Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
U
913 Újszászy A tud.-ra nézve új kérészt, vmint Kis Béla kolozsvári entomológussal közösen, mo.-i és erdélyi példányok alapján egy zöldfátyol- ka (Neuroptera: Chrysopidae) fajt írt le Morál. Mintegy 30 zoológiái publikációja jelent meg; közöttük van a Magyarország Állatvilága sorozat két füzete (Szitakötők; Kérészek) is. Cikkeinek nagyobb része a Folia Entomologi- ca Hungarica és az Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae c. folyóiratban jelent meg. A Természettud.-i Társulat, a M. Biológiai Társaság Állattani Szakosztálya, a M. Rovartani Társaság (1941-1996) és a M. Kémikusok Egyesülete tagja. Frivaldszky-em- lékplakett (1972). - Rovar-, vmint szakmai különlenyomat-gyűjt.-ét a Természettud.-i Múz. megvásárolta (1989). F. m.: A Természettudományi Múzeum magyar gyűjtőktől származó középeurópai szitakötő-gyűjteményének faunisztikai adatai (Folia Entomologica Hungarica, 8., 1951,17-47.); Kérészek Ephemeroptera (Magyarország Állatvilága, 49. köt. Bp., 1959, 1-96.); The mayflies of Hungary, with the description of a new species Batis pentaphlebodes sp. n. (Ephemeroptera) (Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 12., 1966, 203-210.). Irod.: Pais István-Németh Gábor: Sanyi bácsi a nemes polihisztor. Beszélgetés Ú. S. tanár úrral (Természet Világa, 123., 1992,198-200.). Sziráki György Újszászy Kálmán (1902. dec. 13. Bp. - 1994. ápr. 24. Sárospatak): ref. lelkész, teológiai professzor, gyűjteményi igazgató, egyházkerületi főgondnok. - Felesége Újszászy Kálmánná Deák Ilona múzeumvezető. - Teológiai tanulmányait Sárospatakon végezte (1921— 1925), majd három éven át külföldi egy.- eken (Glasgow, Basel, Athén) képezte tovább magát. Hazatérése után a pataki Tanítóképző Int. megválasztott vallástanára, a Ref. Koll. 400 éves jubileuma évében a filozófiai-pedagógiai tanszékre került. Filozófiai doktorátust Debrecenben (1932), egy.-i magántanári képesítést Szegeden (1939) szerzett. Húszéves teológiai tanári pályafutásának legmaradandóbb tevékenysége a szociológiai szemináriumból kinövő faluszemináriumi munka. A kiszállások alkalmával - a szellemi örökség mellett - begyűjtött tárgyak a ma is élő múz. törzsgyűjt.-ét képezik. A Teológiai Akad. ig.-ja (1942-1944), közig.-ja (1944-1946). AII. vh.-t követő években a népművelési intézmények tanulmányozása céljából néhány hónapot Svédo.-ban töltött (1947-1948). A skandináv minta szolgált volna alapul a mo.-i mozgalom kiépítéséhez. A pataki Teológia megszüntetése (1951) után a professzori karból egyedül ő maradt a végeken. A Nagykönyvtár vezetője (1948-1973, nyugdíjba vonulásáig); irányításával a Múz., a Levéltár, a faluszeminárium anyagát bővítő hely- és a gyülekezettörténeti Adattár egységeiből létrejött a Sárospataki Tud.-os Gyűjt.-ek intézménye. Gyűjt.-i ig.-i időszakában kezdett vállalni egyházi jellegű megbízatásokat is. A Zempléni Egyházm. gondnoka (1957- től), majd a Tiszáninneni Ref. Egyházker. főgondnoka (1964-től). Ker.-i főgondnokként a Zsinati Tanács tagja, az Orsz. Gyűjt.-i Tanács első elnöke (1969-1974). Az USA-ban járt előadói körúton (1965), ill. vendégként (1971); gyűjtötte az amerikai m. reformátusság gyülekezeti és egyháztársadalmi életének írásos emlékeit. A Tud.-os Gyűjt.-ek felelőseként feleségével együtt nagy figyelmet fordított a múz. gyarapítására. Molnár Mária misszionáriusnő pápua új-guineai, Babos Sándor misz- szionárius mandzsúriai gyűjtése, Benó Menyhért porcelángyűjt.-e, Győri Elek naiv festő képei, a Bodnár István-hagyaték, a Fáy-ha- gyaték (az Első Hazai Takarékpénztár anyaga) mellett a Tiszáninneni Ref. Egyházker. gyülekezeteinek klenódiumait, úrasztali térítőit, kopjafáit is megőrzésre, állagmegóvásra, kiáll.-ra gyűjtötte be. Haláláig dolgozott az Adattárban, elsősorban több tízezerre tehető bel- és külföldi kapcsolatfenntartó és -ápoló levelezésének rendezésével foglalkozott. - Bethlen Gábor alapítvány díja (1988). - Kéziratos hagyatékát, családi-, magán- és hivatalos levelezését a Sárospataki Ref. Koll. Tud.-os Gyűjt.-einek Kézirattárában őrzik. Szobra a Koll. udvarán áll (Pál Mihály munkája). F. m.: A falu. Útmutatás a magyar falu tanulmányozásához (Sárospatak, 1936); A falunevek szellemi alapjai (Sárospatak, 1938); A falumisszió és a református egyházi falumunka (Sárospatak, 1938); Nép-
