Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Ü - V
939 Vikár sőbb e részleg (akkori nevén Gyűjt.-i Osztály) vezetőjeként mindent elkövetett a szétzilált múz. újrarendezéséért (1935-től), és harcolt a más int.-ekbe került anyag visszaszerzéséért. ~ és munkatársai (Mottl Mária, Szörényi Erzsébet, ifj. Noszky Jenő tud.-os kutatók, Háberl Viktor preparátor, Dömök Teréz rajzoló és fényképész) leletmentő, leltározó, konzerváló és gyarapító munkájának volt köszönhető, hogy a múz. az 1940-es évek elején a Nagyközönség előtt is újra megnyithatta kapuit. ~ vezetése alatt a gyűjt. pl. a Nagybátony-újlaki téglagyár középső-oligocén kiscelli agyagjából az ország egyik leggazdagabb gerinctelen faunájával gyarapodott (1936). Kivette részét a múz. népszerűsítéséből, és elévülhetetlen érdeme, hogy a gyűjt, kiemelkedően nagy tud.-os értékkel bíró originális anyaga nem pusztult el a II. vh. viharában. Részben muzeológusi munkát végzett az 1950-es évek elején az Őslénytani Osztály vezetőjeként is. - Közel 50 tanulmányt és cikket publikált az Anthropologiai Füzetek (Anthropologien Hungáriái), a Bányászati és Kohászati Lapok, a Barlangkutatás, a Búvár, a Földtani Közlöny, a Hidrológiai Közlöny, a Kócsag, A Magyar Királyi (Állami) Földtani Intézet Évi Jelentése, a Magyarság, a Mitteilungen über Höhlen und Karstforschung, a Turisták Lapja hasábjain. - A föld- és ásványtani tud.-ok kandidátusa (1953). - Emléktáblája a mindszenti városháza falán látható. F. m.: Juratanulmányok a magyar Középhegység északkeleti részéből (Mindszent, 1913); Adatok a budai- és gerecse hegységi triász ismeretéhez (Földtani Közlöny, LVII., 1927. 1-9., 53-63.); Adatok a Börzsöny hegység bányafóldtani viszonyaihoz. Liffa Auréllal (A Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése 1929-1932-ről. Bp., 1937., 235-283.); A földtan szerepe a városok vízellátásában (Hidrológiai Közlöny, XXII., 1942. 1-6., 145-176.); Nagyiéta, Kokad, Almosd és Bagamér környékének vasércelőfordulásai (A Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése 1939-1940-ről. Bp., 1950,139-242.). írod.: [Tanai Jenő]: Dr. V. Gy. (Hidrológiai Közlöny, XXXIX., 1959. 5., 325.); Noszky Jenő, ifj.: V. Gy. emlékezete (Földtani Közlöny, XC., 1960. 2., 151-156.); Bátyai Jenő: V. Gy. emlékezete (Csong- rád Megyei Hírlap, XXX., 1973. 224., 4.); Révai XIX.: 228., XXI.: 832.; MÉL II.: 999-1000. Hála József Vikár Béla (1859. ápr. 1. Hetes - 1945. szept. 22. Dunavecse): folklórkutató, műfordító. - A bp.-i tudományegy.-en nyelvészeti és irodalmi tanulmányokat folytatott (1877- 1884). Az országgyűlési gyorsíró iroda alkalmazottja (1889- től), vezetője (1921- ig; nyugállományba vonulásáig). Az 1880- as években határozta el a finn eposz, a Kalevala magyarra fordítását. Első finno.-i tanulmányútjára (1889) is azért ment, hogy Karjaiéban, vmint K- Finno.-ban finn nyelvtudását tökéletesítse, vmint finn nyelvi, ill. a Kalevalát érintő folklorisztikai kutatásokat végezzen. Tanulmányútja, vmint a finn múz.-i kutatókkal (főleg Th. Schwindt-tel) kialakult kapcsolatai révén több száz néprajzi tárgyat szerzett a Néprajzi Múz.-nak, megalapozván a múz. finn gyűjt.-ét. A nemzetközi szinten is máig a legkiválóbbak közé tartozó Kalevala-toráí- tását az MTA adta ki (1909). Fordított német, angol, francia (La Fontaine összes meséi. Bp., 1926), grúz, észt és norvég nyelvből is. 1890- ben gyorsírással jegyezte le Somogy megye népköltése (1905) c. kötetének anyagát. 1895- től Európában elsőként gyűjtött fonográffal népzenei dokumentumokat. Az 1900. évi Párizsi Világkiáll.-on sikerrel mutatták be viaszhengereken megörökített népzenei felvételeit. - Az MTA 1. tagja (1911). A M. Néprajzi Társaság főtitkára (1896-1897). A La Fontaine Irodalmi Társaság alapítója, elnöke. - Fonográfhengereken őrzött felvételeit Bartók Béla jegyezte le. Viaszhengereit a Néprajzi Múz. Népzenei Gyűjt.-e, gyorsírással készült jegyzeteit az MTA Kézirat- gyűjt.-e, a Gergely Pál által gyorsírásból gépírásba áttett szövegeit az MTA Zene- tud.-i Int.-e őrzi. F. m.: Somogy-megye népköltése (Magyar Népköltési Gyűjtemény. Bp., 1904); A regős ének (Bp., 1907); Magyarázatok a Kalevalához (Bp., 1935). írod.: r. m. [Rónai Mária]; Négyszemközt V. B.-val (Literatura, 1931. dec.); Balassa József: V. B. hetvenöt éves (Magyar Nyelvőr, 1934, 48-49.); Gombos László: V. B. (Magyar Nyelvőr, 1946. 1., 5-8.); Korompay Bertalan: V. B. (Ethnographia, LVL,
