Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Sz
841 Szendrei Szenczi Mária, Aradiné: — Aradiné Szenczi Mária Szenczy Imre; Szenczi (1798. júl. 8. Szombathely - 1860. márc. 2. Csorna): premontrei rendi tanár, prépost, klasszika-filológus, botanikus, gimnáziumi igazgató. - Öccse Szenczy Ferenc (1800- 1869) szombathelyi r. k. püspök (1852- 1869). - Belépett a premontrei rendbe (1814). Filozófiai és teológiai tanulmányait Csornán, majd Pesten végezte (1816-tól). 1821-től a keszthelyi és a szombathelyi premontrei gimn. tanára, majd ig.-ja. Prépost (1858-tól). Az 1830-as években a Tudománytár, az Athenaeum és a Figyelmező c. lapban jelentek meg írásai. 1840-től Pesten a Religio és Nevelés, vmint a Fasciculi Ecclesiastico-lit- terarii c. folyóirat segédszerk.-je. Több száz kisebb vallásbölcseleti írása, fordítása jelent meg az egyházi lapokban. Római klasszikusokat, francia és német nyelvű műveket fordított, gazdagítva a m. nyelvű vallásos, hit- buzgalmi, erkölcsi tanító-nevelő irodalmat (C. Julius Caesar munkái. I—II. Buda, 1839- 1840; Szalézi Szent Ferenc: Philothea, vagy útmutatás az istenes életre. Szombathely, 1858). -Am. botanika Kitaibel Pál utáni korszakának egyik legjelentősebb vidéki flórakutatójaként 1825-től gyűjtötte a hazai spontán flóra növényeit, vmint a kerti és üvegháziakat is. Intenzív hazai és külföldi cserekapcsolatokat épített ki. Keszthely vidékének flóráját ~, vmint Hutter Mihály és Wierzbicki Péter adatai alapján állította össze Sadler József. Spontán növénygyűjtései a M. Természet- tud.-i Múz. Növénytárában beosztva, a m. kerti kultúra történetének értékes kordokumentumaként ismertek, mintegy négy és félezer lapos anyaga a szombathelyi Savaria Múz.-ban található. - Az MTA 1. tagja (1838), a Kisfaludy Társaság (1847), a Kir. M. Ter- mészettud.-i Társaság tagja (1855-től). F. m.: Rándulás Carinthiaba, Glöckner hegyéig (Tudománytár, 3., 1836, 206-234.); Növényvándorlás (Magyar Orvosok és Természetvizsgálók VIII. nagygyűlésének munkálatai, Pest, 1863,229-232.). írod.: Tóth Péter: Sz. I. (in: Szombathelyi tudós tanárok. Szerk. Köbölkuti Katalin Szombathely, 1998, 113-135.); Sz. I. emlékezete. Szerk. Balogh Lajos, Köbölkuti Katalin (Szombathely, 1999); Pallas XV: 571-572.; Szinnyei XIII.: 695-698.; Révai XVII.: 501.; MÉL II.: 746. - (Pallas, Szinnyei, Révai, MÉL: téves halálozási hónap: febr.!) - Bibi.: Köbölkuti Katalin: Sz. I. (Vasi Életrajzi Bibliográfiák. 36. Szombathely, 1998). Balogh Lajos Szendrei János, mindszenti; ered. (1882- ig) Wagner; Szendrei-Wagner; (1912-től) Szendrey (1857. márc. 28. Mindszent [ma Miskolc] - 1927. nov. 25. Bp.): régész, történész, szerkesztő, művészeti író. - A bp.-i tudományegy. jogi és bölcsészeti fakultásán tanult (1874-1879). Az MNM Régiségtárának munkatársa, majd a Honvédelmi Min. szolgálatába lépett (1880-tól). Részt vett egy ötvösművészeti kiáll. (1884), majd az 1885. évi orsz. kiáll, rendezésében. A kiáll, után készült, Országos magyar történelmi ötvösmű kiállítási emlék c. doktori értekezése, ill. könyve alapján az archaeoló- gia doktorává avatták. A Buda visszafoglalásának 200. évfordulója (1886) alkalmából létrehozott kiáll., majd Tamóczy Gusztávné gyűjt.-ének darabjaiból a bp.-i Iparművészeti Műz.-ban bemutatott gyűrűkiáll. (1889) rendezője. Kutatásainak eredményét A gyűrű történelmi és műtörténelmi szempontból (Bp., 1890) c. kultúrtörténeti tanulmányában összegezte. A vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából, múzeumszervezés ügyében, külföldi tanulmányútra indult (1890), amelynek során Franciao., Ausztria, Németo., Belgium és Olaszo. múz.-aiban m. hadtörténelmi emlékeket gyűjtött. A következő négy évet a millenniumi kiáll, előkészítésével töltötte. Ennek során - mo.-i kutatásai mellett - Vámbéry Árminnal két ízben is ellátogatott a török udvarba, ahol a kormány megbízottaként m. történelmi emlékek után kutatott. Pauler Gyulával elkészítette a honfoglaló magyarok útjának térképét, és irányította honfoglalás kori sírok feltárását. Az 1896. évi millenniumi kiáll, had