Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Ü - V
Vrabélyi 948 társadalom a dualizmus korában (in: Győr. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Dávid Lajos, Lengyel Alfréd, Z. Szabó László. Győr, 1971, 323-404.); Győr művelődése a dualizmus korában (Arrabona, 14. Szerk. Dávid Lajos. Győr, 1972,365-391.); Budapest története. IV. Budapest története a márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig. Szerk., társszerző (Bp., 1978; a ~ által írt részek: 7-19., 117-775.); A művelődés (in: Magyarország története. 6/2. Magyarország története 1848-1890. Főszerk. Kovács Endre. Bp., 1979; a ~ által írt részek: 1395-1475., 1684—1685.); A budapesti zsidóság két forradalom között 1849-1918 (Kortárs, 30., 1986. 12., 100-117.); A századelő magyarországi polgári középrétegeinek történetéhez (Kísérlet) (in: Tanulmányok Mérei Gyula 75. születésnapjára. Szerk. Gaál Endre, Serfőző Lajos. Szeged, 1986, 77-95.); Három vázlat Budapest társadalomtörténetéből a dualizmus korában (Tanulmányok Budapest Miiltjából, XXIV. Budapest várostörténeti monográfiái XXXIII. Bp., 1991, 27-63.); Hétköznapok a polgári Magyarországon. Vál., s. a. r. Glatz Ferenc (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 22. Bp., 1997). írod.: Szász Zoltán: V. K. (Századok, 130., 1996. 6., 1615-1616.); A pesti polgár. Tanulmányok V. K. emlékére. Szerk. Gyáni Gábor, Pajkossy Gábor (Debrecen, 1999; bibi.: 227-233.). - Bibi.: V. K. (1926-1996) életművének bibliográfiája. Összeállította: Vörös Boldizsár (Történelmi Szemle, 38., 1996. 4., 421M50.). Erdei Gyöngyi Vrabélyi Márton; Vrabély (1807 Répás, Szepes vm. - 1877. jún. 16. Eger); uradalmi tisztviselő, flórakutató. - Életének jelentős részét gr. Károlyi György mátraaljai gazdaságában töltötte; a parádi uradalom gazdatisztje (intézője) volt. Szabad idejét a botanikának szentelte. Munkássága során értékes adatokat, gondolatokat szolgáltatott az akkor születő modem tud., a növényföldrajz számára. Heves vm. flóráját kutatta (1868); a Mátra és Eger környéke flórájának első feltárója (1891). Kapcsolatban állt kora legnevesebb botanikusaival; sok exsiccatumot küldött Kemer Antalnak a bécsi egy. világhírű tanárának, szoros barátság fűzte Schur Ferdinándhoz, az Erdélyt kutató híres botanikushoz. Nyugalomba vonulása után Egerbe költözött, ahol gazdag gyűjt.-ének katalogizálásával, rendszerezésével foglalkozott. Bevezette a „fűvészet" tudományába az egri főgimn. fiatal tanárait és diákjait; így került kapcsolatba a fiatal Bor- bás Vincével is, aki a m. flórakutatás kiemelkedő művelője lett. — mintaszerű, pontosan meghatározott, 3913 példányból álló növény- gyűjt.-ét a Ciszterci Rend Egri Kath. Főgimn.- ának adományozta. Később ez lett a fő forrása a mátrai flóráról írt modem műnek (kiadva: 1937). Gyűjt.-ének egy része, 1342 példány az Egri Főisk. Növénytani Tanszékére került (1963), a többit a Gödöllői Szt. István Egy. Növénytani Tanszéke őrzi. Nagy tisztelője, Schur Ferdinánd egy szép m. bennszülött (endemikus) növényt nevezett el róla (Hesperis vrabelyiana Schur). F. m.: Adatok Heves megye virányihoz (in: Heves és Külső-Szolnok vármegyék leírása. Eger, 1868, 142- 175.); A Mátra növényfóldrajzi vázlata (MOT Vándor- gyűlés-Munk. 1869. 13. köt. 281-283.); Correspon- denz aus Erlau in Ungarn, am 3. Dezember 1874 (Österreichische Botanische Zeitschrift, 25., 1875, 33-34.); A Mátra növényfóldrajzi vázlatos ismertetése (Egri Kath. Főgymnasium Értesítője, 1890/91, 65-71.). Irod.: V. M. (Eger, 1877. jún. 21.); V. M. (Vasárnapi Újság, 1877. jún. 24.); V. M. (in: Heves vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Bp., 1909, 409.); Gombocz Endre: A magyar botanika története: A magyar flóra kutatói (Bp., 1936,551.); Suba János: Emlékezés V. M.-ra, Heves megye nagy flórakutatójára (Folia Historiae-naturalis Musei Matren- sis 7., 1981, 11-14.); Szinnyei XIV.: 1352.; MÉL. II.: 1016. (téves név: Vrabély, téves születési év: 1708!) Suba János Vujicsics Sztoján (1933. máj. 15. Pomáz - 2002. márc. 11. Róma): író, irodalom- és művelődéstörténész. - Apja Vujicsics Dusán (1903-1990) budai, majd Bp.-belvárosi szerb ortodox főesperes (1945-től), utóbb a mo.-i szerb ortodox egyház püspöki vikáriusa. Fivére Vujicsics Tihamér (1929-1975) zeneszerző. - Az ELTE BTK-n délszláv nyelvekből és iroda
