Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
T
Tolnai 892 tervezte, amely azonban nem jelent meg; saját kezű bejegyzése szerint az egyetlen, mintául szolgáló kötetet 1908-ban ajándékozta a Fővárosi Könyvtárnak. Az 1875 elején megindított politikai lap, a Nemzeti Hírlap szerkesztője és vezércikkírója (Toldy István és Hazay Ernő mellett), utóbb a Közérdek (később: Főváros. A Fővárosi Érdekek Közlönye) c. hetilap felelős szerkesztője. Bp. főlevéltárnokává választották (1886. febr.). Az ügykezelés és a szervezet reformjára vonatkozó előterjesztésében nagy figyelmet fordított a levéltárra mint tud.-os műhelyre és a történeti kutatások megkönnyítésére, sürgette a levéltári mutatók elkészítését, levéltári kiadványokat tervezett; elsősorban a forráskiadások szükségességét hangsúlyozta, de az egykori városi intézményekről, intézetekről szóló monográfiák kiadását is szorgalmazta. Összeállításában a Fővárosi Levéltár kiadta a fővárosi Szabályrendeleteket és utasításokat 1888-tól 1907-ig (I-VIII. kötet), ill. a Fővárosi alapítványi oklevelek gyűjteményét (I—VII. kötet). 12 éven át szerkesztette a Törvényhatósági Naptárt. Élete során sok szakfolyóirat (Irodalomtörténeti Közlemények, Magyar Könyvszemle), ill. újság (Budapesti Hírlap, Vasárnapi Újság) hasábján publikált. A Fővárosi Múzeum- és Könyvtárbiz. alapító tagjaként 1900. márc. 3-án részt vett az első közgyűlésen, amelyen lerakták a Fővárosi Könyvtár alapjait. Elkészítette a könyvtár szervezésére és működésére vonatkozó szabályzattervezetet, a közgyűlés rövid időre a vezetéssel is megbízta. Közreműködött a Fővárosi Máz. létrehozásában, annak gyűjt.-eit maga is gyarapította; a múz.-nak ajándékozta III. Béla és felesége 1898. évi (újra)- temetési címereit, a Kiscelli Múz. fotótárát az általa ajándékozott 291 db-os fényképgyűjt. alapozta meg. Vétel útján jutott a múz. ahhoz a kézzel írott és festett - a szintén ~ tulajdonában lévő - könyvhöz, amely Buda 1686. évi vissza vívásának örömére írt verseket tartalmazza. Viszonya a város vezetésével idővel megromlott, s a korabeli nyugdíjszabályzat előírása alapján nyugdíjba vonult (1911). Nyugalmazott főlevéltárnok- ként rendezte sajtó alá a levéltár 1895 előtti közgyűlési jegyzőkönyveit. - A Fiumei úti temetőben lévő Toldy-kriptában helyezték örök nyugalomra. F. m.: Magyar Szent Erzsébet élete (Bp., 1875); A régi magyarok míveltségének története. Hazai kútfor- rások felhasználásával (Történelmi Könyvtár, 30. füzet. Bp., 1877); Magyarország legrégibb drámairodalma. 1550-1575. Kiad. (Bp., 1878); Magyarország míveltségi állapota az Anjou-királyok korában (Történelmi Könyvtár, 74. Bp., 1883); A budapesti Erzsé- bet-leányárvaház története 1861-től 1886-ig (Bp., 1888); Budapest régibb és újabb címerei (Bp., 1896). írod: Bricht Lipót: A budapesti Kereskedelmi Akadémia története alapításától 1895-ig (Bp., 1896); Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története (Bp., 1996); Szinnyei, XIV: 238-241.; MÉL II.: 874. Hanny Erzsébet Tolnai Gáborné: — Berkovits Ilona Tompa Ferenc (1893. jan. 6. Bp. - 1945. febr. 9. Bp.): régész. - A bp.-i tudományegy. történelem-latin szakán tanult. Tanulmányait megszakítva az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített; tartalékos főhadnagyként szerelt le (megkapta a bronz és az ezüst Signum laudis, a Károly csapatkereszt és a II. osztályú német vaskereszt kitüntetést, 1918). Egy.-i tanulmányainak befejezése után bölcsész- doktorrá avatták (1919. aug.; az 1848-1849. évi szabadságharc hadbíróságáról írt értekezésével). A MNM Régiségtárának szakdíj- noka (1919. aug. l-jétől), fizetetlen segédőr (1919. dec.-től). A Vallás- és Közoktatásügyi Min. megbízásából Szombathelyen a háború alatt szétzilálódott Vasvm.-i Múz. régészeti anyagát rendezte és leltározta újra (1920-1923). Itt ismerkedett meg és kötött szoros barátságot br. Miske Kálmánnal, a múz. ig.-jával, aki felkeltette érdeklődését az ősrégészet iránt. A velemi Szt. Vid hegyen végzett közös ásatások során vált vérbeli régésszé. Az MNM-be visszatérve (1923. szept.) a Régiségtár őre, az őskori gyűjt, kezelője, I. osztályú múz.-i őr (19251938). A Pázmány Péter Tudományegy.-en magántanári képesítést szerzett (1931), ny. rk. tanár (1938. szept. l-jétől), utóbb r. tanár
