Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
U
Újhelyi 912 mátokat készített a levelek bőrszöveteiről, elsősorban méretbeli, de szerkezetbeli különbségeket is talált még a rokon füvek bőrszövetében is. Ezt a vizsgálati módszerét elsősorban pázsitfüveknél (Sesleria, 1959, 1960; Koeleria, 1961-1966, 1968-1970, 1972- 1974; a Lotus nemzetségnél is), a taxonok (fajok, alfajok, változatok, formák) elkülönítésére széles körben alkalmazta. Növényrendszertani (taxonómiai, evolúciós) kutatásainál szakított a korában általánosan művelt, hagyományos, ún. herbárium szisztematikával. A herbáriumi növények értékeléséhez és a taxonok elkülönítéséhez feltétlenül szükségesnek tartotta élő növények megfigyelését és minél sokoldalúbb vizsgálatát, továbbá a különböző taxonok eredeti termőhelyének ismeretét is; vizsgálati növényeit kísérleti kertjében, szerény körülmények között maga nevelte és vizsgálta. A Balkán-félsziget és néhány környező ország vegetációjának tanulmányozására és növények gyűjtésére kevés lehetősége nyílt; öt-öt hétig Jávorka Sándor botanikussal (1955) és id. Szatala Ödön zuzmókutatóval (1956) Albániában, egy hétig Bulgáriában (1959), három hétig Csehszlovákiában (1966), majd saját költségén Erdélyben gyűjtött (1969). Ezeken a gyűjtőutakon alakult ki többek között ökológiai szemlélete és formaismerete. Növényrendszertani kutatásainak alapja a polyploid sorok (seriesek) felismerése volt. Véleménye szerint az alacsonyabb ploid- szintű (kevesebb kromoszómájú), ősibb taxonok és a belőlük származó magasabb ploidiájú (nagyobb kromoszómaszámú) taxonok fejlődési, polyploid sorokat alkotnak, s e fejlődési sorok feltárásával juthatunk el az evolúció jobb megismeréséhez. A Koeleria nemzetségnél több ilyen fejlődési, polyploid sort tárt fel, és írt le. Magát evolúciókutatónak tartotta. Négy növénynemzetségből összesen 72 taxont írt le. Nyugdíjba vonulása (1977) után még két éven keresztül naponta bejárt a Növénytárba dolgozni. -AM. Növénytani Társaság, majd annak megszűnése után a M. Biológiai Társaság alapító tagja, szervező titkára, főtitkárhelyettese (1955-ig). - Szerkesztette a múz. botanikai kiadványát, a Fragmenta Botanica Hungaricát (1961-1969; jelenleg Studia Botanica Hungarica). F. m.: Újabb eljárások a szálaslevelű egyszikűek, különösen a Gramineae-család epidermisz-szövettani vizsgálatához (Botanikai Közlemények, 45., 1954, 227- 230.); Species Sesleriae generis novae (Feddes Repertorium, 62., 1959, 59-71.); Evolutionary problems of the European Koelerias (Symposia Biologica Hungarica, 12., 1972, 163-176.); New species and new sections of the genus Achillea L. (Asteraceae) (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungária, 67., 1975, 41-55.). Irod.: Kováts Dezső: In memoriam Dr. J. U. (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hun- garici, 72., 1980, 5-9.); Tóth Sándor: J. U. (Acta Agronomica Academiae Scientiarum Hungaricae, 33., 1984, 240-247.); Kováts Dezső: Emlékezés U. J.-re (Kanitzia, 7., 1999, 7-18.; 8., 2000, 81-82.); MÉL IV.: 921.; MTL: 825-827. Kováts Dezső Újhelyi Sándor (1902. febr. 4. Ecser 1996. máj. 19. Bp.): biológus, entomológus, vegyész, fizikus. - Öccse Újhelyi József botanikus. - A Pázmány Péter Tudományegy.-en kémia, kísérleti fizika és geológia szakirányokban doktori címet (1926), majd kö- zépisk.-i tanári oklevelet szerzett (1930). Mb. (1922-től), majd kinevezett tanársegéd az egy. II. sz. Kémiai Int.-ében (1926-1936), a Trefort utcai gyakorló gimn. (utóbb Apáczai Csere János Gimn.) tanára (1936-tól), majd ig.-ja (1947- 1950); ezzel párhuzamosan a bp.-i tanker, tanulmányi felügyelője vegytan szakon (1940- től). A Pázmány Péter Tudományegy.-en is tartott előadásokat (1942-től). Katonai szolgálatot teljesített (1944. dec.-1946), hadifogságba esett. 1950-ben eltávolították az Apáczai Csere János Gimn.-ból. Rövid ideig a bp.-i Petőfi Gimn.-ban tanított, majd a Semmelweis Orvostud.-i Egy. Orvosfizikai Int.- ében dolgozott nyugdíjba vonulásáig (1969). - Diákkora óta gyűjtött rovarokat. Tud.- osan az Ephemeroptera, Odonata, Ple- coptera, Trichoptera és Neuroptera rovarrendekkel foglalkozott, de igen jelentős volt Orthoptera gyűjt.-e is. Elsőként mutatta ki több Neuroptera faj hazai előfordulását.
