Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
T
869 Tábori T. Horányi Ilus: — Tóthné Horányi Ilus T. Simon Ilona: — Tölcséryné Simon Ilona Tabéry Géza (1890. júl. 17. Nagyvárad - 1958. jan. 6. Nagyvárad): író, újságíró, múzeumigazgató. - Nagyváradon és Genfben jogot tanult. Nagyváradon közigazgatási tisztviselő. A Hét c. lap munkatársa (1909- től), a Nagyváradi Napló hivatásos újságírója, publicistája (1911-1912). A nagykárolyi pénzügy-igazgatóság munkatársa. Az I. vh.- ban részt vett a galíciai harcokban, főhadnagyi rangban szerelt le (1918). A Károlyi-kormány kinevezte Bihar vm.-be főispáni titkárnak. A Tanácsköztársaság idején (1919) a Nagyváradon megjelenő első irodalmi lap, a Magyar Szó, majd a Tavasz szerkesztője, később a Nagyvárad munkatársa. Az Erdélyi Helikon írói társaságának egyik alapítója. Az Ady-kultusz talán legnagyobb híve; Ady-kutató. A Müller-kioszk, a „mülleráj" épületében Ady Endre-emlékmúz.-ot hozott létre, amelyet 1955. nov. 26-án nyitottak meg. A múz.-ot élete végéig vezette. - A kolozsvári Erdélyi Irodalmi Társaság, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság tagja, a nagyváradi Szigligeti Társaság társelnöke (1936-tól). F. m.: Néma harc (Bp., 1912); Át a Golgotán (Békéscsaba, 1917); Szarvasbika (Kolozsvár, 1925); Tűzmadár (Kolozsvár, 1926); Fekete ablak (Kolozsvár, 1936) ; A csúcsai kastély kisasszonya (Brassó, 1939); A Frimont palota (Kolozsvár, 1941); Medvetánc (Bukarest, 1958); színművei: Mimikri (Kolozsvár, 1921); Álomhajó (Nagyvárad, 1922); Kolozsvári bál (Kolozsvár, 1923). Írod.: Makkai Sándor (Napkelet, 1925); Berde Mária (Erdélyi Helikon, 1929); Szentimrei Jenő (Korunk, 1929); Illés Endre (Nyugat, 1931); Babits Mihály (Nyugat, 1931); Majtényi György (Napkelet, 1937) ; Schöpflin Aladár (Nyugat, 1937); Ligeti Ernő: Súly alatt a pálma (1942); Jancsó Elemér (Korunk, 1958); Simon Magda (Utunk, 1958); MIL HL; MÉL H.: 810. Dukrét Géza Tábori György (1913. nov. 19. Tótkomlós - 1997. dec. 8. Debrecen): tanár, etnográfus, múzeumigazgató. - A bp.-i Pázmány Péter Tudo- mányegy.-en tanult (1935-1940). Györffy István tanszékének díjtalan gyakornoka (1938-tól). A debreceni Tisza István Tudo- mányegy. történelemföldrajz szakán szerzett oklevelet (1944). Tótkomlóson tanár; néprajzi gyűjtést szervezett (1946), majd életre hívta a Jankó János Falumúz.-ot és annak első kiáll.-át Tótkomlós telepítése és határának kialakulása címmel. Ezzel több helyi gyűjt, létrejöttét segítette elő. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múz. ig.-ja (1951-1969); hivatali ideje első három évében szívós munkával rendszerezte és újból nyilvántartásba vette az elpusztult nyilván- tartású gyűjt.-eket. Múzeumszervezőként több muzeológiai szakág személyi feltételeit harcolta ki, ezzel megteremtette a korszerű szakmai munka alapjait. Kutató és gyűjteményfejlesztő tevékenysége Békés m. egész területére kiterjedt; legfontosabb feladatának a megyei, s különösen a tótkom- lósi hagyományőrző szlovákság népi kultúrájának feltárását tartotta. Az 1950-es években, az Orsz. Műemlékfelügyelet megbízása alapján elvégzett, tud.-os igényű műemléki felmérésével ráirányította a figyelmet Békés m. népi építészeti értékeire. A megyeszékhelyen rendezett első állandó kiáll.-a a Békés m.-i szlovák népművészetet mutatta be (1953). A Békés és Csanád megyei szlovák festőasszonyok c., Bálint Sándorhoz benyújtott értekezésével a JATE Néprajz Tanszékén doktori címet szerzett (1959). A Körös Népe. Történelmi és Néprajzi Szemle c. periodikum alapítója, társszerkesztője, szerzője (19591965). A múz.-ok állami irányításba vételekor megyei múzeumig.-vá nevezték ki (1962). Békés népe a szabadságért c., több
