Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
S
Schmidt 772 hozzá tartozó óriási parkkal; ebben az épületben, az óbudai kiscelli kastélyhoz hasonlóan, gyűjt.-eit és mintakollekcióját mutatta be. 1934-ben írott végrendeletében a kiscelli kastélyt és a telkeket Bp. székesfővárosra, a Gellért-hegyi ingatlanokat a bp.-i pálos rendre hagyományozta, a pötzleinsdorfi kastélyt és a parkot Bécs városa kapta meg. Hagyatékát a kortársak kb. 8 millió schil- lingre becsülték. Megszerzett és folyamatosan gyarapított gyűjt.-ét feltétlenül nyilvános bemutatásra szánta, sőt, már életében látogathatóvá tette. Gyűjtőmunkája során mindvégig a művészeti értékek megismertetése és közkinccsé tétele vezette. - A BTM Kiscelli Múz.-ában 2001 nyarán kiáll, mutatta be tevékenységét, és - sajnos - csak töredékesen megmaradt hagyatékát, írod.: A Schmidt féle műbútorgyár (Szalon Újság, 1902. 20., 13-14.); A kiscelli kincses kastély érdekes gazdája elmondja, miért árverezted műkincseinek egy részét (Az Est, 1934. dec. 3.); Egy közép-európai vállalkozó Budapesten. Sch. M. bútorgyáros magyarországi tevékenysége és hagyatéka. Szerk. Horányi Éva és Kiss Éva (Bp., 2001); MÉL II.: 593. (eltérő születési év: 1866!). Kiss Éva Schmidt Sándor (1855. jan. 22. Szeged - 1904. máj. 12. Bp.): tanár, mineralógus, múzeumi őr. - A M. kir. József Műegy. egyetemes osztályának (természettud.- ok) hallgatója (18721875), polgári isk.-i tanári oklevelet szerzett (1875. jún. 22.). Az MNM Ásványtani Osztályán Krenner József mellett múz.-i segéd (1876. okt. 8-ától); első feladata a Lobko- witz-féle gyűjt.-nek a múz. korábbi anyagába való besorolása volt. Külföldi tanulmányútján német egyeket és múz.-okat, vmint londoni múz.-okat keresett fel. Strassburgban megszerezte a természettud.-i doktori fokozatot (1883. ápr. 29.). A bp.-i Tudományegy.-en magántanárrá képesítették (1885). Szabó József mellett dolgozott. Semsey Andor áldozatkészsége folytán egy műszerekkel gazdagon felszerelt munkahelyet alakított ki. Címzetes rk.-i egy.-i tanár (1890-től). Közben folyamatosan végezte múz.-i munkáját is; múz.-i őrré nevezték ki (1893). Az 1894-ben a tudomány- egy.-re távozó Krenner örökébe lépve a mű- egy.-en az ásvány- és földtan r. tanára (1894. dec. 16-ától). A tanszék ásványtani gyűjt.-ét szép darabokkal gyarapította, felszerelte a kristályoptikai mérésekre való laboratóriumot, és hozzákezdett ásványtani kézikönyve megírásához. A műegy.-i oktatás keretében ásványtant (kristálytant és ásványrendszertant), majd kőzettant, Lóczy távozása (1898) után pedig geológiát adott elő a mérnökhallgatók részére. Kutatómunkája az ásványok világára korlátozódott. Elsősorban a kristályok morfológiájával foglalkozott. Mintegy 20 ásványfaj kristályformáit vizsgálta, új, addig ismeretlen formákat írt le, vagy a korábbiakat pontosította. Közleményeit - amelyek szinte kivétel nélkül külföldön is megjelentek - pontos rajzokkal illusztrálta. Kétkötetes, A drágakövek c., a m. szakirodalomban úttörő munkája volt az első, és 1935-ig az egyetlen részletes, m. nyelvű kézikönyv. A Földtani Közlöny (1861-1881), a Természetrajzi Füzetek (1877— 1894), vmint a Földtani Értesítő szerkesztője (1883-1894). - Az MTA 1. tagja (1891). F. m.: A drágakövek. I—II. (Bp., 1890; hasonmás kiad. 1991); A kristálytan története. S. a. r. Mauritz Béla (Bp., 1911); Über das Füss'schen Fühlhebelgo- niometer (Zeitschrift für Krystallographie, 8., 1883, 1.); Adatok a Pyroxen-csoport egyes ásványainak pontosabb ismeretéhez (Értekezések a természettudomány köréből, 21., 1892, 4. sz.; németül: Zeitschrift für Krystallographie, 33., 1900, 620.). Irod.: Schafarzik Ferenc: Emlékbeszéd Sch. S. felett (MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek 13. köt., 1908, 1-21.); Böckh Hugó: Emlékbeszéd dr. Sch. S. felett (Földtani Közlöny, 36., 1906, 165-174.); MÉL II.: 593. (téves születésnap: jan. 29. és halálozási nap: máj. 16.!). Bidló Gábor Schober Emil (1860. márc. 3. Kap- nikbánya - 1937. szept. 18. Debrecen): tanár, múzeumszervező, szakíró. - Természetrajz-földrajz szakos középisk.-i tanári oklevelet, majd bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1886-tól tanított. Szatmárnémetiben, a Kir. Katolikus Főgimn.-ban megszervezte a
