Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

U

911

Újhelyi

tokára költözött. Részt vett a romániai m. politikai szervezkedésekben, az 1922-ben megalakuló Orsz. M. Párt vezetőségi tagja, majd elnöke (1923-1926). Ezután visszavonult a politikai élettől. Diplomáciai küldetései idején nagy utazásokat tett, s rengeteg emléktárgyat, műkincset vitt magával erdélyi kastélyába. Az Erdélyi Múz.-Egyesület (EME) 1921 dec.-i újjáalakulásakor elnökké választotta. Mindent megtett az EME állami elismertetéséért, s az újonnan felállított román egy. által használatba vett gyűjt.-ek feletti tulajdonjog érvényesítéséért. A román vallás- és művészeti min. nem ismerte el az EME 1921-ben választott elnökségét, amely

ennek nyomán----nal az élen - lemondott

(1925. febr.). Az 1920-as évek végéig ~ vezette az EME tárgyalóküldöttségét, amely az államhoz fűződő viszonyt próbálta rendezni. A Ref. Teológiai Fakultás (1921-től), majd az Erdélyi Ref. Egyházker. főgondnoka (1923-tól), ill., amikor korára való tekintettel visszavonult, tb. főgondnoka. Az egyházi műemlékbiz. tagja. A Hangya Szövetkezeti Központ elnöke, a Romániai M. Népliga díszelnöke. Csász. és kir. kamarás (1890), valóságos belső titkos tanácsos. - Ferenc Jó- zsef-rend nagykeresztje, a román koronarend nagykeresztje, a török Medsidje- és az orosz Anna-rend, a Magyar Érdemrend Nagykeresztjének kitüntetettje, a Johannita- rend lovagja.

írod.: U. I. (Erdélyi Monográfia. Satu Mare, 1934, 559-560.); U. I. (Református Szemle, XXXIII., 1948. 17., 585.); Vásárhelyi János: Úgy ismertük... (temetési beszéd: uo., 511-513.).

Gaál György

Újhelyi József (1910. máj. 4. Ecser -1979. máj. 3. Bp.): botanikus, taxonómus, tanár. - Bátyja Újhelyi Sándor entomológus, vegyész, fizikus. - A Kertészeti Tanint.- ben tanult, majd a Pázmány Péter Tudo- mányegy. BTK természetrajz-föld rajzkémia szakán közép- isk.-i tanári (1935), majd doktori oklevelet szerzett (1937). A Növényrendszertani

Tanszék gyakornoka, tanársegéde (1938- tól), adjunktusa (1942-től); egyúttal óraadó tanár a Bp.-i Polgári Tanárképző Főisk.-n (1938-1944), ill. a Kertészeti Akad.-n, majd Főisk.-n növénytant tanított (1939-1944). A tudományegy.-en a betegeskedő Szabó Zoltán professzor kérésére növényrendszertani előadásokat is tartott. Egy.-i magántanári képesítést szerzett az egyszikűek rendszertana tárgyköréből (1945). Állami ösztöndíjakkal és megtakarított pénzén kutató- és gyűjtőutakat tett az Osztrák- és Bajor-Alpokban, bejárta Mo.-ot, Erdélyt és a Kárpátokat. Pénzes Antal botanikussal hathetes gyűjtőúton volt Bulgáriában (1938), elsősorban a Pirin-hegységben. Gazdag gyűjtéseit a M. Természettud.-i Múz. Növénytárának ajándékozta; ma a múz. Herbarium Carpato- Pannonicum és Herbarium Generale gyűjt.-ei őrzik. Állami ösztöndíjjal a bécsi Collegium Hungaricumban neves botanikusokkal, pl.

K. H. Rechingerrel, F. Petrákak, L. Geitlerrel és E. Janchennel dolgozott együtt (1943). Az Orsz. Természettud.-i Múz. Növénytárának ig.-jaként (1945-től) megszervezte és irányította a háborús romok eltakarítását, a szétdúlt, pótolhatatlan értékű gyűjt.-ek és a könyvtár rendezését. A növénygyűjt.-ek biztonságos elhelyezése érdekében alumíniumlemezekből légmentesen záródó, pormentes, nedvességnek és tűznek ellenálló herbáriumi szekrényeket terveztetett és gyártatott; a múz. gyűjt.-ei ma is ilyen szekrényekben vannak elhelyezve. Tárig.-i tevékenysége mellett oktatott és vizsgáztatott a Fővárosi Pedagógiai Szemináriumban, a tanítók szakosító továbbképző tanf.-án (1948- 1950), vmint a Bp.-i Szaktanári Tanf.-on

(1952). A Múz.-ok és Műemlékek Orsz. Központja Természettud.-i Csoportjának vezetőjeként (1950-1952) részt vett a hazai muzeologia fejlesztésében, előadásokat tartott, kiáll.-okat szervezett; a muzeológusképzés tantervének egyik kidolgozója. A botanika iránti elhivatottsága visszavitte Természettud.-i Múz. Növénytárába, ahol beosztott muzeológusként dolgozott (1952-től). Folytatta a pázsitfűféléken (Poaceae) már korábban megkezdett növényrendszertani (taxonómiai) tanulmányait. Új eljárást dolgozott ki a szálaslevelű egyszikűek bőrszövettani vizsgálatához (1954). Nyúzatokat és lenyo-