Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

T

Tagán

870

muzeológiai szakág eredményeire támaszkodó, komplex kiáll.-ban mutatta be az újratelepült Békés m. történetét és néprajzát

(1964). Kinevezték a békési Jantyik Mátyás Múz. ig.-jává (1969); az addig „alvó" múz.- ot életteli, rendezett gyűjt.-ű intézménnyé tette. Az 1970-es években figyelme a m. és szlovák népi lakáskultúra felé fordult; egymás után rendezte be a békéscsabai szlovák tájházat (1972), a békési m. parasztházat (1976), majd az endrődi m. tájházat (1979). Nyugalomba vonulása után a békéscsabai Munkácsy Mihály Múz. néprajzi osztályán dolgozott (1979-1994). A Békési Élet c. tud.- os és közművelődési folyóirat egyik alapítója, társszerkesztője és állandó szerzője (1966-1990). Jelentős ismeretterjesztő tevékenysége; közel húsz éven át a TIT Békés M.-i Szervezete Néprajzi Szakosztályának elnöke volt.

F. m.: A rézveretes Tranoscius. A magyarországi evangélikus szlovákok énekeskönyve (Békéscsaba, 1986); Slovenské maliarky v Békésskej upe (Slovensk Náro- dopis. Bratislava, 1962, 517-558.); A mezőberényi szlovákok népszokásai (in: Mezőberény története. II. Szerk. Szabó Ferenc. Mezőberény, 1973,391—407.); Tótkomlós állattartása (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei. 3. Békéscsaba, 1974,259-295.); Népi ruházat (in: Békéscsaba néprajza. Szerk. Grin Igor- Krupa András. Békéscsaba, 1994, 534-583.). írod.: Balassa Iván: A 70 éves T. Gy. köszöntése (Békési Élet, 1983. 4., 489M91.); Krupa, Ondrej: Juraj Tábori - osemdesiatron (in: Národopis Slo- vákov v Mad'arsku - A magyarországi szlovákok néprajza. 10. Szerk. Anna Divicanova, Ondrej Krupa. Bp., 1994, 163-165.); Tábori, Juraj: Önéletrajz (uo., 166-168.); Tábori, Juraj: Bibliográfia (uo., 168-170.); Grin, Igor: Spomíname na Juraja Táboriho (1913-1997) - Tábori Györgyre emlékezünk (in: Národopis Slovákov v Mad'arsku - A magyarországi szlovákok néprajza 13. Szerk. Anna Divicanova, Juraj Ando. Bp., 1997,189-193.).

Grin Igor

Tagán Galimdsán (1892. jan. 14. Cselja- binszk, Baskíria, Oroszo. - 1948. jún. 29. Hamburg): baskír származású etnográfus, közgazdász. - Középfokú tanulmányait Cseljabinszkban, a felsőfokúakat a Kazáni Egy.-en végezte, történelemből és gazdaságtud.-ból középisk.-i tanári oklevelet szerzett. Az I. vh. után emigránsként került Mo.-ra. A

debreceni Gazdasági Akad.-n gazda oklevelet, Bp.-en, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtud.-i Egy.- en közgazdaságtud.-i doktorátust szerzett (1929). Jól megtanult magyarul. Miután megkapta a m. állam- polgárságot, kinevezték a Néprajzi Múz. múzeumőrévé. Györffy István, Bátky Zsigmond, vmint Baráthosi Balogh Benedek irányításával főként a török nyelvű népek (baskírok stb.) kultúrájával foglalkozott. Részt vett a múz. hazai gyűjtőmunkájában (pl. Szokolya, Pusztafalu, Székelyvarsag). Rövidebb terjedelmű cikkeiben elsősorban Baskíria, vmint Anatólia néprajzi kérdéseivel foglalkozott. Az Ethno- graphiában (A lóbetegségek és azok gyógyítása a kirgizeknél és a baskíroknál, 1938; A lábasjószág itatása a nomád törököknél, 1937) és a Néprajzi Értesítőben (Az aratás és aratószerszámok a baskíroknál; A baskírok erjesztett italai; A néprajzkutatás Törökországban; Baskír posztókészítés; A karatelepiek néprajza; stb.) publikált. 1944 őszén el kellett hagynia Mo.-ot. A hamburgi egy.-en tartott előadásokat, írod.: Keszi Kovács László: Emlékezés T. G.-ra. Megkésett nekrológ (Néprajzi Hírek, 27., 1998, 1M.).

Kodolányi János, ifj.

Takács Béla (1930. márc. 21. Sárospatak- 1997. dec. 15. Debrecen): ref. lelkész, teológus, múzeumigazgató. - A Sárospataki Teológiai Akad.-n tanult (1949-1951), ahol nagy hatást gyakorolt rá professzora, Ujszászy Kálmán. A Sárospataki Teológiai Akad. megszüntetése után a Debreceni Ref. Teológiai Akad.-n végzett (1954). Segédlelkészi éveit a Debreceni Nagykönyvtárban (1954-1956) és a hajdúböszörményi Kálvin téri gyülekezetben (1957) töltötte. A Sárospataki Koll. Könyvtárából, Levéltárából, Adattárából kinövő Tud.-os Gyűjt.-ek negyedik egységének, a Sárospataki Tud.-os Gyűjt.-ek Múz.-ának munkatársa, majd vezetője (1958-1973). Megtervezte a múz. állandó iskolatörténeti és egyházművészeti kiáll.-ának arculatát. Szívügyének tekintette, hogy a Tiszáninneni Ref. Egyházker.