Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
63 Baróti Skanzenbiz.-a tagja. - Honismereti Emlékérem (1980), Csűry Bálint-emlékérem (1982). Tiszteletére a Vasi Múzeumfaluban emlékfát ültettek (1986). F. m.: Gyógynövénygyűjtés és népi gyógymódok Kő- szeg-hegyalján (Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 2., 1964, 189-221.); Szakvélemények megyénk népi műemlékeinek védelméről és a Vasi Múzeumfaluról (Vasi Szemle, 1974. 3., 377-389.); Adatok a sárvári és kőszegi fazekas céh történetéhez (Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 5-6., 1975, 333-376.); A népi műemlékek mentési módszerei, eredményei és tanulságai Vas megyében (Életünk, 1977. 4., 353-359.); A festett díszítésű házormokról és a hegyhátszentpéteri tájházról (Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 11-12., 1977-1978, 283- 295.); Vas megye földrajzi nevei (Szombathely, 1982); Szombathely, Vasi Múzeumfalu (Tájak-Ko- rok-Múzeumok Kiskönyvtára 22. Bp., 1984); A lakóház fejlődésének kérdéséhez Vas megye nyugati részén (Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 15., 1981,249-311.); Szalafő-Pityerszer, népi műemlékegyüttes (Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 40. Bp., 1988); A magyar Pertő halászata (Sopron, 1994). írod.: Bandi Gábor: B. J. néprajzkutató (Vasi Honismereti Közlemények, 1983. 2., 39—40.); Bíró Friderika: B. J. (Ház és Ember, II., 1984, 267-268.); MÉL IV.: 61-62.; RÚL II.: 425. Nagy Zoltán Baross Gábor, bellusi (1848. jún. 6. Pruzsina [Barossháza] - 1892. máj. 9. Bp.): politikus, miniszter. - A bp.-i tudomány- egy.-en jogot tanult. Kisebb vm.-i hivatalokat viselt. A frissen alakult Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője (1875-től). Tisza Kálmán környezetéhez csatlakozott, akihez mindvégig hűséges maradt. Parlamenti működésének kezdetétől vonzották a gazdasági és közlekedéspolitikai kérdések, amelyeknek csakhamar egyik szakértője és országgyűlési előadója lett. A Közmunka- és Közlekedésügyi Min. államtitkára (1883— 1886), majd minisztere (1886. dec. 29.-1889. jún. 15.), kereskedelemügyi miniszter (1889. jún. 16.-1892. máj. 9.), rövid ideig vallás- és közoktatásügyi miniszter (1888. aug. 23.- szept. 22.) és belügyminiszter is (1889. márc. 22.-jún. 16.). A m. államvasúti rendszer megteremtője, a m. folyam- és tengerhajózás kifejlesztője. Jelentős eredményeket ért el a posta, a dunai gőzhajózás szabályozásában, a Vaskapu átalakításában, az ipari szakoktatás rendezésében is. Az általa fémjelzett gazdaságpolitikának volt része a Székelyföldi Iparmúz. létesítése is Marosvásárhelyen; az intézményt eszmei és anyagi támogatásban részesítette. - A Vágvölgyi Lap alapítója és szerkesztője (1874). írod.: Petrovics László: Bellusi B. élete (1892); Gyömrei Sándor-Vértessy Miklós: B. G. (Bp., 1936); Szinnyei L: 602-604.; Gulyás II.: 494.; MNépLex I.: 222.; MTL: 153-154. (P. Károlyi Zsig- mond: B. G.). Bónis Johanna Baróti Dezső; ered. (1945-ig) Kratochfill (1911. okt. 12. Torda - 1994. szept. 5. Bp.): irodalomtörténész. - A szegedi egy.-en bölcsészdoktori (1934), tanári oklevelet (1939), magántanári képesítést szerzett (1943). A szegedi egy.-en tanársegéd (1935-1941), Csongrádon (1941-1942), majd Bp.-en kö- zépisk.-i tanár (1942-1945), az Orsz. Köznevelési Tanács előadója (1945-1947), a Vallás- és Közoktatásügyi Min. tanácsosa (1947- 1948), a szegedi egy. tanára (1948-1957), rektora (1955). Az 1956. évi forradalomban való részvételéért börtönbüntetésre ítélték (1957- 1958). A Petőfi Irodalmi Múz. (PIM) főmunkatársa, osztályvezetője (1971-1977), a Relikvia Tár (1973), majd a Kiáll.-i Osztály vezetője, a párizsi Sorbonne (1977-1980) és a Miskolci Bölcsész Egyesület Irodalomtörténeti Tanszékének vendégprofesszora (1991-1994). Az irodalomtud.-ok kandidátusa (1952), doktora (1989), a JATE díszdoktora (1991). Fő kutatási területe a m. és a francia felvilágosodás, a rokokó és a szentimentalizmus. Szerkesztette a PIM évkönyveit (1960-1972), irodalmi kiáll.-okat rendezett és azok elméleti és módszertani kérdéseivel foglalkozott. - Móra Ferenc-emlékérem (1977), Toldy Fe- renc-emlékérem (1991). F. m.: Juhász Gyula (Szeged, 1933); Dugonics András és a barokk regény (Szeged, 1934); Biedermeier ízlés a francia irodalomban (Kolozsvár, 1942); Érzelem és okosság. A magyar próza a felvilágosodás korában. Szerk. (Bp., 1944); Magyar írók Katona Józsefig. Ösz- szeáll. Gerézdi Rabánnal (Bp., 1948); Magyar írók Petőfi Sándorig. Szerk. Gerézdi Rabánnal (Bp., 1948); Radnóti Miklós 1909-1944. Dokumentumok. Szerk. (Bp., 1959); írók, érzelmek, stílusok (Bp.,
