Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Ü - V
Vida 938 Vida László (1932. júl. 9. Bp. - 1985. jún. 9. Győr): mérnök, amatőr diatómakutató. - Öccse Vida Gábor genetikus, az MTA tagja. - Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egy.-en híd- és szerkezetépítő mérnöki oklevelet szerzett (1958). A győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban, majd a győri É-Du- nántúli Tervező Int.-ben dolgozott. Szabadidejében a botanika számos területén tevékenykedett; foglalkozott a kaktuszokkal és az orchideákkal is. A diatómák kutatása terén jelentősen hozzájárult a tudományág fejlődéséhez. Az 1970-es évek elejétől Kol Erzsébet, a M. Természettud.-i Múz. Növénytárának algológusa mellett dolgozott. Kol hatására a kovamoszatokkal kezdett foglalkozni. Az 1970-es évek elején kapcsolódott be a szervezett Bakony-kutatásba. Eleinte a Bakony területéről származó gyűjtések diatómáit dolgozta fel, ill. a Győr közelében található vizekben (Duna, Rába, Rábca, Marcal, Pándzsa patak) élő algákat gyűjtötte és határozta meg. Saját gyűjtéseket is végzett, de elsősorban a Kol Erzsébet által az 1960-as években gyűjtött és konzervált folyadékos készítmények („Algotheca", Zirc, Bakonyi Természettud.-i Múz.) egyes évjáratait dolgozta fel. Munkásságának fő értéke, hogy hazánk kisebb vizeiből, korábban nem vizsgált területeiről közöl adatokat. 439 tartós diatómapreparátumból álló gyűjt.-ét - amely nem tartalmazza a bakonyi gyűjtéseket - Fridvalszky Lóránd közvetítésével a M. Természettud.-i Múz. Növénytára kapta meg (1986). A kovamoszat-prepa- rátumok Bp.-en, a M. Természettud.-i Múz. Növénytárában és Zircen, a Bakonyi Természettud.-i Múz.-ban kerültek elhelyezésre. Életében három publikációja jelent meg. A Mo. területére vonatkozó, publikálatlan adatai egy összefoglaló cikkben a Növénytár kiadványában jelentek meg. Két új ta- xont írt le. F. m.: Két érdekes új kovamoszat Örményországból (Botanikai Közlemények, 60., 1973, 149-151.); Diatoms from a brooklet affluent to Arax river (Armenian Republic, USSR). (Studi Botanica Hungari- ca, 9., 1974,13-22.); A Gaja-patak bakonynánai szurdokának kovamoszattársulásai (Botanikai Közlemények, 61., 1974,157-167.). Irod.: Buczkó, Krisztina: The diatom collection of László Vida (Studia Botanica Hungarica, 20., 1988, 77-94.); Galambos István: V. L. (A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei. 7. 1988,11-12.; téves halálozási adat jún. 8.!). Buczkó Krisztina, Galambos István Vigh Gyula (1889. aug. 9. Mindszent 1958. szept. 25. Bp.): geológus, paleontológus. - A bp.-i M. kir. Tudományegy.-en tanult (1907-1912), s természetrajz-kémia szakos középisk.-i tanári oklevelet szerzett. Édesapjától, Vigh Gyula ármentesítő társulati és uradalmi mérnöktől örökölt természetszeretetét tovább mélyítette az egy.-i évei alatt Herman Ottóval kialakult, és a nagy tudós haláláig tartó barátsága. A M. Kir. József Nádor Műegy. Ásvány- és Földtani Tanszékén Schafarzik Ferenc (1912/13. tanév), majd a bp.-i tudományegy. Föld- és Őslénytani Tanszékén Koch Antal mellett tanársegéd (1913/14. tanév). A M. Kir. Földtani Int. munkatársa (1914—1952), osztálygeolóus, főgeológus, majd igh. (1942-től). Földtani térképező munkáját az ÉNy-i- és a Kis-Kárpá- tokban kezdte, s ott jegyezte el magát egy életre a mezozóos képződmények tanulmányozásával, amelyeknek - különösen a dunántúli, főként a gerecsei triásznak és jurának - egyik legkiválóbb hazai szakembere volt. Jelentősek barlangtani (Gerecse), ércföldtani (Börzsöny) és hidrogeológiai (mo.-i természetes és mesterséges gyógy- és hőforrások) kutatásai is. A Földmérési és Talaj- vizsgáló Iroda főgeológusaként (1952-1957; nyugalomba vonulásáig) főleg hidrogeológiai, műszaki földtani és hasznosítható ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. A bp.-i tudományegy.- en föld-, őslény-, ásvány- és állattanból doktorált (1913). A debreceni tudományegy.-en a mezozoikum rétegtana és ősállatvilága tárgykörből magántanárrá habilitálták (1936), tárgykörét az őslénytanra bővítették (1917). Az 1910-es években szorgalmasan bővítette a M. Kir. Földtani Int. Múz.-ónak gyűjt.-eit. A Tanácsköztársaság (1919) ideje alatt részt vett a múz. átrendezésében. Ké-
