Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
S
Ill Schulmann sából bekerült faragott köveket a visegrádi kir. vadászkastély három helyiségében helyezte el (1938). Áldozatos harcot folytatott Visegrád műemlékeinek feltárása, állag- megóvása, helyreállítása érdekében. Tevékenységét az 1927-ben alapított civil szervezet, a Visegrádi Várbiz. segítette. Az általa szerkesztett várbiz.-i füzetekben közölte ásatásainak eredményeit, s vázolta fel Visegrád egész területére kiterjedően az őskortól a középkorig terjedő korszak történeti-régészeti kutatásának feladatait. Rendszeres jelentésekben, memorandumokban számolt be az általa végzett munkákról a Műemlékek Orsz. Biz.-ának. Alapvető célja, a Visegrádi Múz. létrehozása csak halála után, az 1950-es években valósult meg. AII. vh. után Visegrád. Múzeum c. kéziratában foglalta össze a visegrádi munkálatok történetét, és mutatta be a régészeti gyűjt.-t. F. m.: Visegrád problémái és feladatai (A Visegrádi Várbizottság Kiadványai. I. füzet. Szerk. Bp., 1936); A visegrádi Dunazug és Nagyvillám hegység (Bp., é. n. [1937]); Visegrád. Mátyás király palotája (A Visegrádi Várbizottság Kiadványai. II. füzet, 1941; klny. az Építészet, 1941. évi 2. számából); Mátyás király visegrádi palotájának díszudvara (Szépművészet, II., 1941, 304-336.); A visegrádi ásatások (Építészet, 1941,1., 44-49.) írod.: MÉL II.: 602. Gróf Péter Schuller, Betty (1860. márc. 11. Segesvár - 1904. aug. 8. Segesvár): festőnő. - Ludwig Friedrich Schullernek (1826-1906), Erdély egyik legismertebb fotográfusának leánya. - R. Wellmann javaslatára tájképfestészeti tanulmányokat folytatott Grazban. Akvarelle- ket, tájképeket és természeti, főképp látványképeket festett Segesvárról és a környező tájakról. Közben fényképezéssel is foglalkozott. Részt vett a Josef Bacon (1857-1941) által alapított segesvári „Alt Schassburg" nevet viselő Városi Múz. alapításában, s élete végéig annak munkatársa volt. írod.: Schuller, F.: Aus dem Leben Betty Schuller (Die Karpathen, 1909. jan. 8.); Lexikon der Siebenbürger Sachsen (1993, 444.); Miklósi-Sikes Csaba: Fényképészek és műtermek Erdélyben (Székelyudvarhely, 2001,190-191.). Miklósi-Sikes Csaba Schuller, Johann Carl (János Károly) (1794. márc. 16. Nagyszeben - 1865. máj. 10. Nagyszeben): történész, etnográfus, nyelvész, költő. - Apja Johann Teophil Schuller (1732-1749) medgyesi orvosdoktor. - Felsőfokú tanulmányait Lipcsében és Bécsben végezte (1814). A nagyszebeni gimn. tanára, majd ig.-ja (1814-1848). A 19. sz. erdélyi szellemi életének nagyjai közé tartozott. Fontos szerepet játszott a Vérein für Sieben- bürgische Landeskunde (Erdélyi Népszövetség) megalakításában, az 1840-től kiadott Umrisse und kritische Studien zur Geschichte von Siebenbürgen c. folyóirat szerkesztője (1840). Számos európai tud.-os társaság választotta tagjává, köztük az Erdélyi Honismerő és Természettud.-i Társulat, a Karin- thiai Történelmi Társulat. A nürnbergi Germán Múz. tud.-os osztálya, vmint a nagyszebeni Brukenthal Múz. választmányi tagja. F. m.: Historica critica reformationis Capituli Cibi- niensis (Cibinü, 1818); Archiv des Vereins für sieben- bürgische Landeskunde (Cibinii, 1845); Der Freiherr Nicolaus Wesselényi und A. Gerando über die Sachsen in Siebenbürgen, apologetische Bemerkungen (Hermannstadt, 1846); Aus den Papieren eines alten Versemannes. Versek (Hermannstadt, 1862); Maria Theresia und Freiherr Samuel von Bruckenthal (Hermannstadt, 1863); Siebenbürgisch-Sächsisches Wörterbuch (Hermannstadt, 1866). Irod.: Gota, A.: Carl Johann Schuller und die rum. Folklore (Forschungen, Bucureşti, 1975. 1., 90-97.); Szinnyei XII.: 654-657.; Lexikon der Siebenbürger Sachsen (1993,445.). Miklósi-Sikes Csaba Schulmann Imre (1893. dec. 2. Szeged - 1981. jan. 6. Konstanz): régész, múzeumigazgató. - Jogi és közgazdaságtani egy.-i, Lipcsében régészeti és néprajzi tanulmányokat folytatott. A Szabadkai Városi Múz. első ig.-ja és művészettörténésze (1948-1955). A II. vh. után Szabadkán, Andrija Horovic- cal együtt az elhagyott házakban maradt értékek mentésével foglalkozott. Ezek a tárgyak az 1892-ben létrehozott Szabadkai Közkönyvtár és Múz. Egylet gyűjt.-ével együtt képezték az alapját az 1948. ápr. 24- én létrehozott Szabadkai Városi Múz. gyűjt.-ének. Sikerült elérnie, hogy a múz. (1948. nov. 29-én megnyílt) állandó kiáll.-a mellett Palicson megalakult a Bácskai Múz.
