Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

Sz

Szent-Iványi 844 Irod.: Mihalik Sándor: Szent-Istvány Tibor ezüst­gyűjteménye (Magyar Múzeum, 1945. okt., 29- 35.); Horváth Hilda: Iparművészeti kincsek Ma­gyarországon (Bp., 2000, 64.). Horváth Hilda Szent-Iványi József Gyula Hubertusz; Szent-Ivány (1910. nov. 3. Bp. - 1988. jún. 8. Athelstone, Ausztrália): tanár, zoológus, entomológus. - Egy.-i tanulmányait a bécsi Konsularakademie-n (1928—1930), a bp.-i Jó­zsef Nádor Műszaki és Gazdaságtud.-i Egy. mezőgazdasági szakán (1930), végül a bp.-i Pázmány Péter Tudományegy. BTK-n végez­te (1933-1936); az utóbbin természet­rajz-földrajz szakos középisk.-i tanári okle­velet (1936), filozófiai doktorátust (1936) és egy.-i magántanári képesítést szerzett (1943). Az MNM Természettud.-i Múz.-ában múz.-i próbaszolgálatos tisztviselőjelölt, múz.-i gya­kornok, múz.-i segédőr, I. osztályú múz.-i se­gédőr, múz.-i őr, végül I. osztályú múz.-i őr (1936-1943); a szegedi Horthy Miklós Tudo­mányegy. magántanára (1943—1944). Katonai szolgálata után külföldön folytatta pályáját, először Németo.-ban (1945—1950), majd Ausztráliában, Canberrában (1950-1954); később az akkor még Ausztráliához tartozó Pápua Uj-Guinea földművelésügyi min.- ában, Port Moresbyben lett entomológus (1954—1966). Nyugdíjba vonulása (1966) után D-Ausztráliában, Adelaide-ben telepedett le, ahol a D-ausztráliai Múz. tb. kutatója volt ha­láláig. - Munkássága rendkívül szerteágazó; itthon főként lepkékkel foglalkozott, Föld kö­rüli útjai és a trópusokon eltöltött hosszú idő alatt szerzett tapasztalatai alapján az indo- pacifikus régió egyik legismertebb, legtekin­télyesebb rovarásza lett. Múz.-okat, rovartani társaságokat, folyóiratokat és könyvsoroza­tokat alapított, számos tud.-os egyesület és társaság elnöke, tisztségviselője és tagja, int­ek és múz.-ok tb. kutatója. Legkiemelkedőbb tud.-os eredményei közé Új-Guinea entomo- lógiai bibliográfiájának összeállítása (1968), vmint a gyönyörű és ritka madárlepkék (Omithoptera) védetté nyilvánítása sorolha­tók. Megjelent tud.-os publikációinak száma több mint 160. Tucatnyi tud.-os szervezet tisztségviselője, köztük az MTA t. tagja (1988). - Ausztrália Érdemrend (1985). - Ne­vét viseli Pápua Uj-Guineában 1975-ben fel­avatott Wau Ecology Institute (Szent-Ivany Laboratory). F. m.: Bibliography of New Guinea Entomology. J. Gressitt-tel (Pacific Insects Monographs, 18., 1968, 1-674.). Irod.: Sz.-I. J. (Magyar Tudomány, 1988,472-473.); Obituary. Joseph Julius Herbert Szent-Ivany (Myrmecia, News Bulletin of the Australian Ento­mological Society, 25., 1989,28-30.); Balázs Dénes: Búcsú Sz.-I. J.-től (Földrajzi Múzeumi Tanulmá­nyok, 1989. 6., 68.); Korsós Zoltán: Sz.-I. J. (1910— 1988) élete és hagyatéka (Magyar Élet, Adelaide, 1999. nov. 4.); MÉL IV.: 852. (téves adatokkal); MÚL: 343-365.; Szegedi Egyetemi Almanach (Szeged, 1996, 433.). Korsós Zoltán Szentes András (1956. júl. 20. Bonyhád ­1988. dec. 17. Szekszárd): népművelő, tanár. - A Szombathelyi Tanárképző Főisk.-n nép­mű velő-m. nyelv és irodalom szakos ta­nári diplomát szer­zett (1979). Az ELTE BTK művészettörté­net szakán ötödéves hallgató volt váratlan halálakor. Népműve­lő a Bonyhádi Műve­lődési Központban (1979-1980), majd rö­vid ideig a Tolna M.-i Tanács Művelődési Osztályának előadója. A szekszárdi múz. mu­zeológusa (1981. aug. 1-jétől); a képzőművé­szeti, majd az iparművészeti gyűjt.-t is kezel­te. Egyik felfedezője a múz. padlásán lappan­gó 17 festménynek (1984), köztük Rocco Mar­coni 1510-ben készült reneszánsz képének. Rendezte a múz. képzőművészeti anyagát, és hozzáfogott a feldolgozásához. A Mertz- képek kapcsán az Apponyi család, a Csapó- gyűjt. révén a Csapó-kúria kutatásához jutott el. Ez utóbbi a szekszárdi vármegyeháza épí­tészeti elődjének tekinthető; mindkettőt Pol­lack Mihály tervezte, és építését Csapó Dáni­el szervezte. Az apátsági templom és a me­gyeháza építéstörténetét várhatóan új megvi­lágításba helyező kutatásai befejezetlenek maradtak. Hozzákezdett a templomok, teme­tőkertek feltérképezéséhez, a haranglábak, kálváriák, keresztek, útszéli szobrok felkuta­tásához, rendszerezéséhez és fotózásához is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom