Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

R

Rédey 734 (1969). Az MNM Ásvány- és Kőzettárá­ban segédmuzeológus (1956-tól), muzeoló­gus (1959-1960), a Kő­olajipari Tröszt geo­lógusa (1960-1962). Visszatért a múz.-ba (1962); Tokody Lász­ló ig. nyugdíjba vo­nulását követően az Ásvány- és Kőzettár tárig.-ja (1963-1970). A szegedi JATE Ásvány-Földtan Tanszékének adjunktusa; az ásványtan tantárgyat taní­totta (1970-től). A M. Állami Földtani Int. munkatársa (1974-1993; nyugdíjazásáig). A múz.-ban főként a komlói andezit leíró kő­zettanával foglalkozott, s elkészítette az Ás­vány- és Kőzettár 1956. évi leégése után megmaradt meteorit példányainak kataló­gusát (1969). A M. Állami Földtani Int.-ben egy kutatócsoport tagjaként elsősorban a hazai alginit-, kén- és gipszelőfordulásokon végzett kutatásokat. F. m.: Mineralogical-Petrographical study of the andesite occurrences from the Mecsek Mountains (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 61., 1969, 5-43.); Catalogue of meteori­tes of the Hungarian Natural History Museum. Emszt M.-mel, Pantó Györggyel (Fragmenta mineralogica et paleontologica, 1., 1969, 3-110.); The Minnichhof Meteorite. Solti G.-vel (Acta mine­ralogica petrographica, Szeged, XXIII., 1980. 1., 139-158.): Sulphur-, gypsum and alpinite-bearing Strata in the Zsámbék Basin (uo., XXIV., 1981. 2. 191-207.). Embey-Isztin Antal Rédey Miklós; ered. Rohrbacher (1868. dec. 7. Tata - 1931. szept. 13. Bp.): jogász, rendőrkapitány-helyettes. - Jogi tanulmá­nyait a bp.-i tudományegy.-en végezte. Győrben a rendőrség szolgálatába lépett (1891), majd a fővárosi rendőrkapitányság sajtóosztályának vezetője, később főkapi­tány-helyettes (1896-tól). Számos rendőrségi kézikönyv, tankönyv, szabályzat írója. - Szakmai, jogi munkásságán kívül a Győri Közlönyben és a Tata-Tóvárosi Híradóban hely- történeti tárgyú írásait közölte. Tata történe­tének első, lelkes kutatója. Szülővárosának történetéről írt összefoglalása (1888) máig nélkülözhetetlen; az 1920-as években is mo­nográfiája kibővítésén fáradozott, a mű azonban nem készült el. Az első tanulmányt írta a tatai fajanszgyár működéséről. - Ha­gyatékából a tatai vár török kori metszetáb­rázolásainak gazdag gyűjt.-e a Tatai Múz.-ba került (1932). Emléktábláját szülőháza falán 2001-ben avatták fel. F. m.: Tata története (Tata, 1888); A tatai majolika (in: A magyar kerámika története. Holies, Tata, Stomfa. Szerk. Siklóssy László. Bp., 1917,51-56.). írod.: A piarista rendház és múzeuma. Szerk. Révhelyi Elemér (Bp., 1938); Szinnyei XI.: 659. Kóvesdi Mónika Reguly Antal (1819. júl. 11. Zirc - 1858. aug. 23. Buda): jogász, etnográfus, antropo­lógus, nyelvtudós, geográfus. - Pápáról el­származott német családban született, édesapja a zirci cisz­terci apátság ügyvéd­je volt. - A győri akad.-n bölcseletet tanult (1834-1836), a pesti tudományegy. jogi karán fejezte be tanulmányait (1839). Ny-európai tanul­mányútja után két évet töltött Finno.-ban, bejárta Karéliát, a Lappföldet, néprajzi tár­gyakat gyűjtött, a vótok között folklórkuta­tást végzett. Barátságot kötött M. A. Castrén finn nyelvésszel, akinek hatására a szibériai finnugor népek kutatására vállalkozott. Szentpéterváron számos tudományszakban képezte magát (1841-től). Szibériai expedíci­ójára az MTA szerény támogatásával indult el, visszautasítva az oroszok bőkezű ajánla­tát. 1843. okt. 9-én kelt útra, bejárta az É- Urál vidékét, felkereste a Konda és a Szosz- va vidéki manysik, majd a szibériai hantik földjét, s eljutott a Jeges-tengerig. Másfél éves kutatóútján hatalmas mennyiségű nyelvi és népköltési anyagot gyűjtött, emel­lett antropológiai felvételeket készített, és néprajzi tárgygyűjtést is végzett. 1845 tava­szán betegen tért vissza Kazánba, de az MTA újabb megbízása alapján, a mari és mordvin nyelv megvizsgálása céljából a Volga környéki marik és mordvinok, vmint a Kazán vidéki csuvasok közé ment. 1846

Next

/
Oldalképek
Tartalom