Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

R

735 Reissenberger nyarán érkezett vissza Szentpétervárra. Ha­zatérése előtt az Orosz Földrajzi Társaság felkérésére elkészítette uráli utazásának tér­képét, amelyen ötszáz települést jelölt meg rendkívül nagy pontossággal (utazása során 385 ezer km2 területet járt be, 30 ezer km utat tett meg). Az MTA-ra 1847-ben érkezett meg hatládányi, felbecsülhetetlen értékű gyűjt.-e: nyelvi és népköltészeti jegyzetei, antropológiai gipszöntvényei, régészeti és néprajzi tárgyai. Az Akad. 1847. nov.-i ülé­sén Toldy Ferenc ismertette utazásait, ez al­kalomból mutatták be 92 tárgyból álló et­nográfiai gyűjt.-ét; ez tekinthető az első mo.-i néprajzi kiáll.-nak. Német fürdőhelyeken próbálta a kimerítő utazásoktól megromlott egészségét helyreállítani. Hazatérése (1849. máj.) után kinevezték az Egy.-i Könyvtár el­ső őrének, és uráli anyagának feldolgozását várták tőle. E helyett ismét több tudomány- szakban képezte tovább magát, az ekkor még rendkívül bonyolult fényképezést is el­sajátította, majd 1857 őszén másfél hónapos kutatóutat tett a palócok között. Több mint félszáz nógrádi és hevesi településen antro­pológiai méréseket és néprajzi adatgyűjtést végzett, 94 fényképfelvételt készített. Szán­dékában állt a többi hazai népcsoportot is felkutatni a néprokonság kérdésének komp­lex összehasonlító módszerrel való eldönté­séhez, azonban halála megakadályozta eb­ben. - Magát etnográfusnak tekintette, kuta­tásaiban alapvetően a néprajzi szemlélet ér­vényesült. Korának tud.-os színvonalát je­lentősen felülmúló, modern szemléletet és komplex módszert érvényesített. Hagyaté­kának feltárásán az elmúlt másfél évszázad alatt neves nyelvészek egész sora fárado­zott, az általa gyűjtött anyagból alapozták meg a nemzetközi méretekben is jelentős hazai finnugrisztikát. Uráli néprajzi tárgy- gyűjt.-e a Néprajzi Múz. legkorábbi etnoló­giai anyaga. - Az MTA 1. tagja (1843), a Finn Tud.-os Akad. 1. tagja (1840). - Szobra áll Zircen, emléktábláját helyezték el Székesfe­hérváron, nevét viseli a zirci helytörténeti gyűjt., szakisk. és a finnugrisztikai társaság. F. m.: A dzungár nép és annak a magyarral állított faj­rokonsága. Akad.-i székfoglaló (Pest, 1850); A vogul fold és nép. R. A. hagyományaiból kidolgozta Hunfalvy Pál (Pest, 1864); Vogul népköltési gyűjte­mény. Saját gyűjtése és R. A. hagyatéka alapján közzéteszi Munkácsy Bernát (Bp., 1892-1902); Északi osztják medveénekek. Saját gyűjtése és R. A. hagyományai alapján feldolgozta Pápay József. S. a. r. Fazekas Jenő (Bp., 1934); R. A. palóc jegyze­tei. 1857. S. a. r. Selmeczi Kovács Attila (Eger, 1975); Magyarországi jegyzetek. Közzéteszi Sel­meczi Kovács Attila (Bp., 1994). írod.: Balassa Iván: R. A. néprajzi gyűjteménye 1840-45 (Néprajzi Értesítő, XXXVI., 1954, 47-64.); ifj. Kodolányi János: R. A. néprajzi tárgygyűjte­ménye (uo., XLI., 1959, 283-300.); Stegena Lajos: R. A. Észak-Urál térképe. 1846 (Térképtudományi tanulmányok. 9. Bp., 1983); Selmeczi Kovács Atti­la: R. A. hazai néprajzi kutatásai (Ethnographia, LXXXV., 1974, 611-618.); Szinnyei XI.: 674-680.; MÉL II.: 494.; MUL: 319-321.; MTL: 671-672. Selmeczi Kovács Attila Reissenberger, Ludwig (1819. jan. 23. Nagyszeben - 1895. nov. 27. Nagyszeben): iskolamester, meteorológus, régész, művé­szettörténész. - Ter- mészettud.-i és teoló­giai tanulmányait Ber­linben végezte (1837- 1839). 1840-től tíz éven át az ókori történe­lem tanulmányozásá­val foglalkozott. 1845- től meteorológiai meg­figyeléseket végzett Erdélyben. A bécsi Meteorológiai Int. munkatársa (1851-től), az Erdélyi Meteorológiai Szolgálat megala­pítója. A Brukenthal Gimn. tanára (1850- 1880), a Brukenthal Múz. és könyvtárának irányítója (1863-1882), egyúttal a nagysze­beni kér. régészeti emlékeinek felügyelője. Sokoldalú szakember lévén a Barcaság ré­gésze, statisztikusa, geográfusa és numiz- matikusa is volt. A Verein für Siebenbür- gische Landeskunde (Erdélyi Néprajzi Egyesület) és a Siebenbürgische Verein für Naturwissenschaften (Erdélyi Természet- tudósok Egyesülete) egyik alapító tagja, majd vezetője (1849-től). A bécsi Zoológiái és Botanikai Egyesület 1. tagja (1862). 82 munkája jelent meg. Végrendeletében fizi­kai és meteorológiai műszereit a nagysze­beni gimn.-nak, könyveit, régészeti és egyéb gyűjt.-eit a Brukenthal Múz.-ra hagyta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom