Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

Z

971

Zichy

ipar és mezőgazdaság fejlesztése mellett. Az 1870-es években jogi diplomát szerzett. Az iparfejlesztés elősegítésére iparkiáll.-okat szervezett és támogatott (Székesfehérvár, 1879; Bp., Orsz. Iparműkiáll., 1885). Az Orsz. Iparegyesület elnöke (1881-1906). 86 városban indította meg az alsófokú iparoktatást. Három expedíciót szervezett Ázsiába, vmint Oroszo.-ba, amelyek célja az volt, hogy a magyarság őstörténetének kutatásához tud.- osan hasznosítható adatokat tárjon fel. A költségek jelentős részét saját vagyonából fedezte. A kaukázusi expedíciós célokhoz tartozott a Zichy család kaukázusi eredetének nyomozása, bizonyító adatok gyűjtése. Első útjára 1895-ben, a másodikra 1896-ban került sor. A gyűjtött tárgyakat Posta Béla régésszel, vmint Jankó János néprajzkutatóval dolgoztatta fel. A harmadik - szibériai, ázsiai - utazásra (1897-1898) Jankó János néprajzi, Csíki Ernő zoológiái, Pápay József nyelvész és Posta Béla régész szakértői közreműködésével került sor. Az expedíciók eredményeit kötetekben összegezte. A harmadik útról hatkötetes, m. és német nyelven megjelent műben számolt be. - A fővárosra hagyományozott gyűjt.-ei közül a kaukázusi és a D-szibériai régészeti gyűjt, előbb az MNM Régészeti Tárába (1916), onnan a Hopp Ferenc K-ázsiai Művészeti Múz.-ba került (1935), ahol ma is őrzik. Noha nem ásott, hanem gyűjtött anyag, azaz nincs mai értelemben vett korszerű dokumentációja, jelentős értéket képvisel; azokról a területekről a legkorábban múz.-ba került tárgyegyüttesek közé tartozik, több unikum is található benne. - Az MTA t. tagja (1899), a M. Földrajzi Társaság t. tagja (1898).

E m.: Emlékirat a magyar ipar fejlesztése érdekében (Bp., 1880); A népnevelési egyesületek létesítése (Bp.,

1880); A magyar faj vándorlása. Zichy Jenő gróf kaukázusi és közép-ázsiai utazásai. I—II. (Bp., 1897, m. és francia nyelven); Oroszországi és keletázsiai expedíciójának beszámolója (Bp., 1899); Keleti kutatások a magyarság eredetének felderítése érdekében. Történelmi áttekintés és észleleteim, tapasztalataim, különös tekintettel expedícióm eredményeire. Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása. I-VI. (Bp.-Leipzig, 1905). írod.: -én: Gr. Z. J. halála (Ethnographia, 1906, 370-371.); Csinády Gerő: Z. J. oroszországi és kínai expedíciójának története új megvilágításban (Földrajzi Közlemények, 1963. 1., 37-49.);

Szinnyei XIV.: 1821-1823.; MÉL II.: 1073-1074.; MTL: 889-890.; MÚL: 425-430.

Kodolányi János, ifj., Ferenczy Mária (kiegészítés)

Zichy Ödön, gr. (1811. júl. 9. - 1894. jan.

27. Bécs): műgyűjtő. - A szabadságharc idején Görgey Arthur által kivégeztetett Zichy Jenő (1809-1848) testvérbátyja, neje Odes- chalchi Paulina, fia gr. Zichy Jenő (1837- 1906) Ázsia-utazó, az 1850-es években gr. Széchenyi István döblingi baráti körének tagja. - Tanulmányai befejezése után katonai szolgálatot teljesített, majd házasságkötése után elhagyta a hadsereget (1832). 1840-1843 között K-en és Európában utazott. Fejér vm. főispáni helytartója (1848). Az 1850-es években visszavonult a politikától. Bécsben élt, ahol kinevezték az 1857. évi Párizsi Világkiáll. biztosává. Számos nemzetgazdasági vállalkozásban vett részt, cikkeket közölt a mo.-i és az erdélyi vasúthálózat ügyében. Történeti tanulmányokkal is foglalkozott. A bécsi Iparművészeti Múz. kuratóriumának tagja, bábáskodott a m. Iparművészeti Múz. létrehozásánál is. Későbbi K-i utazásai során főként a Török Birodalom és Ausztria-Mo. vasúti összeköttetésének fejlesztése ügyében fáradozott. Az 1850 utáni évtizedekben nem volt olyan képzővagy iparművészeti megmozdulás a császárvárosban és Bp.-en, amelyben ne vett volna részt. Számos feltörekvő művész útját egyengette, anyagilag támogatta tanulmányaikat. Erőteljes közbelépése közrejátszott abban, hogy az Esterházy-gyűjt. együtt maradt. Nyílt levélben lépett fel a csász. gyűjt.- ekben a modern művészet méltó képviselete érdekében is. Jelentős saját gyűjt.-t szedett össze, melyet kortársai főleg K-i tárgyai miatt emlegettek. Érdeklődése kiterjedt a történeti érdekű m. nemesi portrékra is. Gyűjt.- eit fia, gr. Zichy Jenő örökölte, majd saját gyűjt.-eivel kiegészítve múz.-má szervezte külön művészeti, régészeti, néprajzi, ipar- művészeti tárral és könyvtárral. Végrende- letileg a fővárosra hagyta múz.-át. Ez az ered. a Rózsa u. 63. alatti palotájában elhelyezett gyűjt, jelentette Bp. Székesfőváros Gr. Zichy Jenő Múz.-ának alapját. Az anyag néprajzi része örök letétként a Néprajzi Múz.-ba került, a mintegy 300 festményből álló képtár 1923-ban az Iparrajzisk. épületében ka-