Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Sz
Szili 854 Szili József (1923. dec. 31. Felsőgalla 1985. okt. 21. Oroszlány): bányamérnök, bányatörténész, múzeumvezető. — A József Nádor Műszaki és Gazdaságtud.-i Egy. soproni Bányamémöki Karán megkezdett tanulmányait katonai szolgálata és 1946-ig tartó francia hadifogsága miatt félbeszakítani kényszerült; az egy.-t 1949-ben végezte el. Az Ásvány- és Földtani Tanszék tanársegéde (1951 végéig), egy évig a Tatabányai Szénbányák VI-os aknáján beosztott mérnök. A Bányagépalkalmazási Kísérleti és Kutató Int.-ben területi főmérnök (1952-től); közben az MNME-n bányamérnöki oklevelet szerzett (1953). Az Ózdi Szénbányászati Tröszt Somsályi Bányaüzemének főmérnöke (1954-1956 vége); a borsodi szénmedence akkori legnagyobb bányájának rekonstrukcióján, fejlesztésén dolgozott. Az Oroszlányi Szénbányák Vállalat megalakulásától (1957. jan. 1-jétől) a XVI-os akna főmérnöke, távlati fejlesztési főmérnöke (1960-1964), a beruházási osztály vezetője (1964—1970), majd a beruházási főosztály helyettes vezetője (1971-1975), a vállalat tervezési főmérnöke (1975-1982). Szakmai fel- készültségét több műszaki-technológiai újdonság bevezetése, megvalósítása igazolta. Nyugdíjazása (1982) után az Orsz. M. Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) Oroszlányi Szervezete kezdeményezésére létesített Bányászati Emlékhely kiépítését irányította, majd annak múz.-i minősítése elnyerésén fáradozott. A múz.-má alakulás (1981) után irányításával a múz.-ban bemutatták az oroszlányi szénmedencében alkalmazott összes technológiai folyamatot, berendezést és eszközt. A múz.-ban gazdag ásványgyűjt.-t és szakkönyvtárat, vmint a bányászok szakmai, közéleti és politikai szereplését bemutató, főként dokumentumokból és fotókból álló gyűjt.-t is létrehozott. Bányászattörténeti kutatásainak eredményeit 8 tanulmányban a Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat c. szakfolyóiratban publikálta; a folyóirat szerkesztőbiz.-ának is tagja volt (1970-1980). Az Orsz. M. Bányászati és Kohászati Egyesület (1952-től), ill. oroszlányi szervezetének tagja (1959); mint vezetőségi tag a bányászattörténeti és múz.-i szakcsoport vezetője. - Múzeumvezetői és szakírói munkáját háromszor BKL-Bányászat Fejlesztéséért emlékéremmel ismerték el. F. m.: Az oroszlányi szénmedence első bányanyitásai (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1973); A pusztavámi szénbányászat történeti áttekintése (uo., 1979); Megnyitotta kapuit az oroszlányi bányászati emlékhely (uo., 1980); A móri szénbányászat története (uo., 1981); A kömyei szénbányászat története (uo., 1984); Az oroszlányi XVII. akna története (uo., 1985). írod.: MÉL IV.: 865. Kőbányai Ferenc Szinvavölgyi Oszkár (1936. nov. 10. Hámor - 2000. dec. 8. Miskolc): műszaki előadó, múzeumigazgató. - Édesapja Szinvavölgyi József tanár, a Kohóipari Technikum ig.-ja, Miskolc Város Tanácsának elnöke. - A Debreceni Orvostud.-i Egy.-en megkezdett tanulmányait apja halála miatt abbahagyta. A Lenin Kohászati Művek (LKM) Kereskedelmi Osztályán (1957-től), a Dokumentációs Osztályon előadói munkakörben dolgozott (1960. jan. 28-ától); ennek révén került kapcsolatba a múz.-mal, ahol Zórád Aladár ig. mellett tevékenykedett. Közben esti tagozaton elvégezte a Kohóipari Technikumot. Az LKM Műszaki Dokumentációs Osztályához sorolva Káli József ig. kinevezte a múz. élére (1968-tól). Kétévi munka után megnyílt a múz. végleges kiáll.-a (1970). Jó kapcsolatai, ismeretségei révén rengeteg anyagot sikerült begyűjtenie, s az adattári anyagok feldolgozásában is nagy érdemeket szerzett. Részt vett az újmassai őskohó átrendezésében, vmint a Vasverő Hámor kiáll.-ának szervezésében és az azzal szemben lévő skanzen kialakításában (1979). Nyugdíjba vonulása (1992) után szerződéses dolgozóként a múz. állományában maradt, és az adattárat, a fotótárat, a tárgyi anyagok leltározását kezelte. Sélei István Szmrecsányi Miklós (1854. jan. 19. Daróc - 1936. máj. 31. Bp.): művészettörténeti író, múzeumrendező. - Bp.-en jogi doktorrá avatták (1878). Pályafutását igazságügyi te-
