Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Z
Zibolen 970 is. Az elhanyagolt természetrajzi gyűjt.-t rendbe tette és múz.-má fejlesztette; a múz.- ban helyezte el a vadászatain elejtett és kitömött madarakat. Az erdélyi madárátvonulások első megfigyelője. Részt vett az 1848-1849. évi szabadságharcban, a bánffy- hunyadi csatában tanítványai élén, fegyverrel védte a hazát. Közben madárgyűjt.-e, kéziratai, értékes könyvei megsemmisültek. Földönfutóvá válva 1848. nov. 8-án elhagyta Nagyenyedet, s Tiszaroffon, majd 1850. nov. 8-án Miskolcon telepedett le, végül visszatért a Nagyenyed közelében fekvő diódi kastélyba (1851 tavasza), s ott lakott haláláig. - Korának legnagyobb erdélyi ornitológusa volt, tud.-os nagyságát azonban csak jóval halála után ismerték fel. Az 1840-es években már vizsgálta a madárvonulás és az időjárás összefüggéseit. Hátrahagyott kéziratait Schenk Jakab rendezte sajtó alá. A 19. sz. első felében igen sokat áldozott a koll. múz.-ának fejlesztéséért, gazdagításáért. F. m.: Erdély madarai (Aquila, 27., 1920, 71-164.); A madarak költözése (Orvosi Természettudományi Értesítő 14., 1889, 39-56.); Kéziratos jegyzetei a nagyenyedi Bethlen Könyvtárban (Ms. 47, 48, 172, 356/58. sz.). írod.: Schenk Jakab: Z. M., egy elfelejtett magyar természetvizsgáló emléke (Természettudományi Közlöny, 53., 1921,10-14.); Lukinich Imre: Nagyenyedi Album (Bp., 1926, 118-119.); Kertész József: Hazajáró lelkek - Nagyenyedi képek (Bp., 1929, 74-78.); MÉL II.: 1070-1071. (téves halálozási hely: Kolozsvár!). Bankovics Attila, Györfi Dénes Zibolen Ágnes: — Vayerné Zibolen Ágnes Zichy István gr. (1879. márc. 31. Bábolna- puszta — 1951. jan. 11. Aba): történész, festő, grafikus. - Felesége Yull Erika festőnő. - Münchenben Hollósy Simon magánisk.- jában, majd Nagybányán és Párizsban végezte művészeti tanulmányait. Malonyay Dezső A magyar nép művészete c. könyvéhez népművészeti gyűjtő- és kutatómunkát végzett (1905-1907), ekkor került kapcsolatba Juhász Árpáddal, akivel együtt a gödöllői művésztelep tagja lett. Részt vett a művésztelep közös bemutatkozásain, így a legjelentősebb, a Nemzeti Szalonban rendezett kiáll.-án (1909), ahol fametszeteivel jelentkezett. Körösfői Kriesch Aladárral együtt a Zeneakad. részére dekoratív falképet készített (1907). A Szépművészeti Múz. M. Történelmi Képcsarnokának vezetője (1913-1919). Később részt vett az MTA kiállítótermeiben 1922-ben újranyitott állandó kiáll, előkészítésében. Egy.-i magántanári képesítést szerzett (1931-től). A Szépművészeti Múz. tb. őre, az Orsz. M. Történeti Múz. főig.-ja (1934— 1944). Az 1934. évi új múz.-i törvény teljesen átalakította a múz.-i szervezetet. A Gyűjte- ményegy. átalakult MNM-mé, ami azt jelentette, hogy valamennyi intézmény „Nemzeti Múz." lett, míg azelőtt az MNM csak része volt a Gyűjteményegy.-nek. Az „új" MNM kiemelt osztálya lett az ún. Történeti Múz., amely az MNM korábbi Régészeti és Történeti Osztályaiból, az Éremtárból, az Iparművészeti és a Néprajzi Múz.-ból állt össze. AII. vh. után ~ visszavonultan, közéleti és művészi munkájával felhagyva élt. Elsősorban néprajzi, viselettörténeti, ikonográfiái és őstörténeti kutatásokkal foglalkozott. - Az MTA 1. tagja (1925). A M. Grafikusok Egyesületének tagja. F. m.: A magyarság őstörténete és műveltsége a honfoglalásig (Bp., 1923); Magyar őstörténet (Bp., 1932); Az eurázsiai lovasnomád műveltség kérdéséhez (Bp., 1939); Lorántjfy Zsuzsanna állítólagos arcképe (Művelődéstörténeti Füzetek, 3. Bp., 1943). írod.: Beck Ö. Fülöp: A gödöllőiek (Nyugat, 1909); Szabadi Judit: A magyar szecesszió művészete (Bp., 1979); MÉL II.: 1073.; MTA Művészettörténeti Kutatóint. Lexikoncsoport Zichy fondja. Basics Beatrix Zichy Jenő, gr. (1837. júl. 5. Sárszentmi- hály - 1906. dec. 26. Merán, Ausztria): politikus, Ázsia-, vmint Kaukázus-kutató. - Jogi végzettséget szerzett. Fejér vm.-ben főszolgabíró (1860), Deákpárti programmal (1870-ig), pártonkí- vüliként, azután szabadelvű programmal (1903-ig), majd ismét pártonkívüliként országgyűlési képviselő (1861-től). Nagy Ny-európai tanulmányutat tett (1866-tól), amelynek nyomán elkötelezte magát a honi
