Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Sz
Szendrei 842 történelmi csoportjának rendezője; 8000 tárgyat állított ki. Az anyagot a huszárokkal foglalkozó bp.-i tárlaton és az 1900. évi Párizsi Világkiáll.-on is bemutatta. Elkészítette Miskolcz város története és egyetemes helyirata c. ötkötetes monográfiáját (1886-1904). II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és Thököly Imre hamvainak hazaszállításakor (1906) az esemény történelmi menetének fővárost érintő részét rendezte, melyhez Nemes Mihály festőművésszel korabeli ruhákat is tervezett. Ásatásokat végzett Árpád sírjának felkutatására (1906). Mindszenti előnéwel nemességet kapott (1912). Miniszteri titkár (1894-től), miniszteri osztálytanácsos (1905-től), majd nyugalomba vonulásáig miniszteri tanácsos (1911-1914). Éveket töltött kórházban, operációja (1923) előtt már döntött hagyatéki anyagának elhelyezéséről. A Hadtörténeti Muz.-nak ajándékozta réz-, acélmetszet-, kőrajz- és kép- gyűjt.-ét, s ugyanide került könyvtárának egy része, a mo.-i várak, a középkori hadtörténelmi emlékek kéziratos anyaga is (1923). 50 éves írói jubileumának miskolci megünneplésekor úgy rendelkezett, hogy kultúrtörténeti iratai, levelezése, összes munkáinak egy-egy példánya, könyvtárának jelentős része, régiségtára és műtárgyainak egy része, használati tárgyai Miskolcra kerüljenek; emellett Miskolc városának 1 000 000 koronát adományozott egy kultúrpalota építésére (1924). Arról is intézkedett (1924) - bár nem foglalta írásba -, hogy Miskolcon temessék el, közel a szülőházához, az avasi domboldalon, Palóczy László, Szemere Bertalan és Horváth Lajos sírjai mellé. - Életében 34 kötetet írt, 14-et szerkesztett, 227 tanulmánya, közleménye jelent meg szakfolyóiratokban, 70 újságcikket publikált. - Az Orsz. Régészeti és Embertani Társulat Évkönyve (1886-1889), a Műbarátok Könyve (gr. Károlyi Alajosnéval és másokkal; 1891- 1900), a Hadtörténeti Közlemények (1909-1913) szerkesztője. - Az MTA 1. tagja (1903; székfoglalója, A magyar viselet történeti fejlődése 174 szövegképpel és 6 táblával, 1905-ben jelent meg). A Szt. István Akad. Irodalmi Osztályának tagja (1924; székfoglalóját Vallás és művészet címmel tartotta). Az Orsz. Régészeti és Embertani Társulat tagja, majd főtitkára (1886), az MTA Archaeológiai Biz.-ának segéd, majd r. tagja (1889), a Műbarátok Köre tagja, majd titkára (1890), az MTA Hadtud.-i Biz.-a (1892), a M. Néprajzi Társaság, a M. Heraldikai és Genealógiai Társaság, a M. Történelmi Társulat, Bp. Székesfőváros Régészeti Szakbiz.-a, a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület, az Uránia Tud.-os Színház Egyesület, a Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múz.-i Egyesület, az Orsz. Árpád-biz., a Múz.-ok és Könyvtárak Orsz. Szövetsége, a Múz.-ok és Könyvtárak Orsz. Tanácsa, az MTA Hadtörténelmi Biz.-a, az MTA Történelmi Biz.-a, a Hadtörténelmi Múz. és Levéltár, az Orsz. M. Hadi Múz. és Egyesület, a Francia Akad. tagja (1902). - Ferenc József-rend lovagkeresztje (1896), 50 éves írói működése alkalmából Horthy Miklós II. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette ki (1924). - Miskolc városa utcanévvel és múz.-i hagyatékának feldolgozásával adózott emlékének. F. m.: A képzőművészet remekei. A festészet és szobrászat legkitűnőbb műemlékei. I-IV. (Bp., 1882-1885); Borsodmegye őstelepei. Régészeti tanulmány (Klny. az Archaeologiai Értesítő 1883. évfolyamából. Bp., 1884); Dürer Albert élete és művészete (Bp., 1885); Miskolc város története és egyetemes helyirata. I-V. (Miskolc, 1886-1911); Magyar viseletképek czímeres leveleinkben (Klny. az Archaeologiai Értesítő 1891. és 1892. évfolyamaiból. Bp., 1892); Magyar műkincsek. I—III. Radisics Jenővel (Bp., 1897-1902); Magyar hadtörténelmi emlékek a külföldi múzeumokban. Bécs, Grácz, Salzburg, München, Nürnberg, Stuttgart, Karlsruhe, Strassburg, Párizs, Brüsszel, Berlin, Drezda (Bp., 1894); Magyar hadtörténelmi emlékek az ezredéves országos kiállításon. Szerk. (Bp., 1896); A magyar viselet történeti fejlődése (Bp., 1905); Magyar képzőművészek lexikona. Magyar és magyarországi vonatkozású művészek életrajzai a XII. századtól napjainkig. Szerk. Szentiványi Gyulával. I. köt. Abádi-Günther (Bp., 1915); A diósgyőri vár története (Bp., 1927).. írod.: Miskolczy Simon János: Mindszenti dr. Sz. J. (Klny. a Miskolci Napló 1914. évi 128. számából. Bp., 1914, 6-7.); Leszih Andor: Sz. J. (Történelmi és Régészeti Közlemények, 1927,147-148.); Váczy Péter: Sz. J. (Századok, 1927, 335.); Leszih Andor: Sz. J. emlékezete (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 4., 1956. 2.); Dobrossy István- Veres László: Sz. J. várostörténeti monográfiája a legújabb kutatások tükrében (Borsodi Könyvtári Krónika, Miskolc, 1981,143-216.); Szinnyei, XIII.: 703-705. (téves születésnap: márc. 29.!); Révai XVII.; MÉL II.: 747. (téves halálozási hónap: szept.!). - Bibi.: Kopasz Erzsébet: Sz. J. Bibi. (in: