Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
R
735 Reissenberger nyarán érkezett vissza Szentpétervárra. Hazatérése előtt az Orosz Földrajzi Társaság felkérésére elkészítette uráli utazásának térképét, amelyen ötszáz települést jelölt meg rendkívül nagy pontossággal (utazása során 385 ezer km2 területet járt be, 30 ezer km utat tett meg). Az MTA-ra 1847-ben érkezett meg hatládányi, felbecsülhetetlen értékű gyűjt.-e: nyelvi és népköltészeti jegyzetei, antropológiai gipszöntvényei, régészeti és néprajzi tárgyai. Az Akad. 1847. nov.-i ülésén Toldy Ferenc ismertette utazásait, ez alkalomból mutatták be 92 tárgyból álló etnográfiai gyűjt.-ét; ez tekinthető az első mo.-i néprajzi kiáll.-nak. Német fürdőhelyeken próbálta a kimerítő utazásoktól megromlott egészségét helyreállítani. Hazatérése (1849. máj.) után kinevezték az Egy.-i Könyvtár első őrének, és uráli anyagának feldolgozását várták tőle. E helyett ismét több tudomány- szakban képezte tovább magát, az ekkor még rendkívül bonyolult fényképezést is elsajátította, majd 1857 őszén másfél hónapos kutatóutat tett a palócok között. Több mint félszáz nógrádi és hevesi településen antropológiai méréseket és néprajzi adatgyűjtést végzett, 94 fényképfelvételt készített. Szándékában állt a többi hazai népcsoportot is felkutatni a néprokonság kérdésének komplex összehasonlító módszerrel való eldöntéséhez, azonban halála megakadályozta ebben. - Magát etnográfusnak tekintette, kutatásaiban alapvetően a néprajzi szemlélet érvényesült. Korának tud.-os színvonalát jelentősen felülmúló, modern szemléletet és komplex módszert érvényesített. Hagyatékának feltárásán az elmúlt másfél évszázad alatt neves nyelvészek egész sora fáradozott, az általa gyűjtött anyagból alapozták meg a nemzetközi méretekben is jelentős hazai finnugrisztikát. Uráli néprajzi tárgy- gyűjt.-e a Néprajzi Múz. legkorábbi etnológiai anyaga. - Az MTA 1. tagja (1843), a Finn Tud.-os Akad. 1. tagja (1840). - Szobra áll Zircen, emléktábláját helyezték el Székesfehérváron, nevét viseli a zirci helytörténeti gyűjt., szakisk. és a finnugrisztikai társaság. F. m.: A dzungár nép és annak a magyarral állított fajrokonsága. Akad.-i székfoglaló (Pest, 1850); A vogul fold és nép. R. A. hagyományaiból kidolgozta Hunfalvy Pál (Pest, 1864); Vogul népköltési gyűjtemény. Saját gyűjtése és R. A. hagyatéka alapján közzéteszi Munkácsy Bernát (Bp., 1892-1902); Északi osztják medveénekek. Saját gyűjtése és R. A. hagyományai alapján feldolgozta Pápay József. S. a. r. Fazekas Jenő (Bp., 1934); R. A. palóc jegyzetei. 1857. S. a. r. Selmeczi Kovács Attila (Eger, 1975); Magyarországi jegyzetek. Közzéteszi Selmeczi Kovács Attila (Bp., 1994). írod.: Balassa Iván: R. A. néprajzi gyűjteménye 1840-45 (Néprajzi Értesítő, XXXVI., 1954, 47-64.); ifj. Kodolányi János: R. A. néprajzi tárgygyűjteménye (uo., XLI., 1959, 283-300.); Stegena Lajos: R. A. Észak-Urál térképe. 1846 (Térképtudományi tanulmányok. 9. Bp., 1983); Selmeczi Kovács Attila: R. A. hazai néprajzi kutatásai (Ethnographia, LXXXV., 1974, 611-618.); Szinnyei XI.: 674-680.; MÉL II.: 494.; MUL: 319-321.; MTL: 671-672. Selmeczi Kovács Attila Reissenberger, Ludwig (1819. jan. 23. Nagyszeben - 1895. nov. 27. Nagyszeben): iskolamester, meteorológus, régész, művészettörténész. - Ter- mészettud.-i és teológiai tanulmányait Berlinben végezte (1837- 1839). 1840-től tíz éven át az ókori történelem tanulmányozásával foglalkozott. 1845- től meteorológiai megfigyeléseket végzett Erdélyben. A bécsi Meteorológiai Int. munkatársa (1851-től), az Erdélyi Meteorológiai Szolgálat megalapítója. A Brukenthal Gimn. tanára (1850- 1880), a Brukenthal Múz. és könyvtárának irányítója (1863-1882), egyúttal a nagyszebeni kér. régészeti emlékeinek felügyelője. Sokoldalú szakember lévén a Barcaság régésze, statisztikusa, geográfusa és numiz- matikusa is volt. A Verein für Siebenbür- gische Landeskunde (Erdélyi Néprajzi Egyesület) és a Siebenbürgische Verein für Naturwissenschaften (Erdélyi Természet- tudósok Egyesülete) egyik alapító tagja, majd vezetője (1849-től). A bécsi Zoológiái és Botanikai Egyesület 1. tagja (1862). 82 munkája jelent meg. Végrendeletében fizikai és meteorológiai műszereit a nagyszebeni gimn.-nak, könyveit, régészeti és egyéb gyűjt.-eit a Brukenthal Múz.-ra hagyta.