Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
R
733 Ravasz egykori, restaurált ebédlőjében 1998 végén megnyílt ~ Emlékszobája. F. m.: Kossuth parlamenti élete. Rathkay álnéven, Karádfi (Szilágyi) Sándorral (Pest, 1850); Könyvki- állítási kalauz (Orsz. M. Iparművészeti Múz., Bp., 1882); Könyvkiállítási Emlék (Orsz. M. Iparművészeti Műz., Bp., 1882); Nyomtatott szertartáskönyveink a római rituale behozataláig (Magyar Könyvszemle, XV., 1890,163-191.); Pilcz Gáspár és ellenfelei. Adalékok a hazai kryptokálvinizmus hitvitázó irodalmához (uo., Új folyam, 1892-1893, 28-85.); Gradeczi Horváth Gergely és Lám (Ambrosius) Sebestyén hitvitája (Irodalomtörténeti Közlemények, IV., 1894, 150-167., 299-319.); Magyarországi könyvtáblák a történelmi kiállításon (in: Az iparművészet 1896- ban. Szerk. R. Gy. Bp., 1897, 61-98.); Az érem (in: Az iparművészet könyve. Szerk. R. Gy. Bp., 1902,1. köt., 63-307.). írod.: Gelléri Mór: R. Gy. (in: Ipartörténeti vázlatok. Bp., 1906, 642-646.); Csányi Károly: R Gy. (Literatura, III., 1928. 5., 145-147.); Faragó Ödön: Ki volt R. Gy.? (A Műgyűjtő, II., 1928, 82-83.); Végh Gyula: Megemlékezés R. Gy.-ről (Magyar Iparművészet, XXXI., 1928, 117-120.); Kelecsényi Gábor: R. Gy. öröksége (Budapest, XXV, 1987. 9., 29-31.); Horváth Hilda: R. Gy. és gyűjteménye (Új Művészet, III., 1992. jún., 6-11.); Horváth Hilda: Művészi otthonból - múzeum. Az Országos Ráth György Múzeum és sorsa (Új Művészet, III., 1992. dec., 73-76.); Egy magyar citoyen, R. Gy. és munkássága (OTKA T 006979 kutatás, 1993-1996. Témavezető: Mravik László. Az iparművészeti gyűjteményt feldolgozta, a tanulmányokat írta Horváth Hilda. A Ráth-könyvtárról szóló tanulmányt írta Mikó Árpád. Iparművészeti gyűjtemény katalógusa. Forrásfeldolgozás. Összeáll, és szerk. Horváth Hilda Bp., 1998); MÉL II.: 484. Horváth Hilda, Ferenczy Mária (kiegészítés) Ráth Károly (1838. júl. 6. Szeged - 1902. máj. 1. Bp.): kir. tanácsos, múzeumigazgató. - Testvérei: Ráth György (1828-1905) történész, művészettörténész, műgyűjtő, vmint Ráth Mór (1829-1903) könyvkiadó és könyv- kereskedő. - Micsei Rudolffal Pesten szalma- kalapgyárat alapított (1862). Cikkeiben a szalmafonást népszerűsítette. A kisipar versenyképességének növelésére törekedett a gyáriparral szemben. Pápa országgyűlési képviselője (1875-1881). A Bp.-i Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. A bp.-i Technológiai Iparmúz. kormánybiztosa, a M. Kereskedelmi Múz. ig.-ja (1893-tól). A Székely Művelődési és Közigazgatási Egylet (SZMKE) választmányának megbízásából a Székelyföldi Iparmúz. szervezője, programjának készítője; az 1885. aug. 1-jén Marosvásárhelyen, a SZMKE-köz- gyűlésen ismertetett hétpontos program alapján a létesítendő múz. gyakorlati célja Székelyföld kézmű- és háziiparának fejlesztése, versenyképessé tétele. Ennek módszere: színvonalas mintadarabok bemutatása, a legmodernebb munkaeszközök megismertetése, azok gyakorlati kipróbálásának lehetőségével. A hangsúly a Székelyföldön hagyománnyal rendelkező iparágakon, az agyag-, fém-, bőr-, szövő-, fonó- és ruházati, vmint a háziiparon, a mintadarabok válogatásánál pedig a hagyományos díszítőelemek megőrzésén, ill. azok továbbfejlesztésén volt. A program az állandó kiáll, mellett időszakos és vándorkiáll.-ok rendezését is előirányozta, s tervbe vette egy olvasóterem és rajzhelyiség berendezését, vmint egy kézikönyvekkel és rajzgyűjt.-nyel felszerelt könyvtárat olvasókörök és rajztanf.-ok számára. ~ nevéhez fűződik az első mintadarabok megszerzése, a Székelyföldi Iparmúz. első gyűjt.-ének összeállítása. A Marosvásárhelyen, 1886. jún. 27-én megnyílt Székelyföldi Iparmúz. első, ideiglenes kat.-át ugyancsak ~ szerkesztette és adta ki. Akiáll.-on 360 cég képviseltette magát; Bp.- ről 166, Bécsből 21, vidékről 130, az osztrák tartományokból 11, külföldről 32; a kát. alapján a 360 cég közül a bánya- és vegyiparhoz 18, a kő-, agyag- és üvegiparhoz 27, a vas- és fémiparhoz 81, a fa- és bútoriparhoz 51, a vesszőháncs-, sás- és szalmafonóiparhoz 16, a gyermekjátékiparhoz 5, a szövő-fonó iparhoz 18, a lábbeliiparhoz 17, a további (vegyes) iparágakhoz 73 kiállító tartozott. F. m.: A magyar iparkiállítások a múltban és a jövőben (Bp., 1881); Az 1886. június 27-én Marosvásárhelytt megnyitott Székelyföldi Iparmuzeum ideiglenes katalógusa (Bp., 1886); Országos iparos-gyűlések. 1872- 1899 (Bp., 1899). írod.: Móréi Gyula: R. K. (Magyar Ipar, 1943. 6.); Szinnyei XI.: 582-584.; MÉL II.: 475. Bónis Johanna Ravasz Csaba (1933. márc. 28. Érd 2000. febr. 8. Bp.): geológus. - Az ELTE TTK-n földrajz-földtan szakos középisk.-i tanári, majd doktori oklevelet szerzett
