Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

Sz

855 Szolnoky mieten kezdte, köz­ben művészeti tanul­mányokat folytatott. Az Orsz. M. Képző- művészeti Társulat főtitkára (1882-1895). Wlassics Gyula val­lás- és közoktatásügyi miniszter osztályta­nácsossá és a min. művészeti osztályá­nak vezetőjévé nevezte ki (1895). Részt vett a millenniumi kiáll, történelmi pavilonjának és az 1900. évi Párizsi Világkiáll. m. cso­portjának rendezésében. 1899 jan.-jában nyu­galomba vonult; ekkor miniszteri tanácsosi címet kapott. Egerbe költözött érsek bátyjá­hoz, ahol kiemelkedő szerepet játszott a város művészeti múltjának kutatásában és a mű­emlékek megóvásában. A Műemlékek Orsz. Biz.-ának tagja, amely 1922-ben mondott kö­szönetét neki az Eger melletti felnémeti pálos kolostor romjainak feltárásáért. 1920-1932 kö­zött több szakaszban rendezte az Egri Érseki Líceum Múz.-ának anyagát, s létrehozta a múz. lapidáriumát. A lapidáriumban való el­helyezéssel megmentette az egri káptalan 1587-ből származó, címeres, reneszánsz kőfa- ragványát és más városbeli kőemlékeket is (1923). Elkészítette a múz. szervezeti szabály­zatát és a több kiadást megért múz.-i tárgy­mutatót. Kérésére 1928-ban a Szépművészeti Múz. a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével 12 db festményt adott át ideig­lenes letétként az Egri Érseki Líceum Múz.- ának; a képek között több olyan alkotás is volt, amelyek Pyrker János László érsek képtárá­ban már egy évszázaddal korábban is látha­tók voltak Egerben. (A képek létété 1949-ben szűnt meg.) Haláláig elnöke volt az 1929-ben alakult Egri Egyházm.-i Egyházművészeti Biz.-nak, amely kérésére foglalkozott az egri várásatások helyzetével, és a várszékesegy­ház feltárásával (1936). Az Orsz. Egyházmű­vészeti Tanács tagja (1930-tól). Javaslatára ve­zették be az egri Érseki Papnevelő Int.-ben az egyházművészet oktatását. Jó barátja volt Munkácsy Mihálynak, akivel levelezett is, és aki Honfoglalás c. alkotásának két színvázlatát ajándékozta neki; ~ halála után mindkettő az Egri Érseki Líceum Múz.-ába került. - Eger díszpolgára (1927. ápr. 30.). F. m.: Eger művészetéről. Tanulmányok és jegyzetek a hazai barokk történetéhez (Bp., 1937). írod.: Kiss Péter: Arcvonások Eger művelődéstör­ténetéből 1944-ig (Eger, 1993, 92.); Kiss Péter: Ki volt Sz. M.? (Egyházi Építészet, IV., 1994. 1., 10- 11.); MűvLex (1968) IV: 464.; MÉL II.: 791. Kiss Péter Szócska Magdolna (1925. máj. 20. Bp. - 1981. márc. 13. Bp.): művésztanár. - A bp.-i Képzőművészeti Főisk.-n végzett (1963). Honvédségi oktatási intézményekben, az oktatásügy fővárosi, ker.-i irányító szerve­zeteiben dolgozott (1951-1960). Az MTA Régészeti Kutatócsoportja munkatársaként részt vett a budai várpalota restaurálási munkáiban (1960-1963). Az Orsz. Pedagó­giai Könyvtár és Múz. múz.-i osztályának muzeológusa (1970-1981). Pedagógusként a rajztanítás módszereivel, muzeológus­ként az Eötvös család és a képzőművészet kapcsolatával foglalkozott, megalapozta a múz. érem- és művészeti gyűjt.-ét, közre­működött az ercsi Eötvös Emlékmúz. kiala­kításában. Villangó István Szolnoky Lajos (1923. jan. 4. Debrecen ­1994. febr. 8. Bp.): etnográfus, jogász. - A debreceni tudományegy. jogi karán tanult (1945), majd a bp.-i Pázmány Péter Tudo- mányegy.-en etnográfus-muzeológus okle­velet szerzett (1947). A bp.-i tudományegy. Magyarságtud.-i Int.-ében tanársegéd, az int. megszűnése után a Néprajzi Múz. mun­katársa (1949-től), osztályvezető (1960-tól), majd főigh. (1966-tól). - AII. vh. utáni mos­toha körülmények ellenére mintaszerű gyűjt.-t hozott létre a népi kismesterség tár­gyaiból. 1951-ben kidolgozta a múz. nép- művészeti értékű guzsalygyűjt.-ének tipoló­giai rendszerezését. A kenderfeldolgozás eszközkészletét és munkamódjait az ország minden tájáról igyekezett összegyűjteni. Felismerte a kartografikus adatfeltárás je­lentőségét, tanulmányt közölt a korszerű néprajzi kartográfiáról (1954). Kezdeménye­zője és mindvégig fáradhatatlan szervezője volt a Magyar Néprajzi Atlasz munkálatai­nak, kérdőíveket és gyűjtési útmutatót szer­kesztett; az egész Kárpát-medencére kiterje­dő nagyszabású kérdőíves gyűjtőmunka

Next

/
Oldalképek
Tartalom