Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
S
803 Stanczik hazai kincsesházai. Szerk. Kecskeméti Tibor, Papp Gábor. Bp., 1994); Szinnyei XII.: 1328-1329. Szabó Tímea Stanczik Ilona (1943. szept. 29. Kunhegyes - 1991. febr. 27. Velence, Olaszo.): tanár, régész. - Az ELTE BTK régészet-történelem szakán végzett (1967). A szolnoki Damjanich János Máz. muzeológusa (1967. jan. 1-jé- től), majd az MNM Régészeti Osztályénak tud .-os főmunkatársa (1975. dec. 1-jétől haláláig). A Jászdózsa- kápolnahalmi bronzkori teli telepről írt disszertációjával bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1988). Fő kutatási területe az alföldi bronzkori települések feltárása volt. Bóna István útmutatásai alapján, végzős egyetemistaként kezdte meg Jászdózsa-Kápolnahalmon azt a nagyszabású kutatási programot, amely az alföldi többrétegű teli telepek feltárását tűzte ki célul (1966). A10 évig tartó jászdózsai ásatás mérföldkő a m. bronzkorkutatás történetében; itt dolgozta ki és tökéletesítette azt a régészeti ásatási technikát, amely azóta a teli telepek gyakorlati kutatásánál elengedhetetlen követelmény. A szolnoki múz.-ban eltöltött évek alatt számos helyen végzett terepbejárásokat, leletmentéseket, és több jelentős ásatást vezetett: kutatott Aszód-Manyikdom- bon (1968), Törökszentmiklós-Terehalmon (1970) és Tószeg-Laposhalmon (1973, 1974); az 1876 óta világhírű, a mo.-i bronzkorkutatás alapjává vált tószegi teli telepen Bóna Istvánnal együtt a legújabb ásatási módszerek alkalmazásával hitelesítették és ellenőrizték az addigi eredményeket. Az MNM-be kerülése után fél évvel egy másik, szintén fontos, többrétegű bronzkori telepen, Füzes- abony-Öregdombon végzett leletmentő-hite- lesítő ásatást (1976), majd bekapcsolódott a dunai (bős-nagymarosi) vízlépcsőrendszer építési területén végzett leletmentésekbe. A Pilismarót-szobi révnél előkerült réz- és vaskori település feltárásait vezette (1978-1982). Aktívan közreműködött az 1972-ben megalakult teli munkaközösség kutatásaiban. Munkatársként részt vett a Tiszaug-Kéménytetőn (1980-1982) és a Túrkeve-Terehalmon (19851990) található bronzkori telepek feltárásaiban. Munkája eredményeként hatalmas mennyiségű leletanyaggal gyarapodtak a múz.-i gyűjt.-ek. Rövid pályafutása alatt a tud.-os szempontból fontos leleteknek csak egy töredékét tudta feldolgozni. Előzetes jelentésekben számolt be a Füzesabony-Öreg- dombon, Tószegen, Jászdózsa-Kápolnahal- mon, Tiszaug-Kéménytetőn, vmint a Pilismarót-szobi révnél végzett feltárások eredményeiről. Önálló kötetbe szerkesztette és közreadta Hild Viktor fennmaradt kéziratát. Már nem élhette meg annak a nagyszabású bronzkori kiáll.-nak (Bronzkori teli kultúrák a Kárpátmedence szívében, Szolnok, 1991) a megnyitóját, amelynek szervezésében és előkészítésében oly sokat fáradozott, s amelynek sikerét később a kiáll. Európa több városában történt bemutatkozása is igazolta. Még el tudta készíteni azokat a cikkeket, amelyek már csak az emlékének szentelt kiáll-i kat.-ban jelenhettek meg (Dombokká vált évszázadok. Szolnok, 1991). Tragikus végű velencei útján az MNM megbízottjaként nagy értékű kelta leleteknek egy nemzetközi kiáll.-ra történő kölcsönzését intézte. - A legjobb ásató régészek közé tartozott Mo.-on. Az ELTE Régészti Tanszékének külső megbízottjaként (1976-tól) részt vállalt a régészhallgatók képzésében. - Az Inventaria Praehistorica Hungáriáé szerkesztője (1988-tól haláláig). F. m.: Szolnok megyei régészeti adatok Hild Viktor jegyzeteiből (Szolnok, 1975); Vorbericht über die Ausgrabung der bronzezitlichen Ansiedlung von Füzesabony-Öregdomb (Folia Archaeologica, 29., 1978, 93-103.); Az 1973-74. évi tószegi ásatások (Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 1979- 1980. Szolnok, 1980, 63-81.); Befestigungs- und Siedlunssystem von Jászdózsa (in: Beiträge zum bronzezeitlichen Burgenbau in Mittel-Europa. Ber- lin-Nitra, 1982,377-388.); Jászdózsa-Kápolnahalom, Törökszentmiklós-Terehalom (in: Dombokká vált évszázadok. Kiáll.-i kát. Szolnok, 1991-1992, 37-39., 46-47.); Tószeg-Laposhalom. Bóna Istvánnal (in: uo., 32-34.); Tiszaug-Kéménytető. Csányi Mariettával (in: uo., 35-36.). írod.: Kemenczei Tibor: S. I. (Folia Archaeologica, 41., 1990, 7-8.); Csányi Marietta: Dr. S. I. (Új Néplap, 1991. ápr. 3.); Tárnoki Judit: Dr. S. I. (Nagykunsági Hírmondó, 1991. ápr. 12.). Szathmári Ildikó
