Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
65 Bartha Vadászati Kiáll.-on való részvételre, de jelezte, hogy régiségtárgyait időközben már elajándékozta. Ekkor az Egri Érseki Líceum Múz.-ának kiválasztott anyagában gyűjt.- éből 10 db tárgy szerepelt. Régészeti, történeti írásai az Adatok az egri egyházmegye történelméhez c. sorozatban, az Archaeologiai Értesítőben, az Egri Híradóban és az Eger c. lapban jelentek meg. - Az Orsz. Régészeti és Embertani Társulat (1891-től), vmint a Mo.-i Kárpát Egyesület egri Bükk Osztálya régész-történelmi alosztályának tagja. F. m.: Heves vármegye őskora (in: Heves vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp., 1909, 432-444.); Magyarország önállásának és fiiggetlenségének kivívása 1074 és 1075-ben, a csörszárok, mint haditényező fel- használása által (Eger, 1910); Az olasz irodalom és művészet arany korszaka (Eger, 1913). írod.: Szecskó Károly: B. Gy. élete és munkássága (Az Egri Vár Híradója 21-22. Eger, 1990, 70-75.); Kiss Péter: Arcvonások Eger művelődéstörténetéből 1944-ig (Eger, 1993, 18.); Baráz Csaba: B. Gy. (1839-1923) régészeti-történeti kutatásai (Agria, XXXIII., 1997, 177-246.); Gulyás II.: 656-657.; MKLI.: 646. Kiss Péter Bartha Ferenc (1917. ápr. 24. Delnice 1995. jan. 11. Bp.): biológus, paleontológus, sztratigráfus. - A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy. természetrajz, biológia és kémia szakos hallgatója (1935-1939). Az egy. Ált. Állattani Int.-ében és a tihanyi Biológiai Int.-ben készített, Néhány hazai Lithoglyphus populáció variációstatisztikai feldolgozása és radula vizsgálata c. bölcsész- doktori értekezését 1940-ben védte meg. Az 1940-es évek elején ösztöndíjasként Berlinben képezte tovább magát. Az Orsz. (M.) Természettud.-i Múz. Föld- és Őslénytárában dolgozott (1944-1950), egy ideig annak vezetője (ig.-ja) volt. Ezt követően a M. Állami Földtani Int.-ben (1953-tól az Őslénytani és Múz.-i Osztályon, majd az önálló Őslénytani Osztályon) tevékenykedett. 1968-ban nyugalomba vonult, de még az 1970-es években is bejárt az int.-be, és folytatta kutatásait, ill. készítette publikációit. Kisebb kitérőket tett különböző földtani korokba, de munkássága a pannoniai emelet kutatásában teljesedett ki. Tud.-os munkásságát malakológiai vizsgálódásokkal kezdte, és fajrevíziókon, a fajok ökológiájának, származásának, ill. a fauna és az üledék kapcsolatának kutatásán keresztül hazánk felsőmiocén (pannoniai) rétegtanának, környezetváltozásának és fejlődéstörténetének új- rarajzolásáig jutott el. Az általa bevezetett „finomrétegtani, tömegvizsgálati módszerrel" (1965) számos felszíni feltárás és fúrás molluszkafaunáját dolgozta fel. A faunával egyidejűleg az üledékvizsgálatok eredményeit is elemezte, és ez a komplex értékelés végül is 13 mo.-i pannoniai biofácies kijelölését tette lehetővé (1971). A fauna finomrétegtani vizsgálata és származási kapcsolata segítségével új alapokra helyezte a pannoniai emelet biosztratigráfiai felosztását (1959, 1964, 1971). Biológusi szemléletével új kapukat nyitott az őskörnyezeti kutatásokban is. Már nemcsak egy-egy ma élő rokonfaj környezeti adatait vetítette vissza a múltra, hanem ált. biológiai törvényszerűségek, törvények érvényesülését vizsgálta a faunában (1959, 1971). Tanulmányai az Acta Geologică ban, az Állattani Közleményekben, az Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungariciben, a Földtani Közlönyben, a Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentésében és Évkönyvében láttak napvilágot. Tud.-os ismeretterjesztő munkáit Tóvölgyi Ákos néven publikálta. - A Magyarhoni Földtani Társulat tagja; az egyesület tud.-os érdemeiért Hantken Miksa-emlékéremmel tüntette ki (1972). F. m.: Pliocén puhatestű fauna Öcsről (A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve XLII. 3. fűz. Bp., 1954,167-207.); A várpalotai pliocén puhatestű fauna biosztratigráfiai vizsgálata (uo., XLIII. 2. fűz. Bp., 1955, 275-359.); A tahi pannoniai korú fauna (uo., XLV. 3. fűz. Bp., 1956, 481-595.); Tömegvizsgálati módszerek alkalmazása a biosztratigráfiában (Bp., 1965); A magyarországi pannon biosztratigráfiai vizsgálata (in: A magyarországi pannonkori képződmények kutatásai. Szerk. Góczán Ferenc, Benkő Jenő. Bp., 1971, 9-172.). írod.: Földünk hazai kincsesházai. Tanulmányok a magyarországi földtudományi gyűjtemények