692. Boér Hunor
