Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
T
Tóth 902 kontinensről publikálta mintegy 13 000 koponya adatainak komplex biometriai értelmezését, vmint a Közép-Duna-medence, az Urál-vidék, a Kaukázus és Közép-Azsia recens populációcsoportjainak szomatológiai, részben dermatoglíf, vmint etnikai-odon- tológiai adatait tartalmazza. Kezdeményezte a Természettud .-i Múz. tárain belüli szakkörök elindítását (1960). Négy nemzetközi expedícióban vett részt az Urál-vidéken, a Kaukázusban és Közép-Ázsiában (1959, 1962, 1964-1965, 1967-1968). Fő kutatási területei: az emberszármazástan, a morfológia, az etnikai és főként a jégkorok utáni népességek történeti embertana. Elsőként alkalmazta Mo.-on a szovjet antropológusok vizsgálati módszereit. A m. antropológiai kutatásokba bevezette a mongolid és europid leletek arcprofilozottság alapján történő elkülönítését (differenciáldiagnózisát). Tanulmányútjain elsőként vizsgálta a SZU területén feltárt bronzkori embertani anyagot. Interdiszciplináris kutatásai közül kiemelkedik a jégkor utáni népességek csontkémiai analízise. Nemzetközi ismertségét mutatja, hogy 27 nemzetközi konferencián vett részt, s ott 22 előadást tartott. 126 tanulmánya, cikke jelent meg m., orosz, angol, francia és német nyelven, részben hazai, részben szovjet, mexikói, finn, német és olasz folyóiratokban. Az Anthropologia Hungáriái szerkesztője (1965-1991), az Anthro- pológiai Közlemények (1959-től haláláig), a Természettudományi Dokumentáció (19601961), a Természettud.-i Múz. Évkönyve (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici) szerkesztőbiz.-ának tagja (1965- 1990). - Az MTA Antropológiai Biz. (1959— 1990), az MTA M. Őstörténeti Munkaközösség (1980-tól haláláig), a M. Biológiai Társaság (1966-1972), a M. Biológiai Társaság Embertani Szakosztálya (1980-tól haláláig), a Tud.-os Minősítő Biz. Alt. Biológiai Szak- biz. Őslénytani Szakosztálya (1969-1984), az International des Sciences Anthropolo- giques et Ethnologiques (UISAE) állandó biz. (1978-tól haláláig), a UISAE M. Nemzeti Biz. (1980-tól haláláig) tagja. F. m.: Profilation horizontale du crane facial de la population ancienne et contemporaine de la Hongrie. Probtéme de l 'origine des Hongrois (Crania hunga- rica, 3., 1958,3-126.); A honfoglaló magyarság ethnogenezisének problémája (Anthropológiai Közlemények, 9., 1965, 139-149.); Twenty-five years (19451970) of the Anthropological Department Hungarian National History Museum (Anthropologia Hunga- rica, 10., 1971, 5-30.); Morfogenetikai trendek az őskori Közép-Duna medencében (Anthropológiai Közlemények, 21., 1977, 31-42.); Dermatoglyphics and ethnogenesis of Hungarians. T. D. Gladkovával (Anthropologia Hungarica, 18., 1983, 3-52.); Ethnic dermatoglyphics of Hungarians (in: Abstracts of 6th EAA Congr. Bp., 1988); Morphological modificatio, its casuality: the case of Carpathian Basin from Neolithic to Modern times (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 83., 1991, 301-310.). írod.: Farkas L. Gy.: Dr. T. A. T. (Anthropológiai Közlemények, 33., 1991, 40.); Pap, I.: In memoriam Dr. T. Ţ. (Anthropologia Hungarica, 22., 1992, 5-6.); Farkas L. Gy.-Dezső Gy.: A magyar antropológia története a kezdetektől napjainkig (Szeged, 1994,123.). - Bibi.: Pap, I.-Makra, Sz.: List of Dr. T. T.'s scientific publications (Anthropologia Hungarica, 22., 1992, 7-16.). Makra Szabolcs Tóth Zoltán (1888. dec. 9. Bp. - 1958. jún. 12. Bp.): történész, fegyvertörténész. - Beiratkozott a Ludovika Akad.-ra, de rövidesen kilépett, mivel érdeklődése a középkori hadszervezetek, hadviselés, az elmúlt korok fegyvereinek kutatása felé fordult. Tanulmányait az bp.-i tudományegy. történelem szakán Marczali Henrik tanítványaként folytatta. Tanári és bölcsészdoktori oklevelének megszerzése (1912) után az MNM Levéltári Osztályán teljesített szolgálatot (1913. jan. 1-jétől). Ig.-i előterjesztésre a Múz. Régiségtárához osztották be (1919. febr. 1-jétől), és megbízást kapott a Hadtörténeti Gyűjt. vezetésére. A bp.-i tudományegy. BTK-n a középkori hadtörténelem magántanára (1921-től); helyettes tanári minőségben a középkori m. történeti tanszék tanára (1930— 1932), majd egy.-i rk. tanári címet kapott. Közben az osztrák-m. likvidációs tárgyalások fegyvertörténeti referense. A pécsi egyen a középkori m. és egyetemes történet ny. r. tanára (1939. júl. 1-jétől), de az MNM Hadtörténeti Gyűjt.-ének vezetését a főig. felkérésére tanári működése alatt is megtartotta. A pécsi tudományegy. BTK megszűnése (1941. febr.) után teljes munkaidőben vissza
