Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Sz
843 Szent-Istvány Documentatio Borsodiensis. IV., Borsod-Miskolci Füzetek, Irodalomtörténet. 13. Miskolc, 1982). Dobrossy István, Vajda László Szendrey Ákos (1902. dec. 7. Kolozsvár - 1965. nov. 20. Bp.): etnográfus, folklorista. - Apja Szendrey Zsigmond etnográfus. - Diplomáciai pályára készült; a Pázmány Péter Tudományegy.-en jogi és közgazdasági tanulmányokat folytatott, jogi doktori címet szerzett (1928). Az MNM Régészeti (1927-1930), ‘ majd Néprajzi Osztályának munkatársa (19301947). Az önállóvá vált Néprajzi Múz. főigh.-e (1947-től); az Etimológiai Adattár osztályvezetőjeként vonult nyugállományba (1963). A Pázmány Péter Tudományegy. BTK-n magántanári képesítést szerzett (1947). Elsősorban a m. néphittel, hitvilággal, vmint a társadalom kérdéseivel foglalkozott. Mintegy 300 tanulmánya és népszerűsítő írása jelent meg. - A történettud.-ok kandidátusa (1962). F. m.: Az ősmagyar temetkezés (Ethnographia, XXXIX., 1928, 12-26.); A közigazgatás népi szervei (Népünk és Nyelvünk, I., 1929, 23-38., 92-101.); Menyasszony-kontyolás (uo., III., 1931, 211-217., 263-274.); A magyar nemzetségi szervezet emlékei (Ethnographia, XLVII., 1936,269-280.); A társadalmi érintkezés formái (uo., XLVIII., 1937, 372-385.); A népi élet társasösszejövetelei (uo., XLIX., 1938,124-148.); A népi társasmunkák és összejöveteleik (uo., XLIX., 1939, 273-286.); Pusztafalusi néphagyományok (Néprajzi Értesítő, XXXI., 1939, 156-170.); Részletek a készülő magyar babonaszótárból. Szendrey Zsigmond- dal (Ethnographia, LL, 1940,321-336.); A halott lakodalma (uo., LII., 1941, 44-53.); A magyar néphit kutatása (Bp., 1948); Hexe, Hexendruck (Acta Ethnographia, IV, 1955, 129-169.); Lakodalmi szokások gyűjtése (Bp., 1956); A napforduló és a mágikus állatvédés összekapcsolásának kérdése (Ethnographia, LXX., 1959,313-343.); Die Vorbereitung der Hochzeit und der Abschluss des Ehevertrages bei den Ungarn (Bp., 1958). írod.: Sándor István: Sz. Á. (Ethnographia, LXXVIL, 1966, 304-306.); K. Kovács Péter: Sz. Á. élete és irodalmi munkássága (Néprajzi Értesítő, XLVIII., 1966, 237-253.); MÉL II.: 747. Kodolányi János, ifj. Szendrey János: — Szendrei János Szendrey Zsigmond (1879. febr. 28. Szatmárnémeti - 1943. máj. 28. Balatonfenyves): etnográfus, folklorista, tanár. - Fia Szendrey Ákos etnográfus. - M.-latin szakos középisk.-i tanári oklevelet szerzett (1903). Gimn.-i tanár Pécsett, Gyöngyösön, Bártfán, Makón, Bp.-en, majd Nagyszalontán (1912-1918). Zűrjén nyelvészeti tanulmányokat folytatott. Nagyszalontán kezdett néprajzkutatással foglalkozni; hat évig irányította a Folklore Fellows helyi gyűjtőtevékenységét. Főként a m. néphit, népszokások, vmint a mondák területén végzett értékes kutatásokat. A magyarság néprajza c. négykötetes összefoglaló mű munkatársa. Kéziratban maradt a fiával együtt kidolgozott Magyar néphit és népszokás lexikon. F. m.: Ember és természetfeletti lények a szalontai néphitben (Ethnographia, XXV, 1914, 315-326.); Szatmár megye néphagyományai. I—II. (uo., XXXVIII., 1927, 241-250.; XXXIX., 1928,147-164.); A nép élő hitvilága (uo., XLIX., 1938, 257-273.); Oktató és alkalmi hagyományok (in: A magyarság néprajza. III. köt. 2. kiad. 1943,328-349.); Jeles napok (in: A magyarság néprajza. IV. köt. 2. kiad. 1943, 269-285.); Születés és gyermekkor. Szendrey Ákossal (uo., 132-268.); Házasság (uo., 157-177.); Betegség, gyógyítás (uo., 244-250.); Temetés (uo., 251-257.); Katonanóták a fogságból (Bp., 1923); Nagyszalontai gyűjtés (Bp., 1924); Jeles napok (Bp., 1937); A magyar népszokások ősi elemei (Bp., 1940). Irod.: Berze Nagy János: Sz. Zs. (Ethnographia, LIV, 1943, 209-210.); MÉL II.: 748. Kodolányi János, ifj. Szent-Istvány Tibor (? - 1945): főellenőr, műgyűjtő. - Művelt, Selmecbányái családból származott. A M. Nemzeti Bank főellenőreként dolgozott. Gyűjt.-ében órák és régi m. ötvöstárgyak voltak, pl. 17-18. sz.-i ezüstök, selmeci mesterek művei, a m. polgárság háztartásának ezüstjei és Szentpéteri József 1848-as Czuczor-féle díszkardja, amelyet 1940-ben Kőszeghy Elemér múz.-i ig. iránti tiszteletből az MNM-nek ajándékozott. Tudatosan létrehozott gyűjt.-ét eleve muzeális megőrzésre szánta; 1940-ben az Iparművészeti Múz.-ban letétbe helyezte tárgyait, zsebóra-ajándékaival egy óramúz. alapjait szándékozott megvetni. 1944-ben az intézménynek adományozta összes letétét, zsebórákat és régi ezüstöket egyaránt.
