Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
T
Tölcséryné Simon 904 ugyancsak a Főnix nevet viselő bábcsoportot. Közel tizenöt évi Nógrád m.-i tartózkodás után visszatért Debrecenbe. Bábjainak száma időközben elérte a háromszázat. Férjével együtt bábmúz. létrehozásán fáradozott. Kollekciója Debrecenből a közeli Zsákára, a volt Rédey-kastélyba került, az épület életveszélyessé válása után azonban kényszerűségből távozniuk kellett onnan. Egy apróhirdetés nyomán Putnokra költöztek (1989); a megvásárolt családi ház alsó szintjén az idős házaspár lakott, a teljes felső szintet a bábok: Cirokkirály teljes udvartartásával, Tamási Áron Galagonyakirálya, Hamupipőke, Hüvelyk Matyi, Mackó Muki, Kádár Kata balladájának szereplői, az öreg halász és társai, Mákvirág, Busó népviseletbe öltözött bábok, marionettfigurák, maszkok, asztali bábok stb. foglalták el. A tervezett bábmúz. végül Putnokon sem valósult meg. ~ 1994-ben eladta a putnoki házat, és Miskolcra költözött; a Szt. Erzsébet Szeretetotthonban vásárolt magának lakást. Szoros barátság fűzte a debreceni származású, európai hírű, Francio.-ban élő bábművészhez, Blattner Gézához, vmint Koós Iván bábművészhez, akit mindvégig mesterének vallott. - Bábjai közül 16 a putnoki Gömöri Múz.-ba, a többi Bp.-re, a Bábint.-be és Miskolcra, a Csodamalom Bábszínházba került. A bábokat több kiáll.-on is bemutatták az ország számos településén: Debrecen (1964), Békéscsaba (1972), Nyíregyháza (1976,1982), Székesfehérvár (1979), Salgótarján (1980), Szombathely (1982-83), Balassagyarmat (1983), Szeged, Zsáka (1987-1989), Putnok (1990, 1993, 1993-1996), Ózd (1994), Miskolc (1998). - A Népművészet Mestere (1967). F. m.: Virágszemekkel. Egy bábművész életútja (Múzeumi Könyvtár. 1. Putnok, 1993). írod.: Filip Gabriella: Tóth Ilus, a bábművész. Meseország Putnokon (Észak-Magyarország, 1989. nov. 6., 5.); Filip Gabriella: Aki virágszemekkel nézi a világot. T. H. I. bábművész egyáltalán nem mesebeli története (Észak-Magyarország, 1994. dec. 24., 8.); Ujváry Mária: „Olyanok, mint a gyermekeim." Beszélgetés Tóth Sándomé Horányi Ilus bábművésznővel (Gömöri Hírmondó, I. 1., 1990. jún., 10-11.); Ujváry Mária: „Én nem azért jöttem Putnokra, hogy elmenjek innen." (Gömöri Hírmondó, III. 6., 1992. jún., 6.). Bodnár Mónika Tölcséryné Simon Ilona; T. Simon Ilona (1900. máj. 8. Brassó - 1978 Szeged): művészettörténész, numizmatikus. - Bp.-en rajzot és ötvösséget tanult (1921), a szegedi tudományegy.-en művészettörténész bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1948). A szegedi Móra Ferenc Múz. numizmatikusa (1952-1970). A szegedi gyűjt.-en kívül a hódmezővásárhelyi, a kiskunfélegyházi és a kiskunhalasi múz. éremgyűjt.-ét is rendezte. F. m.: Szegedi emlékérmekés plakettek. Csongor Győzővel (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969-1. Szeged, 1970,153-192.). írod.: T. S. I. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-1. Szeged, 1978,5.). Bodrits István Tömörkény István; ered. (1895-ig) Stein- gassner (1866. dec. 21. Cegléd - 1917. ápr. 24. Szeged): könyvtár- és múzeumigazgató, régész, néprajzkutató, író. - A szegedi piaristáknál, majd a makói ref. gimn.-ban tanult (1877-1880), a gimn.-ot nem járta végig, gyógyszerészgyakornok (1882-1885), gyógyszerészi segédvizsgát tett, könyvtár, muzeologia, ősrégészet tanf.-ot végzett (1899-től). Szegeden és Kisteleken gyógyszerész (1882— 1866), a Szegedi Híradó belső munkatársa (1886. febr.-tól), a Szegedi Napló riportere (1891. júl. 30-ától) és ideiglenesen a Hüvelyk Matyi c. élclapmelléklet szerkesztője, a Somogyi-könyvtár és Városi Múz. könyvtárosa (1899-től), az intézmény ig.-ja (1904—1917). - A realista parasztábrázolás egyik első képviselője a m. irodalomban. Többek között a Pesti Hírlap, a Magyar Szó, a Budapesti Napló, az Új Idők és a Magyar Figyelő közölte írásait. A Szeged és Szeged környéki emberek, a D-alföldi szegénység, a kubikosok, tiszai hajósok, halászok, zsellérek életéről rajzolt etnográfiailag is hiteles képet. Létrehozta a szegedi múz. néprajzi tárát (1905). Működése során a gyűjt, anyaga 6652 tételre nőtt. Népnyelvi gyűjtőként 3500 regisztrálatlan, föl- gyűjtetlen tájszót gyűjtött. Szeged környékén régészeti föltárásokat, ásatásokat vezetett. - A Dugonics Társaság tagja (1892-től), főtitkára (1907-től), a Szegedi írók és Hírlapírók Köre elnöke (1902), a Pusztaszeri Árpád Egyesület főtitkára, a Vidéki Hírlapírók Orsz. Szövetsége egyik vezetője, a Petőfi Társaság tagja (1906-tól). - Leggyakoribb ál-
