Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
Bartakovics 64 1971); Kortárs útlevelére. Radnóti Miklós 1909-1935 (Bp., 1977); Ady Endre: Az elhagyott kalóz-hajók. Dokumentumok, képek. S. a. r., bev. (Bp., 1977); Költők barátja. Tevan Andor emléke. Szántó Tiborral (Bp., 1979); Árnyékban éles fény. Irodalmi tanulmányok (Bp., 1980); Sík Sándor (Bp., 1988); Kutatások három évszázad magyar irodalmából (Bp., 1989). írod.: Gulyás XVII.: 587. (Kratofil Dezső néven). Nagy Csaba Bartakovics Béla, kisapponyi (1791. ápr. 4. Felsőelefánt - 1873. máj. 30. Eger): r. k. érsek, múzeumalapító. - Nagyszombatban bölcseletet (1808-1809), a bécsi Pázmá- neumban teológiát tanult (1810-1813). Pappá szentelése (1815) után Sellyén és Muzs- lán káplán, majd Nagyszombatban Perényi Imre esztergomi érseki helyettesnél iktató (1817-től). Rudnay Sándor hercegprímás kinevezte levéltárosnak (1820-tól), majd prí- mási titkárnak (1825-től). Esztergomi kanonok (1830-tól), a nagyszombati érseki hely- nökség vezetője (1831-től), rozsnyói püspök (1845-től), egri érsek (1850. ápr. 2-ától). Jelentős összegeket adományozott a M. Tudós Társaság székháza és a Nemzeti Színház építkezéseire. Az egri érseki gyűjt.-eket (az Eszterházy Károly püspök idejében a Líceum épületében meglévő pénzérme-gyűjt.; a mintegy 1500 db-ból álló címer- és pecsét- gyűjt.; Nagy Albin egri ügyvéd 1871. évi ajándékaként nagybátyjának, Nagy Istvánnak elsősorban régi fegyverekből álló gyűjt.-e; Aszalay József 1872-ben felajánlott, több mint 100 db festményből álló gyűjt.-e) jelentősen fejlesztette. Megvásárolta az egri Plank Ferenc régiséggyűjt.-ét (1872), majd öccsének, Bartakovics Flórisnak 50 db-ból álló képgyűjt.-ét (1873). Foltin János szihal- mi segédlelkész 147 darab csont-, kő- és bronzeszközt ajándékozott a létesülő máznak (1873). így jött létre Eger első múz.-a, az Egri Érseki Líceum Múz.-a, amelynek teljes berendezését és 1874. évi megnyitását az alapító érsek már nem érhette meg. - Az MTA ig. tagja (1853). - Végrendeletében több mint 450 db-ból álló pénzérmegyűjt.- ét a múz.-ra hagyományozta. A folyamatosan gyarapodó és bővülő múz. teljes anyagát — az 1950. évi állami kezelésbe vételt követően - ma a Dobó István Vármúz-ban őrzik. 1992. dec.-től az anyaggal ismét az egri főegyházm. rendelkezik, de letétként a vármúz.-ban tekinthető meg. írod.: Emlékkönyv B. B. egri érsek aranymiséje ünnepére (Eger, 1865); Kiss Péter: Gyűjtemények és múzeumok Egerben 1951-ig. I. (Agria, XXII., 1986, 165-167.); Szinnyei I.: 617. (téves születési nap: ápr. 10.!); Pallas II.: 686. (téves születési és halálozási nap: ápr. 5., ill. máj. 3.!); Gulyás II.: 532-533.; MÉL I.: 126.; MKL I.: 635-636. Kiss Péter Bartalos Gyula, bogyai (1839. jún. 15. Szepsi - 1923. dec. 24. Eger): tb. kanonok, műgyűjtő, régész. - Az egri papnevelő int.- ben tanult (1854-től). Pappá szentelték (1861). Betegsége miatt Olaszo.-ban tartózkodott (1871-1879), de egészsége a későbbiekben sem javult. Rómában a San Apollinare főisk.-n kánonjogi doktorátust szerzett (1879), uo. klasszikus régészetet is hallgatott (1879). Az Angolkisasszonyok Egri Int.-ének gyóntatója és a Szeminárium lelki ig.-ja (1882-től), egyúttal markazi lelkész (1882-től). Főszékesegyházi sekrestyéig. (1883-tól), a Líceumban, az elemi isk.-ban hitoktató (1884-től), főszékesegyházi gyóntató (1888-tól). Az egri főkáptalan hiteleshelyi levéltárának jegyzője (1905-től), tb. kanonok (1909-től). Egerben, a Szépasszony- völgy határában honfoglalás kori sírokat tárt fel (1898. dec., 1899. jam), s ásatásokat folytatott más lelőhelyeken is: Jászdózsa, Kápolna-halom (1893, 1895), Tárd, Tatárdomb (1893), szabolcsi földvár (1894), borsodi földvár (1896). A Líceum földszintjén lévő lakásában helyezte el több mint 8000 db-ból álló régiséggyűjt.-ét, amelyet 1909- ben az Egri Érseki Líceum Mwz.-ának ajándékozott. Ekkor Samassa József érsek kinevezte a régiséggyűjt. őrének, de ez a megbízatás csak névleges volt, mert a múzeumőri teendőket 1921-ig a Líceum mindenkori gondnoka látta el. Gyűjt.-ébe tartozott többek között Pyrker János László egri érsek több mint 500 db, különböző nyelvű kéziratos levele és költeménye, a már említett honfoglalás kori leletek egy része, Antonio Canova Keresztelő Szent János-szobrocská)a és Aszalay Ferencnek, II. Rákóczi Ferenc titkárának Egerben megtalált levelezése is. Az ezredéves kiáll.-on (1896) gyűjt.-éből 51 db tárgyat mutattak be. 1910-ben felkérték a Bécsi
