Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
Banner 54 majd a jászberényi József Nádor Reálgimn. történelem-földrajz és gyorsírás tanára (1911-1913). A jászberényi múz. őre (1913— 1919), közben a kolozsvári Erdélyi Múz. Régiségtárában is dolgozott (1913-1917). Munkássága új korszakot nyitott a Jász Múz. történetében, amely vezetése alatt a komolyan számon tartott m. múz.-ok közé került. Megalapozta a gyűjt.-ek korszerű nyilvántartási rendjét, a múz. gyűjtőkörét kiterjesztette a néprajzra is. Szegedre költözött (1920. ápr.), ahol előbb a főreálisk. tanára (19201923), majd a múz. munkatársa lett. A szegedi tudományegy.-en tárgyi néprajzból magántanári képesítést szerzett (1923). Az egy. Régiségtud.-i Int.-ének adjunktusa (1924-től), egy.-i c. ny. rk. tanár (1929-től), ny. rk. tanár, a Régészeti Tanszék vezetője (1937- től), majd egy.-i r. tanár (1938-tól), a szegedi BTK dékánja (1940-1941), prodékánja (19411943) . A II. vh. után a bp.-i tudományegy.-re került, az Ősrégészeti Tanszék vezetője (1946-1968; nyugállományba vonulásáig). - Az alföldi ősrégészeti kutatások vezetőjeként leletek százait ásta ki. Első önálló ásatását a Makó melletti Bökényben végezte (1925). 1926-ban kezdte el az ószentiváni ásatásokat. A m. régészeti szakirodalom első, teljes bibliográfiájának társszerkesztője (Jakabffy Imrével). Megszervezte az Alföldi Régészeti Kataszteri Int.-et, de terve Mo. régészeti leleteinek összegyűjtésére csak a háború után, a Magyarország Régészeti Topográfiája c. sorozatban válhatott valóra. Elkészítette a rézkori péceli (bádeni) kultúra monográfiáját (1956). A Dolgozatok a Ferenc József Tudományegyetem Régiségtudományi Intézetéből (1938-1944) és a Fontes Rerum Archaeologi- carum (I., Bp., 1944) szerkesztője, a szegedi Délvidéki Szemle (1940-1944), a bp.-i Dissertationes Archaeologicae (1958-1969) és a krakkói Acta Archaeologia Carpathica (1966-1968) c. folyóiratok szerkesztőbiz.-i tagja. - AM. Történelmi Társulat, a M. Földrajzi Társaság, a M. Néprajzi Társaság, a M. Régészeti és Művészettörténeti Társaság tagja, a Dugonics Társaság titkára (1926-1936), elnöke (19401944) , az MTA Régészeti Biz.-ának tagja (1936-1950), elnöke (1954-1955). - A történe- lemtud.-ok kandidátusa (1952), doktora (1967). - Rómer Flóris-emlékérem (1958), Márki Sándor-emlékérem (1970). F. m.: Jászberény monographiája (Jászberény, 1912); A Jászmúzeum története (Jászberény, 1917); Békés község területének története a honfoglalás koráig (Békés, 1939); Hódmezővásárhely története a honfoglalás koráig (Szeged, 1940); A kőkori élet Békés megyében (Gyula, 1941); A Közép-Dunamedence régészeti bibliográfiája a legrégibb időktől a XI. századig. Jakabffy Imrével. I—II. (Bp., 1945; 1961); Régészeti kézikönyv. I. Gyakorlati régészet. Szerk. László Gyulával, Méri Istvánnal, Radnóti Aladárral (Bp., 1954); Die Péceler Kultur (Bp., 1956); Régi kutatók, új feladatok (Bp., 1959); Szalay Gyula, a Kiskun Múzeum megalapítója (Múzeumtörténeti sorozat 3. Bp., 1966); A Közép-Dunamedence régészeti bibliográfiája 1960- 1966. Jakabffy Imrével (Bp., 1968); A Lehel Kürt szolgálatában (Szolnok Megyei Múzeumi Adattár 3. Szolnok, 1966). írod.: Balassa Iván: B. J. (Ethnographia, 1972. 2- 3.); Korek József: B. J. (Archaeologiai Értesítő, 1972.2.); B. J. emlékiratai 1945-ig. S. a. r. Jankovits B. Dénes (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból. Gyula, 1990); Bathó Edit: A Jász Múzeum 125 éve (A Jász Múzeum Évkönyve 1975-2000. Jászsági Könyvtár 4. Jászberény, 2001, 5-35.); Gulyás II.: 247-249.; MÉL I.: 42^3.; MNépLex L: 208.; MNL III.: 187.; RÚL II.: 307. Bathó Edit Banner József (1926. aug. 21. Medgyes- egyháza - 1973. ápr. 24. Szeged): tanár, etnográfus. - Unokatestvérei Banner János régész, múzeumig, és Banner Benedek tanár, régész, etnográfus. - Tanulmányait a bp.-i tudományegy.-en - az Eötvös Koll. tagjaként - végezte. Bécsben a Collegium Hun- garicum ösztöndíjasa (1947). M.-latin- német szakos középisk.-i tanári oklevelet szerzett (1949). A gyulai Erkel Ferenc Gimn. tanára (1949-től haláláig); közben másodállásban a gyulai Erkel Ferenc Múz. etnográfusa (1967-től). Eleken lakott. Kutatási területe a Békés m.-i németség (Elek, Mezőberény) népélete, anyagi és szellemi kultúrája. Éveken át szerkesztette az Erkel Ferenc Gimnázium Évkönyvét. A M. Néprajzi Társaság, vmint a Békés m.-i Flazafias Népfront Flon- ismereti-Helytörténeti Biz.-ának tagja. Korai halála megakadályozta hatalmas adatgyűjtése összefoglalásában, egy nagyszabású német néprajzi monográfia elkészítésében. F. m.: A (mezőberényi) németek ünnepi szokásai - Táplálkozási hagyományok a németeknél (Mezőberényben)
