Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
T
905 Török neve: Hóeke Menyhárt. - Másfélszeres életnagyságú szobra a Móra Ferenc Múz. előtt áll (Tápai Antal alkotása, 1943), egykori lakóházának (Szeged, Palánk u. 4.) falán emléktáblát helyeztek el (1966), mellszobra a róla elnevezett gimn. előtt áll (Kalmár Márton műve, 1976), az isk. 1952-ben vette föl nevét. F. m.: szépirodalmi műveinek gyűjt.-es kiadásai: T. I. összegyűjtött művei. 1-8. köt. (Bp., 1956-1963); T. I. válogatott elbeszélései (Bp., 1960); régészeti és néprajzi tárgyú művei: Szegedi múzeumi leletek a szegedi határban (Archaeologiai Értesítő, 1902, 372-376.); A bilisicsi ásatásokról. Szeged-Alsótanya (uo., 1903, 50-54.); Oroszlámosi leletekről és ásatás a köröséri iskolánál (uo., 1904, 263-271.); A szőreghi templomromok (uo., 1904, 326-332.); A tanyai világból. I-n. (Néprajzi Értesítő, 1904, 258-265., 309-315.); Bilisicsi és egyéb újabb leletekről (Archaeologiai Értesítő, 1905, 251-257.); Temetések rendje a szegedi határban (Néprajzi Értesítő, 1905, 169-179.); Ásatások Algyőn (Archaeologiai Értesítő, 1906, 441-445.); Különféle magyarok meg egyéb népek (Bp., 1907); Tanyai orvosságok (Néprajzi Értesítő, 1907, 238-245.); Leletek és ásatás Leién (Archaeologiai Értesítő, 1908, 268-270.); Néphit és népszokások. Mária-legendák Szegeden (Ethnogra- phia, 1909,160-164.); Feliratos agyagedények (Néprajzi Értesítő, 1912, 197-207.); Adatok az Alföld régészeti térképéhez (Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1913, 240-248.); A tanyai ember Ág Illése (Ethno- graphia, 1914, 97-101.); Régészeti telephelyek a Szerémségben (Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1915,170-171.). írod.: Móra Ferenc: T. I. (Szeged, 1922); Ortutay Gyula: T. I. (Szeged, 1934); Juhász Gyula: T. I. élete és művei (Szeged, 1941); Kispéter András: T. I. (Bp., 1964); Emlékkönyv T. I. születésének centenáriumára (Szeged, 1966); Juhász Antal: A tanya néprajza T. I. műveiben (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966/67-1. Szeged, 1968, 73-94.); Fári Irén: Tömörkény, a néprajzi tár megszervezője (Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 1991. Szeged, 1992, 67-72.); Péter László: T. világa (Bp., 1997); Lengyel András: „Szeged kultúrpalotájának legnagyobb raritása" (Magyar Múzeumok, 1999, L, 14-15.); Szinnyei XIV.: 470-471.; Révai XVIII.: 407.; MIL III.: 405-408.; MNépLex V: 333-334; MÉL II.: 902-903. - Bibi.: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája. IV. (Bp., 1997, 496-508.). Török Andor (1872 Kézdivásárhely - ?): ügyvéd, politikus, polgármester, alispán, helytörténész, múzeumi igazgatóválasztmányi alelnök. - Kézdivásárhely polgár- mestere (1901-1917), Háromszék vm. alispánja (1917-1919). Erdély Romániához csatolása után elvesztette állását, lakóhelyéről kiutasították, egy évig internálták az alsó- szombatfalvi internálótáborba, végül a hadbíróság felmentette. Az Orsz. Magyar Párt Háromszék m.-i tagja, alelnöke, a kézdi- vásárhelyi ref. egyházm. főgondnoka, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó-Koll. gondnoka. A Székely Nemzeti Múz. ig.-választmányi tagja (1908-tól), majd elnöke (1926-1944). A múz. tevékeny munkása; a kézdivásárhelyi városi levéltárat bementette múz.-i letétbe, ismeretterjesztő esteket szervezett, azokon előadásokat tartott. Az 1933. évi sepsiszentgyörgyi vándorgyűlés társelnöke; székely- földi kutatóutak szervezője, résztvevője (1935-1938); nevéhez fűződik a delnei templom restaurálása. Az Orsz. Magyar Párt képviselője (1926-1927). A kézdivásárhelyi Takarékpénztár elnöke. Számos hely- történeti írást közölt a helyi lapokban (Székely Újság stb.). Előszót írt a Székelyföld írásban és képben (Bp., 1941) c. kötethez, írod.: Erdélyi lexikon (Nagyvárad, 1928,293.). Boér Hunor Török Aurél, ponori; Thewrewk; Ponori Thewrewk (1843. febr. 13. Pozsony - 1912. szept. 2. Genf): orvos, antropológus. - Apja ponori Thewrewk József (a róla elnevezett kódex felfedezője). - A pesti tudományegy. Orvosi Karának hallgatója, az 1864/65. tanévet a bécsi egy. Orvostud.-i Karán végezte; Bécsben orvosdoktori oklevelet szerzett (1867. okt. 22.). A pesti tudományegy. Élettani Int.-ében tanársegéd Jendrassik Jenő professzor mellett (1867-1969), közben a pesti Kereskedelmi Akad.-n a vegytan és a technológia r. tanára. A kolozsvári Orvossebészeti Tanint.-ben az élettan, a szövettan, az orvosi fizika, továbbá a kórbonctan és a törvényszéki orvostan ny. r. tanára (1869. Bodrits István
