Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
S
773 Schoen főgimn. természetrajzi és vegytani szertárát (1916-1919). Madárgyűjt.-e sok száz darabból állt, sokezres, szakszerűen kezelt és számbavett madártojás-, vmint jelentős ásványgyűjt.-t létesített. A Szatmárnémetiben 1881-ben alapított Kölcsey Kör megalakulásával öltött testet a szatmárnémeti múz. A kör múz.-i szakosztályát az 1900-as évektől ~ vezette. A Trianont (1920) követő évben a román államhatalom megszüntette az egykori főgimn.-ot, az 1920/21. tanévben a Ref. Gimn.- ban, majd az Állami Felsőipari Isk.-ban tanított (1936-ig). Ebben az időszakban elsajátította az intarziakészítés mesterségét, és művészi kivitelű intarziás dobozokat készített. Sztankai Ignác szatmári fazekasmester műhelyében megtanulta a kerámiakészítés fortélyait; kerámiái népművészeti értékek. Vegytani ismereteit a tégla- és a cserépgyártás technikájának tökéletesítésére alkalmazta, a szatmári cserépgyárak a —technika alkalmazásával működtek. Több természetrajztankönyvet és számos szaktanulmányt írt. - A M. Kir. Természettud.-i Társaság r. tagja, a Bp.-i Pedagógus Társaság külső tagja. F. m.: tankönyvek: Ásványhatározó (1896); Ásványtani gyakorlatok középiskolák és tanítóképző intézetek használatára (1896); Növénytan (1901); tanulmányok: Állattani gyakorlatok. Az ízeltlábúak (A szatmárnémeti Királyi Katolikus Főgimnázium Értesítője, 1915,5-37.); A szájtátóhalak (Cyclostomi) és a halak (Pisces) általános jellemzése (uo., 1917, 7-36.). írod.: Szinnyei XII.: 566-567. Bura László Schoen Arnold (1887. nov. 17. Kisgaram - 1973. máj. 11. Bp.): művészettörténész, múzeumigazgató. - A jászóvári premontrei apátság novíciusa, de két év után kilépett a rendből. A bp.-i Pázmány Péter Tudomány- egy.-en művészettörténetet tanult. Olaszo.- ban (1911), később Bécsben és Rómában járt tanulmányúton. Az 1910-es évektől kutatásokat folytatott a Fővárosi Levéltárban; elsősorban a barokk kor fővárosi emlékanyagát dolgozta fel. A Lantos Antikvárium szakértőjeként (1921) két értékes kat.-t állított ösz- sze. Hekler Antalnál doktorált (1930). Ugyanebben az évben jelent meg két legjelentősebb tanulmánykötete a budai Szent Anna-templomról, ill. a központi városházáról, a barokk kori Pest egykori középületéről, a volt Invalidus-házról, a mesterek adattárának összeállításával máig alapvető és részletes forrást adott a kutatók kezébe. 1930-1932 között több írást publikált Székesfehérvár barokk kori művészeti emlékeiről. Buda visszafoglalásának 250. évfordulóján (1936) Szombathelyen kiáll.-t rendezett a Csillag Béla-féle pest-budai képanyagból, és értékes kat.-t is összeállított. A fővárosi Polgármesteri Hivatal városgazdálkodási, idegenforgalmi, közművelődési feladatokat ellátó X. Ügyosztályán az emlékművek felügyelője (1939-től); megbízása Bp. templomainak művészettörténeti és művelődéstörténeti feldolgozására szólt. Kutatási eredményeit több mint 50 önálló füzetben, ill. folyóiratcikkben ismertette. A Székesfővárosi Múz. osztályig.-ja (1941. febr. 11.-1948. nov. 10.; állásából felmentették); a múz. újkori gyűjt.-ét a Városligeti épületből a kiscelli kastélyba költöztette. AII. vh. alatt, a múz.-i gyűjt, védelme céljából, feleségével együtt beköltözött a Kiscelli Múz. épületébe. Az ostrom alatt több mint 30 000 értékes jegyzete pusztult el. A háború után a meglévő gyűjt.-t értő módon óvta, gazdagította, sikeres, új szemléletű kiáll.-okat rendezett a főváros történetéről. Tud.-os munkásságának eredményeit többek között az Acta Historiae Artium, a Besztercebányai Szemle, a Budai Krónika, az Egyetemes Philologiai Közlöny, a Felvidék, a Jugoslovensko-Madjarska Revija, a Magyar Bibliophil Szemle, a Magyar Művészet, a Magyarország, a Műemlékvédelem, a Műgyűjtő, a Művészet, a Művészettörténeti Értesítő, a Pester Lloyd, a Református Élet, a Történetírás közölte. - A művészettörténeti tud.-ok kandidátusa (1961, Óbuda és környéke barokk-kori építészetének története c. értekezésével). Az MTA Sipőcz Jenő-jutalomdíja (1932, várostörténeti munkásságáért), Akad.-i jutalom (1933, a Budapest műemlékei c. topográfiai kötetben megjelent tanulmányaiért). írói álneve: s. a. - Megmaradt hagyatéki anyagát jelenleg az MTA Kézirattára, a Bp.-i Műszaki és Gazdaságtud.-i Egy., Bp. Főváros Levéltára, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Bp. Gyűjt.-e, a székesfehérvári Szt. István Király Múz., vmint a BTM Kiscelli Múz.-a és a Fővárosi Képtár őrzi. F. m.: A Budapest-krisztinavárosi templom (Bp., 1916); A budapesti központi városháza (volt Invali
