Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

B

55 Banovits (in: Mezőberény története II. Szerk. Szabó Ferenc. Mezőberény, 1973, 363-378., 409M24.); Farsangi néphagyományok az eleki németeknél. Mester György- gyel (Ethnographia, LXXIII., 1962, 533-557.); Faschingsbrauchtum der Ungar-deutschen von Elek (Acta Etnographica, XV., 1966, 319-340.); Brauch­tum der Fasten- und Osterzeit bei den Eleker Deutschen (uo., XVII., 1968,177-188.). írod.: Dankó Imre: A békési nemzetiségi kutatás történetéhez (Békési Élet, 1974.1., 155-156.); MÉL III.: 43.; MNéprLex I.: 208. Németh Csaba Bánó István (1918. jan. 14. Kaposszekcső - 1987. márc. 4. Bp.): etnográfus, folklórku­tató. - A Pázmány Péter Tudományegy.-en - az Eötvös Coll. tagjaként - m.-latin (1941), majd orosz szakos középisk.-i tanári okleve­let szerzett (1953), néprajzból, m. irodalom­ból és nyelvészetből doktorált (1943). A nép­rajz szakon Györffy István és Solymossy Sándor tanítványa. Tanulmányainak befeje­zésekor a Baranya m.-i Hegyhátról szárma­zó, kész mesegyűjtést adott át Ortutay Gyu­lának, az akkor induló Új Magyar Népköltési Gyűjtemény szerkesztőjének. Zentán közép­isk.-i tanár (1941-1945), közben tud.-os munkát is végzett; gyűjtései a Kalangyában, tanulmányai az Ethnographiában jelentek meg. A Néprajzi Múz. munkatársa (1945­1949); a háborús események következtében feldúlt Etimológiai Adattárban a kézirattár vezetője. A Gunda Béla és Némethy Endre által megkezdett kézirattári feldolgozó és nyilvántartási rendszert folytatva és tovább­fejlesztve dolgozta fel kis csapatával a múz. archív anyagát. A népköltészeti források fel­tárása mellett komoly szerepe volt az 1848-1849. évi szabadságharc centenáriumi kiáll.-ának elkészítésében, amely a háború után az első nagyszabású - szinte minden mo.-i múz.-ot és közgyűjt.-t megmozgató - kiáll. volt. A kézirattárban is főként az 1848- as gyűjtésekkel, feljegyzésekkel, szervezési munkákkal kapcsolatos archív anyaga ta­núskodik a múz.-ban végzett rövid, de tar­talmas tevékenységéről. Népmeselejegyzé­seinek (korántsem teljes) anyagát is a kéz­irattár őrzi. 1950-ben visszatért a tanári pá­lyára. Bp.-en középisk.-i tanár (1949-től), szakfelügyelő, az Oktatásügyi Min. osztály- vezetője (1951-től), a Központi Pedagógus Továbbképző Int. tanszékvezető főisk.-i ta­nára, az Orsz. Pedagógiai Int. idegen nyelvi tanszékének vezetője (1953-1976). Eközben sajtó alá rendezte Berze Nagy János Magyar Népmesetípusok c. munkáját, és publikálta Berze Nagy további műveit is. Nyugalomba vonulása (1978) után teljes energiával térhe­tett vissza a folklórkutatáshoz. Széles körű nyelvismerete és nyelvészeti stúdiumai fel- használásával új módszereket dolgozott ki a szövegelemzésre, típusalkotásra, katalógus­készítésre. - Az irodalom (néprajz) tud. kan­didátusa (1985; Népdal szövegeink folklóreszté­tikai jellemzői c. értekezésével). F. m.: Baranyai népmesék. Gyűjtötte, bev. tanul­mány, jegyzetek (Új Magyar Népköltési Gyűjte­mény II. Bp., 1941); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok. I—II. Bev. tanulmány, szerk. (Pécs, 1957); Régi magyar népmesék Berze Nagy János ha­gyatékából. Szerk. Dömötör Sándorral (Pécs, 1961); Berze Nagy János: Népköltési gyűjtemény a Palóc- ságból és a Tiszamentéről. Szerk., bevezető tanul­mány, jegyzetek (Pécs, 1967); Egy néprajztudós mű­helyéből (Berze Nagy János levélhagyatéka). Szerk. Fülöp Lajossal (Pécs, 1977); Berze Nagy János: Nap és tükör (Néprajzi és népnyelvi tanulmányok, gyűjtések). Szerk. Fülöp Lajossal (Pécs, 1982); „Megfújom sípomat erdő derekában". Válogatás a régi és a mai magyar népköltészetből (Bp., 1985); Latin nyelvkönyv. Nagy Ferenccel és Waczulik Margittal (Bp., 1987). írod.: Kovács Ágnes: Búcsú B. I.-tól (Ethnogra­phia, 1988); MNépLex L: 208-209.; MÉL IV: 51.; RÚL II.: 308. Szemkeö Eridre Banovits Kajetán, sopronszentmártoni (1912-től) (1841. aug. 10. Mátyóc, Ung vm. - 1915. dec. 7. Bp.): mérnök, múzeumigazga­tó. - A bp.-i József Műegy.-en vasútépí­tő mérnöki diplomát szerzett (1863). A Pest-Losonci Vasútnál építésvezető szakasz­mérnök (1863-1867), a Kassa-Oderbergi Vasútnál (KSOD) a központi osztály mér­nöke (1867-1871). A nyugati vasút építkezéseit ellenőrizte, a Vas- útépítési Főfelügyelőség helyettes vezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom