Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
R
Rédey 734 (1969). Az MNM Ásvány- és Kőzettárában segédmuzeológus (1956-tól), muzeológus (1959-1960), a Kőolajipari Tröszt geológusa (1960-1962). Visszatért a múz.-ba (1962); Tokody László ig. nyugdíjba vonulását követően az Ásvány- és Kőzettár tárig.-ja (1963-1970). A szegedi JATE Ásvány-Földtan Tanszékének adjunktusa; az ásványtan tantárgyat tanította (1970-től). A M. Állami Földtani Int. munkatársa (1974-1993; nyugdíjazásáig). A múz.-ban főként a komlói andezit leíró kőzettanával foglalkozott, s elkészítette az Ásvány- és Kőzettár 1956. évi leégése után megmaradt meteorit példányainak katalógusát (1969). A M. Állami Földtani Int.-ben egy kutatócsoport tagjaként elsősorban a hazai alginit-, kén- és gipszelőfordulásokon végzett kutatásokat. F. m.: Mineralogical-Petrographical study of the andesite occurrences from the Mecsek Mountains (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 61., 1969, 5-43.); Catalogue of meteorites of the Hungarian Natural History Museum. Emszt M.-mel, Pantó Györggyel (Fragmenta mineralogica et paleontologica, 1., 1969, 3-110.); The Minnichhof Meteorite. Solti G.-vel (Acta mineralogica petrographica, Szeged, XXIII., 1980. 1., 139-158.): Sulphur-, gypsum and alpinite-bearing Strata in the Zsámbék Basin (uo., XXIV., 1981. 2. 191-207.). Embey-Isztin Antal Rédey Miklós; ered. Rohrbacher (1868. dec. 7. Tata - 1931. szept. 13. Bp.): jogász, rendőrkapitány-helyettes. - Jogi tanulmányait a bp.-i tudományegy.-en végezte. Győrben a rendőrség szolgálatába lépett (1891), majd a fővárosi rendőrkapitányság sajtóosztályának vezetője, később főkapitány-helyettes (1896-tól). Számos rendőrségi kézikönyv, tankönyv, szabályzat írója. - Szakmai, jogi munkásságán kívül a Győri Közlönyben és a Tata-Tóvárosi Híradóban hely- történeti tárgyú írásait közölte. Tata történetének első, lelkes kutatója. Szülővárosának történetéről írt összefoglalása (1888) máig nélkülözhetetlen; az 1920-as években is monográfiája kibővítésén fáradozott, a mű azonban nem készült el. Az első tanulmányt írta a tatai fajanszgyár működéséről. - Hagyatékából a tatai vár török kori metszetábrázolásainak gazdag gyűjt.-e a Tatai Múz.-ba került (1932). Emléktábláját szülőháza falán 2001-ben avatták fel. F. m.: Tata története (Tata, 1888); A tatai majolika (in: A magyar kerámika története. Holies, Tata, Stomfa. Szerk. Siklóssy László. Bp., 1917,51-56.). írod.: A piarista rendház és múzeuma. Szerk. Révhelyi Elemér (Bp., 1938); Szinnyei XI.: 659. Kóvesdi Mónika Reguly Antal (1819. júl. 11. Zirc - 1858. aug. 23. Buda): jogász, etnográfus, antropológus, nyelvtudós, geográfus. - Pápáról elszármazott német családban született, édesapja a zirci ciszterci apátság ügyvédje volt. - A győri akad.-n bölcseletet tanult (1834-1836), a pesti tudományegy. jogi karán fejezte be tanulmányait (1839). Ny-európai tanulmányútja után két évet töltött Finno.-ban, bejárta Karéliát, a Lappföldet, néprajzi tárgyakat gyűjtött, a vótok között folklórkutatást végzett. Barátságot kötött M. A. Castrén finn nyelvésszel, akinek hatására a szibériai finnugor népek kutatására vállalkozott. Szentpéterváron számos tudományszakban képezte magát (1841-től). Szibériai expedíciójára az MTA szerény támogatásával indult el, visszautasítva az oroszok bőkezű ajánlatát. 1843. okt. 9-én kelt útra, bejárta az É- Urál vidékét, felkereste a Konda és a Szosz- va vidéki manysik, majd a szibériai hantik földjét, s eljutott a Jeges-tengerig. Másfél éves kutatóútján hatalmas mennyiségű nyelvi és népköltési anyagot gyűjtött, emellett antropológiai felvételeket készített, és néprajzi tárgygyűjtést is végzett. 1845 tavaszán betegen tért vissza Kazánba, de az MTA újabb megbízása alapján, a mari és mordvin nyelv megvizsgálása céljából a Volga környéki marik és mordvinok, vmint a Kazán vidéki csuvasok közé ment. 1846
