Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
T
Takács 872 Takács Lajos (1921. nov. 10. Várong - 1985. febr. 7. Bp.): etnográfus. — A Pázmány Péter Tudományegy. BTK-n — az Eötvös Koll. tagjaként - latin, vmint m. nyelv és irodalom szakon tanult (1941-1946). Néprajzi érdeklődésének megfelelően, rendszeresen hallgatta Viski Károly előadásait, és járt Ortutay Gyula magántanári és koll.-i óráira is. Diplomájának megszerzése után rövid ideig tanított, népi koll. ig.-ja volt, majd min.-i tisztviselőként dolgozott. A bp.-i Néprajzi Múz. munkatársa (1950—1973); különböző beosztásokban (gyűjteményvezető muzeológustól a M. Osztály vezetéséig) széles körű gyűjtő és feldolgozó tevékenységet végzett. A múz. Földművelés Gyűjt.-ének vezetőjeként az 1960-as években mintegy 700 db tárggyal gyarapította a kollekciót. - Egy.-i évei alatt látott hozzá szülőfaluja meseanyagának lejegyzéséhez. A falu minden háztartására kiterjesztette vizsgálatát, felmérte a helyi lakosság teljes olvasmányanyagát. A folklór és az irodalom kapcsolatát szándékozott bemutatni, teljességre törekvő adat- felvételi módszerrel. Várongi élményei és kutatásai keltették fel érdeklődését az archaikus, s többnyire már csak a népi környezetbe visszaszorulva létező irodalmi műfajok iránt. A históriások és a hírversírók bemutatásával egyaránt a folklór és az irodalom kapcsolatrendszerének feltárását, megértését szolgálta. A Néprajzi Múz. munkatársaként fokozatosan építette ki új kutatási területét, amelynek fő témái: az anyagi kultúra, különös tekintettel az irtásgazdálkodásra és a földművelésre. A múz.-i műtárgygyűjt.-ek katalogizálási tervének egyik kidolgozója; e tárgyban módszertani közleményeket tett közzé. Érdeklődése és munkássága kiterjedt a Szabadtéri Néprajzi Múz. alapozó munkálataira, vmint a népi műemlékek dokumentálására is. A Néprajzi Múz. Ethnológiai Adattára 49 tételt őriz kéziratos gyűjtéséből. A múz.-tói megválva (1973) az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának (később Néprajzi Kutatóint.-ének) tud.-os tanácsadója (1973- tól haláláig). Megszervezte a Történeti-etnográfiai Osztályt, s munkatársaival tervet dolgozott ki a rendszeres (levéltári) forrás- feltárás munkálataira. Cikkei és tanulmányai hazai és külföldi folyóiratokban, vmint szakkiadványokban jelentek meg. Várongi folklórtanulmányai, mesegyűjt.-e és olvasmányvizsgálata kéziratban maradt. - A történelemtud.-ok kandidátusa (1964; a dohánytermesztés monografikus feldolgozásával), doktora (1976; a mo.-i irtáskultúráról írt monográfiájával). A M. Néprajzi Társaság tagja, tisztségviselője, hosszú éveken át az Ethnographia szerkesztőbiz.-ának tagja. A Néprajzi Közlemények szerkesztője (1953— 1973). - AM. Néprajzi Társaság Györffy Ist- ván-emlékérme (1980). F. m.: Históriások, históriák (Bp., 1958); A dohánytermesztés Magyarországon (Bp., 1964); A Néprajzi Múzeum magyar gyűjteményeinek katalógusa (Néprajzi Értesítő, LIV., 1972,19-46.); Egy irtásfalu földművelése (Bp., 1976); A Kisbalaton és környéke (Kaposvár, 1978); lrtásgazdálkodásunk emlékei. Irtásföldek, irtásmódok (Bp., 1980); Határjelek, határjárás a feudális kor végén Magyarországon (Bp., 1987); Tanulmányok a gabonatermesztés és az erdőgazdálkodás köréből a XV1I-XJX. században. Szerk. Égető Melinda, Tomisa Ilona (Documentatio Ethnographica. 15. Bp., 1991). írod.: T. L. Györffy-emlékérmes (Ethnographia, 1983, 319.); Filep Antal: T. L. (Ethnographia, 1989, 471-482.); Balassa Iván: T. L., a magyar anyagi kultúra kutatója (Néprajzi Hírek, 1991. 4., 99-103.); MÉL IV.: 883. Gráfik Imre Takáts Endre (1907. júl. 27. Apátfalva 1984. szept. 21. Veszprém): levéltáros. - A bécsi Rudolf Tudományegy. teológia szakán végzett. A szegedi Horthy Miklós Tudo- mányegy.-en történelem-földrajz szakos tanári (1940-1943), vmint bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Szegedi egy.-i évei alatt hitoktató a szegedi Baross Gábor Gyakorló Gimn.- ban. Kilépett az egyházi szolgálatból (1943). Baja város főlevéltárnoka (1943. dec. 4-étől). Az orosz csapatok bevonulását követően Baja város törvényhatósága polgármesterré választotta (1944. okt.), röviddel ezután kényszerűségből a „bajai háromszög" ker.-i biztosa lett, de 1945 nyarán Erdei Ferenc belügyminiszternek benyújtotta lemondását. A bajai múz. vezetője (1945-től); értékes tárgyakat, könyveket menekített a múz.-ba, elsősorban a bajai egyházak, szerzetesrendek (ciszterciek, ferencesek) anyagából (1945- 1950). Szállóigévé vált mondata - „Baja a megvalósulatlan akarások és az elszalasztott lehetőségek városa" - Déri Frigyes adomá
