Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
53 Banner der Bronzezeitlichen Szeremle-Gruppe. Kovács Tiborral (Acta Archaeologica Hungarica, 22., 1970, 25-39.); Baranya megye az őskorban. F. Petres Évával és Maráz Borbálával (in: Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig. Szerk. Pécs, 1979); Spätbronzezeitliche Befestigte Höhensiedlungen in Westungarn (in: Beiträge zum bronzezeitlichen Burgenbau in Mitteleuropa. Berlin-Nitra, 1982,81-89.); Das Golddiadem von Velem. „Nord-Süd Beziehungen" (Savaria, 16., Szombathely, 1982, 81-93.); Somogyvár kultur, Die „Kisapostag-Problematik", Die Inkrustierten Keramik (in: Kulturen der Frühbronzezeit des Karpatenbeckens und Nordbalkans. Szerk. Tasié, N. Beograd, 1984,125-133., 257-266., 267-282.). írod.: Ilon Gábor: Az archaeológus B. G. (Savaria. Pars Archaeologica, 24/3., Szombathely, 1999); Kiss Attila: B. G. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 34., Pécs, 1989; bibl.-val). Ilon Gábor Banner Benedek (1884. ápr. 25. Székudvar - 1968. szept. 24. Bp.): tanár, iskolaigazgató, régész, etnográfus. - Öccse Banner János régész, unokatestvére Banner József tanár, etnográfus. - A kolozsvári tudomány- egy.-en földrajz-történelem szakos tanári szakvizsgát tett, uo. a Bölcsészet, Nyelv és Történelem Karon abszolutóriumot szerzett (1905). Régészetet Posta Bélánál, néprajzot Hermann Antalnál tanult, néprajzból doktorált (1912). Ismereteit a Múz.-ok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége által rendezett tanf.-on gyarapította (1914). Első régészetinéprajzi témájú cikkei a Békési Hírlap c. helyi lapban jelentek meg (1909-1911). A Nyitra vm.-i Ságon nevelő (1909); a település tárgyi kultúrájáról írt doktori értekezését a Néprajzi Értesítő különlenyomatban tette közé (1912). A Délmo.-i Történeti és Régészeti Múz. Társulat Temesváron másodtitkárává választotta (1911). Az I. vh. alatt bevonult katonának, öt évet orosz hadifogságban töltött. Az 1920-as évek elején Békéscsabán telepedett le, a polgári leányisk.-ban tanított nyugdíjazásáig (1921-1934). Bekapcsolódott a békéscsabai városi múz. munkájába (1923), majd a múz.-i biz. tagja lett, s a békéscsabai Auróra művelődési kör szépirodalmi osztályának elnöki tisztét is betöltötte. Rendszeresen részt vett Banner János szegedi és hódmezővásárhelyi ásatásain (1925-1948). Nagyobb szabású önálló ásatást Békéscsa- ba-Fényesen végzett (1931). Kisebb cikkeit a Békésmegyei Közlönyben publikálta. Testvérével együtt állandó régészeti és néprajzi ki- áll.-t rendezett a békéscsabai múz. és a Linder László ev. lelkész, néprajzi gyűjtő vezette ev. leányegyesület anyagából (1931). Az 1930-as években szerkesztésében jelentek meg a Békéscsabai Múzeumbizottság Kiadványai c. sorozat füzetei. AII. vh. után nyugdíjazták (1946). Kisebb tanulmányt írt a szlo- vák-m. lakosságcsere néprajzi vonatkozásairól ( Ethnographia, 1947). 1954-től Bp.-en, családi körbe visszahúzódva élt haláláig. F. m.: Adatok a Nyitra megyei Ság község tótjainak tárgyi ethnográfiájához (Békés, 1912); Békéscsaba földrajza. Szerk. Korniss Géza (Békéscsaba, 1930, 66-81.); A békéscsaba-fényesi sírmező (A Békéscsabai Múzeumbizottság Kiadványai 2. Békéscsaba, 1933); Középkori gölöncsérkemence Békéscsabán (A Békéscsabai Múzeumbizottság Kiadványai 3. Békéscsaba, 1933); Honfoglaláskori sír Mezőmegyeren (Dolgozatok, 1943,172-175.); Házalók népünk szolgálatában a XIX. század második felében (Ethnographia, 1948,110-117.); Kinderspielzeuge im Fundmaterial der bronzezeitlichen Siedlung Gyulavarsánd- Laposhalom (Acta Archaeologica, IX., 1958, 245- 252.); Adatok a ragadványnevek kialakulásához Békés város kettős és összetett vezetékneveinek vizsgálata alapján (Ethnographia, 1960,537-551.). írod.: Banner János: Dr. B. B. emlékének (Békési Élet, V., 1970. 2., 233-243.); G. Vass István: A békéscsabai múzeum története 1899-1979 (Békéscsaba, 1979, 46-47., 143-144.); Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban 1899-1999 (Békéscsaba, 1999, 35., 55.); Gulyás II.: 246-247.; MNépLex I.: 208.; MÉL III.: 42.; MÚL: 34. Kocsor János Banner János (1888. márc. 6. Székudvar 1971. jún. 29. Bp.): régész, múzeumigazgató. - Bátyja Banner Benedek tanár, régész, etnográfus, unokatestvére Banner József tanár, etnográfus. - A kolozsvári Ferenc József Tudományegy. Jogi Karára iratkozott be, de érdeklődése hamarosan a régészet és a néprajz felé fordult (1906-1910); a békési magyarság építkezéséről írt értekezésével bölcsészdoktori (1910), történelem-földrajz szakos középisk.-i tanári oklevelet (1911), majd régészetből és néprajzból végbizonyítványt szerzett (1914). Makón tanított (1910),
