Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Sz
Szalai 822 az akkor induló, első restaurátorképző tanf.- ot (1941. ápr. 9.). A Savaria Múz., majd a későbbiekben megnyíló Forradalmi Múz., a Smidt Múz. és a Derkovits Múz., vmint a bö- götei és az - iparművészeti raktárként működő - vasszécsényi kastély gondnoka. Mivel a háború alatt a - lóistállóként, majd kórházként, ill. gyógyszerraktárként használt - Savaria Múz. épülete erősen megrongálódott, s Pável Ágoston más beosztásba került, ~ egyedül gondoskodott a műtárgyak mentéséről; a múz. legértékesebb tárgyait, a páncélszekrényt a velemi aranydiadémmal, karkötőkkel, ékszerekkel, szobrokkal, érmékkel, ill. a Szépművészeti Múz. 48 db letétben lévő, ritka festményét átmentette lakására, és ott a háború végéig, ill. a múzeumépület rendbehozataláig megőrizte. A háború után restaurátor továbbképző tanf.- ot végzett a Múz.-ok és Műemlékek Orsz. Központjában (1951. febr. 19.-jún. 1.). Pável Ágostonnal gyűjtőutakra járt, részt vett a nagy állandó kiáll, rendezésében (1952), majd felszerelte az első restaurátorműhelyt (1953). Közreműködött a Járdányi Paulovics István Romkert feltárásában, a Skanzen teljes néprajzi anyagának konzerválásában, több alkalommal a rumi Fürst-ház bútorainak restaurálásában, a zsennyei mozaik leletmentő feltárásában, a jánosházi, a rábagyar- mati és a sárvári kiáll.-ok rendezésében. A Savaria Múz. 1980-ban létesült új restaurátori műhelyblokkjának kialakításában tanácsadóként tevékenykedett, és segített az 1976-ban lebontott régi állandó kiáll, helyébe lépő, új állandó kiáll, megépítésében (1982). 1982. dec. 31-én nyugdíjba vonult. Ed öcs Judit Szalai Miklós; ered. (1905-ig) Sperlinger (1902. okt. 24. Békés - 1990. máj. 1. Halim- ba): r. k. lelkész, botanikus. - A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy. Hittud.-i Karán tanult (1922-1926); filozófiai doktorátust szerzett (1927). Pappá szentelték (1926). A Veszprémi Egyházul, lelkészeként Lesence- tomajon, Murakeresztúron, Pápán, Bala- toncsicsón, Ácsteszéren, Bakonyszombathe- lyen szolgált (1928-1930). A veszprémi hittud.-i akad. tanára (1930-tól). Halimbai lelkészként (1947-től) kezdett foglalkozni a környék növényvilágával. Felgyűjtötte és meghatározta Halimba tágabb környékének növényeit, s jelentős lokálflorisztikai herbáriumot hozott létre. Ezt a gyűjt-t. az 1970-es évek második felében a zirci Bakonyi Ter- mészettud.-i Mwz.-nak ajándékozta. Neves botanikusok, pl. Jávorka Sándor és Boros Ádám biztatására herbáriumának legérdekesebb adatait közölte a Botanikai Közleményekben. Gyógynövény-teakeverékek előállításához kezdett, s nyugdíjba vonulása (1962) után már csak kedvenc gyógyteáival foglalkozott. Tapasztalatai alapján összeállított gyógynövénykönyvét megjelenése után bezúzták (1973); a könyv stencilezett másolatban terjedt, csak halála után jelent meg ismét, s több kalózkiadása is létezik. Teakeverékeinek receptjeit megvásárolták, és Halimbárium márkanév alatt hozták forgalomba. - Nevét a halimbai ált. isk. (1996) és a halimbai lakóházából kialakított (2000) emlékház őrzi. F. m.: Adatok Halimba környékének flórájához (Botanikai Közlemények, 47., 1957, 117.); Halimbai füveskönyv (Bp., 1991; Nyíregyháza, 2001). Galambos István Szalai Tibor (1900. nov. 13. Pozsony - 1980. szept. 29. Bp.): geológus, paleontológus. - A bp.-i tudományegy.-en doktori szigorlatot tett (1924). Az MNM Ásvány- Ős- lénytárában dolgozott (1924-től), a bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasa (1928- 1931), a debreceni egy.-en magántanári képesítést szerzett (1938). A M. Kir. Földtani Int. munkatársa (1939-től), főgeológus (1944), majd az int. ig.-ja (1946-1950). A dorogi Szénbányászati Tröszt főgeológusa (1950- től), az Eötvös Loránd Geofizikai Int. tanácsadója (1956-1964). Nyugdíjasként a M. Állami Földtani Int. szolgálatában állt (1968-tól). - Harmadidőszaki geológiai munkái mellett megismerkedett a monacói Oceanográfiai Múz.-mal, vmint a salzburgi és a müncheni gyűjt.-ekkel, bécsi tartózkodása alatt főleg a Naturhistorisches Museumban működött. A bécsi évek alatt Othe- nio Ábeltől a paleobiológia új szemléletét sajátította el; ennek az irányzatnak szellemét tükrözik paleobiológiai dolgozatai, amelyekben a teknősök történetét és biológiáját tárgyalja hazai és külföldi ősmaradványaik feldolgozása alapján. Tud.-os fejlődésére nagy hatással volt a tektonika nagy hírű
